A méhek nagy veszélyben vannak, ám eddig senki nem tudta felmérni pontosan a probléma mértékét – egészen mostanáig. A York-i székhelyű AgriSound alapítója, Casey Woodward a Living Northnak beszélt a beporzóik megmentését és az Egyesült Királyság biológiai sokféleségének helyreállítását célzó megoldásukról.
A rideg igazság mellbevágó. A jövőnk ugyanis azon múlik, hogy megfelelő biológiai változatossággal rendelkező környezettel rendelkezzünk, mivel a beporzók óriási hatást gyakorolnak az élelmiszer-termeléstől kezdve a belélegzett levegő tisztaságáig, nagyjából mindenre. Ez pedig, figyelembe véve, hogy egyre nagyobb mértékben pusztulnak ki a beporzók, különösen a méhek, aggodalomra adhat okot.
Bár egyre inkább tudatában vagyunk ennek a problémának, legtöbbünknek fogalma sincs arról, hogyan néz ki a méhek élete, akár a saját a kertünkben – mikor jönnek és mikor mennek el ezek az apró méztermelő lények, mire van szükségük, miért pusztulnak el, és hogyan segíthetünk nekik?
Casey Woodward azzal a céllal alapította meg az AgriSoundot, hogy választ találjon ezekre a létfontosságú kérdésekre, és egy olyan, hangokkal aktiválható lehallgató készüléket tervezzen, amely nyomon követi a méhek mozgását, valamint a méhek egészségi állapotát, és lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a méhek legfontosabb szükségleteit.
Biológiából doktoráltam, szakmai pályafutásom nagy részét a mezőgazdaságban és az élelmiszer-ágazatban töltöttem. Az AgriSound akkor jött létre, amikor rájöttem, hogy egy alacsony áron beszerezhető lehallgatási technológia segítségével hogyan lehetne növelni az állatvilág védelmét
– mondta el Casey.
Úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk segíteni a méhcsaládokban élő méheknek, és figyelni kezdjük a megbetegedésükre utaló jeleket. Onnan továbbgondolkodtunk, és áttértünk a környezetünkben élő méhek megfigyelésére, hogy biztosítani tudjuk a vadon élő méhek egészségesebb létszámát.
A megfigyelést végző készülékek egyszerű koncepcióval rendelkeznek, amelyet egy figyelemre méltó szoftver és egy hatékony megvalósítási terv egészít ki, hogy minél előbb felléphessünk a gazdaságokban és a közterületeinken élő méhek elégtelen egészségi állapota ellen.
Kicsit olyan ez, mint egy Alexa a házban, amely akkor ébred fel, ha utasítást adunk neki. A mi eszközünk ennek egy leegyszerűsített változata. Amikor egy beporzót hall, felébred, regisztrálja a beporzót, megmondja, hogy mi is az valójában, majd az adatok visszakerülnek az alkalmazásba, és program feltérképezi, hogy hol van magas vagy alacsony beporzószám a kertben vagy a mezőn. Külön termékcsaládunk is van, a Beehive Monitoring System, amelyet kifejezetten arra terveztünk, hogy a kaptárakban élő méhek egészségi állapotát figyelje. Ezek segítségével nyomon követhetjük a mézelő méhek állapotát – halljuk azokat a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy a méhcsalád stresszes állapotba került vagy esetleg ragadozó támadás alatt áll. Ez segít a kaptár méztermésének javításában is.
A szakemberek pontosan tudják, hogy a beporzók számának nagy aránya azt jelzi, hogy a biológiai sokféleség szintje rendben van, hiszen ezek a hasznos rovarok egyfajta indikátorként működnek. Ha a beporzókkal gond van, akkor minden mással is gond van.
– Miután több száz kertésszel beszéltünk, rájöttünk, hogy az emberek valóban tettre készek, és mindannyian támogatni akarják a méheket. Mindenki arra törekszik, hogy a megfelelő növényeket ültesse a kertjébe, hogy ezzel is segítse a beporzókat – magyarázta Casey. – Ha a készülékünket elhelyezzük valakinek a kertjében, azt látjuk, hogy eredetileg talán csak 10 méh járt be oda, de miután az adatokkal alátámasztott tanácsainkat követve megfelelő virágokat ültetnek ugyanarra a területre, akár óránként 100 méh is átmegy ugyanazon a kerten, ahol korábban csak 10 méh járt.
Ha a méheknek jó, akkor nekünk is jó
Ez az AgriSound megközelítése, amellyel másokat is meg akar győzni a biológiai sokféleség növelésének fontosságáról. A méhek ugyanis nagyon nagy mértékben hozzájárulnak a környezet védelméhez, és ezáltal a gazdasághoz is. Casey lelkesen hangoztatja a változatos biodiverzitású táj fontosságát, ami számos különböző beporzó visszatérését ösztönzi ezeken a területeken.
Ha gazdaságilag vizsgáljuk a beporzók és a biológiai sokféleség hatását, akkor körülbelül félbillió dollárnyi gazdasági értékben gondolkodunk. A levegő megtisztításától kezdve a terméshozam javításáig, mindannyian függünk a növényektől és a biológiai sokféleségtől
– hangsúlyozta.
