Házikert

Kitozán: izgalmas bio megoldás a rovarkártevőkre?

Agrofórum Online

Az utóbbi egy-két évben derült fény egy már itthon is kapható biokészítmény-összetevőre, a kitozánra. Nézzük mit is érdemes tudni a kitozánról, és miért cseng egybe a kitinnel, mely a rovarokat védő “burkolat”!

A kitozán egy rendkívül érdekes termék, mert alapvetően az ízeltlábúakhoz köthető biológiai anyag.

Kitin és kitozán

Érdekessége, hogy először nem is a rovarok elleni védelemnél jelent meg, hanem a szépségiparban.

A kitozánt a kitin deacetilezésével állítják elő, amely egy természetes poliszacharid, főként rákfélék külső vázában található. A kitozán szerkezete hasonlít a cellulózhoz, de tartalmaz amino-csoportokat, amelyek felelősek egyedi tulajdonságaiért, például az oldhatóságért savas környezetben

– írja a Well&Fit.

A kitozán története a kitin felfedezésével kezdődött 1811-ben, amikor egy francia professzor kivonta ezt az anyagot a gombákból. Ekkor kapta a görögül „borítékot, takarót” jelentő kitin nevet is. Az 1800-as években a kitin valódi sikertermékké vált, így megpróbálták minél többféle forrásból előállítani, például tengeri állatok páncéljából is. A XX. század első felében a különböző hidratációs kísérletek közben fedezték fel a kitin mellett a kitozánt is, amely számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, például megköti a táplálékkal elfogyasztott zsírt. Ezért is tudott hamar a szépségiparba is betörni ez az anyag.

De mi a helyzet a rovarkártevőkkel?

A kitozán biológiailag lebomló és nem mérgező, így környezetbarát alternatíva számos hagyományos anyaghoz képest. Ez a tulajdonság különösen fontossá teszi a fenntarthatóság szempontjából.

A kitozán alapú rovarellenes készítmények hatásmechanizmusa a következő: a készítményt a növényre kijuttatva egyfajta védőburokkal látjuk el. Ezáltal a növény a kitozán anyaga miatt úgy érzékeli, hogy megtámadták és elkezdi megvastagítani a szöveteit, hogy védelme legyen a rovarkártevők ellen. És bár tévúton jár a növény, de hatásában mégis azt eredményezi, hogy a szívogató rovarok sokkal kevesebb örömüket lelik majd az adott növényben.

Kutatások bebizonyították azt is, hogy a növény képes ellenanyagot is termelni, mely szintén bonyolult biokémiai folyamatok során jelenik meg a növényben. Ez kicsit olyan, mint a paprikában a kapszaicin, hogy eredetileg a paprikát védte azért, hogy ne egyék meg.

Kiemelt kép: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Miért sárgul el télen a vízipálma?

2024. november 23. 05:40

Őszre vissza kell vinnünk a vízipálmát a lakásba. Ott viszont hamar elkezd sárgulni. De mi okozza?

Hogyan kell téliesíteni a kerti csapot?

2024. november 22. 06:40

A kemény fagyok beállta előtt téliesíteni szükséges a kerti csapot. Ha nem végezzük el, akkor sok extraköltséget és bosszúságot fog okozni.

A közkedvelt pletyka teleltetése

2024. november 21. 11:10

Alapvetően igen könnyű a tartása, amely miatt kifejezetten népszerű növénynek számít, kül- és beltérben egyaránt.

Sötétkedvelő szobanövények komor otthonokba

2024. november 21. 05:40

Összegyűjtöttem a népszerű sötétkedvelő szobanövényeket, hogy a komor otthonból dzsungelt varázsolhassunk.

Mi az az akvapónia és hogyan működik?

2022. szeptember 4. 10:42

Hasznosítson újra egy régi akváriumot, vagy kezdje el a nulláról: az alábbiakban megmutatjuk, hogyan termeszthet bio-gyümölcsöket és -zöldségeket minimális hulladék, idő és ráfordítás mellett – halak felhasználásával.

A mezőgazdaság jövője az új technológiák támogatásában rejlik

2020. szeptember 26. 10:15

A COVID-19 járvány rávilágított arra, hogy az innováció milyen fontos szerepet játszik az élelmiszer-ellátás jövőbeli biztosításában.

Kutatócsoport alakult a fenntartható növénytermesztésért a Széchenyi István Egyetemen

2022. június 9. 16:35

A környezetbarát növényvédelemmel és a hatékony növényi virológiával foglalkozó kutatócsoport alakul a Széchenyi István Egyetemen.

A klímaváltozás és a fenntarthatóság kiemelt téma az MTA versenyén

2023. február 9. 15:36

Kilenc magyarországi – ebből négy budapesti – és egy határon túli csapat jutott be a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett tanulmányi verseny döntőjébe. A háromfős középiskolás csapatok a klímaváltozás és fenntarthatóság témakörében mérik össze tudásukat március 4-én.