Agrisound az üvegházban és a szántóföldön
– Ugyanakkor nem csak a mézelő méhek, hanem különböző beporzók széles skálájára is szükségünk van. Ha változatos a táj a különböző virágok, a méhhotelek és a rovarok számára kialakított életterek tekintetében, akkor sok különböző rovarfaj lesz ó jelen a környezetünkben, amelyek segíthetik és támogathatják a beporzást – folytatta Casey. – Fontos, hogy képesek legyünk minél többféle vihart átvészelni, mert sajnos az éghajlatváltozásnak köszönhetően a betegségek gyorsabban terjednek, mint valaha, és a megnövekedett károsanyag-kibocsátás hatással van arra, hogy a rovarok hogyan élnek bizonyos területeken. Ami jó a környezetnek, az jó az üzlet szempontjából is.
Ez egyértelmű célponttá teszi a mezőgazdasági üzemeket, ami arra készteti az AgriSoundot, hogy a mezőgazdasági szektorral közvetlenül együttműködve segítsen a beporzóknak a terméshozam növelésében.
Elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztőket célozzuk meg, majd hosszabb távon szeretnénk ezt a technológiát eljuttatni a kertészekhez és a termőföldek tulajdonosaihoz is, akik segíteni akarnak a rovarok számának növelésében a földjeiken
– tette hozzá Casey.
– Ha például almatermesztő lennék, az optimálistól eltérő beporzás nagyon nagy költséggel járna – hektáronként akár 5000 fontba is kerülhetne. Ez a termék minőségének romlásából vagy a vártnál kisebb terméshozamból adódik. Az AgriSound segítségével az almaültetvényben elhelyezett felszerelésünk megmondja az almatermesztőknek, hogy hol vannak a beporzók szempontjából a fekete foltok, majd ezeket az adatokat kielemezzük, és tanácsot adunk arra vonatkozóan, hogy hová helyezzenek méhcsaládokat a beporzók számának növelése érdekében – magyarázta Casey. – Hosszú távon tehát ki tudjuk dolgozni, hogyan lehet tartósan növelni a beporzók számát azáltal, hogy megmondjuk a felhasználóknak, hova ültessenek vadvirágokat, hol hozzanak létre különféle rovarhoteleket a méhek számára, illetve hogyan készítsenek méh-élelmiszereket, amelyekkel a vadméheket a környezetükbe csalogathatják.
Az AgriSound 2019-es megalapítása óta Casey és kis nyolcfős csapata elképesztő támogatást szerzett Yorkshire-szerte. A Dyson Farms, az Innocent Drinks és a Marks & Spencer érdeklődésétől felvillanyozva, a cég 2022 januárjában kezdte el az eszközei telepítését. Nemrégiben a World Wildlife Fund és a Tesco innovációs finanszírozási díját is elnyerték, sőt, Casey-t a környezetvédelem iránti lelkesedésének köszönhetően még a Brit Állattudományi Társaság áprilisi konferenciájára is meghívták, hogy tartson előadást erről a messzire mutató projektről. Ezek a sikerek emlékeztetik Casey-t nap mint nap arra, hogy milyen jótékony hatású lehet az, ha vigyázunk a környezetünkre, és örömmel látja, hogy a nagyvállalatok is osztoznak ebben a szenvedélyben.
Úgy gondoltam, hogy a környezet és az egyre csökkenő méhállomány olyan nagy problémát jelent, hogy valakinek tennie kell valamit ellene. Eddig ilyen szempontból még senki sem foglalkozott a beporzókkal, én viszont azt láttam, hogy a gazdáknak még mindig a manuálisan végzett vizsgálatokra kell hagyatkozniuk a beporzás ellenőrzése érdekében. Ez azonban nem ideális módszer sem idő, sem az időjárás szempontjából, ráadásul, ha szeles, viharos napok köszöntenek be, azok is torzíthatnak az eredményeken
– magyarázta.
– Az adataink segítenek a gazdáknak abban, hogy egy nap majd szívmelengető történeteket meséljenek arról, hogy ők és partnereik hogyan járultak hozzá a biológiai sokféleség javításához – magyarázta rá Casey. – Ez elképesztően jó hatással van a környezetre, ami szerintem mindennél fontosabb. Fantasztikus érzés, hogy a nagyvállalatok is együttműködnek velünk annak érdekében, hogy változást érjünk el és visszaadjunk valamit a környezetnek. Mert bár vannak más kezdeményezések is, de csekély hatékonyságúak és vajmi kevés a visszacsatolás róluk. Így például minden kertészeti központban találkozhatunk olyan kis vetőmagokat tartalmazó csomagokkal, amelyeken az áll, hogy „védjük a méheket”, ami nagyszerű kezdeményezés, ám sajnos az a probléma, hogy nincsenek olyan adatok, amelyek megmutatnák, hogy ezek az intézkedések valóban működnek-e, és valóban növelik-e a méhállományok számát. Az egyik termékünkkel 24/7-ben nyomon követhető, hogy ezek az intézkedések milyen pozitív hatást gyakorolnak a környezetre – mutatott rá végül Casey. – Ez pedig mindennél fontosabb, hiszen bár mindenki tudja, hogy a méhek kihalófélben vannak (ezt David Attenborough-tól és a BBC-től is hallják), de mégis, ha megkérdezzük az embereket, hogy „mi történik a méhekkel a kertjükben?”, akkor az esetek többségében senki nem tud választ adni erre a kérdésre.
