Az utóbbi időben egyre több az olyan kerttervezős megkeresés, ahol a meglévő és elhanyagolt kertet kell „gatyába rázni”, és úgy is keresnek meg az új kerttulajdonosok, hogy frissen vett lakóházhoz tartozik egy kert, de kész káosz. Nézzük kicsit meg valójában naturkertész szemmel, hogy mit is jelent a kész káosz?

Egy retro balatoni nyaraló esete

Nem tudtam, hogy mire számítsak, mert a telefonban annyit mondott a leendő ügyfél, hogy katasztrofális a helyzet, a házat felújították, de a kert tele van öreg és használhatatlan fával, fenyővel és nyírfákkal, de “biztos mind kuka”. A kert egyedüli értéke a stég, amin lehet pecázni a Balatonban. Így indultam neki.

A kert valóban el volt hanyagolva, elképesztő méreteket öltött az iszalag és a komló elburjánzása, de amikor elkezdtük megnézni tüzetesebben, csak előbukkantak más cserjék is a fák rejtekéből és a végén már előttem is elkezdett körvonalazódni, hogy mivel állok szemben.

Rengeteg valóban kiszáradt fa volt, de az idős fenyőknek és a nyírfáknak semmi baja nem volt szerencsére, így azok adták a kert vázát.

Kivágattuk amit kellett, megmaradt, amit szerettünk benne

Fújós festékkel minden kivágandót megjelöltünk és megmutattam, hogy mi marad. Az árnyék érték, és itt jött az, amire ők nem számítottak.

Bár fényes új fákat álmodtak eredetileg meg: elmeséltem, hogy hány év múlva lesz azokból valóban árnyékot adó fa, és így a végére látszott, hogy így lesz igazán árnyas a kert a nyári hőségben: maradtak a fenyők és a nyírfák.

A nyírfák árnyékában aljnövényzetként terülő borókák és gömbre nevelt tiszafák rejtőztek, némi meténggel. Kis formára igazítás után már teljesen más képet festett a kert ezen része is.

Csak zöld legyen!

Futballszerelem ide vagy oda, de a tulajdonosok csakis a zöldben gondolkodtak, így semmi klasszikus évelő nem kerülhetett be a kertbe. Öntözőrendszer híján ez nem is olyan nagy probléma. De természetesen valamennyi virágzót raktunk azért futórózsák formájában, hiszen az egyhangúságot nem árt megtörni.

A stég-terasz vonala a központ

Minden kertnek van egy központi része (vagy nagy kerteknél több központi rész). Ennél a stég és a terasz közötti tér (mondjuk úgy, hogy vonal) az, ami fontos szerepet tölt be. Mivel a táj és a kilátás nem zavarható meg még növényekkel sem, így a partvonal pár méterére lehetett csak ültetni némi rózsaloncot, vízpartimitátor növényeket. Hozzá társult nagyvirágú som a stég feljárójának két oldalára.

Tehát, ha valakinél az a helyzet, hogy van egy elhanyagolt kertje, attól az még nem biztos hogy rossz és nulláról kell indítani. Pár vágás karosollóval, netán láncfűrésszel, egy kis gyomlálás, tereprendezés, és akár egészen gyorsan látványos kertet lehet belőle alakítani minimális költségvetéssel. És nyilván egy nyaralónál nem az a fontos, hogy a világ legpazarabb kertje legyen, hiszen évente alig pár hetet tölthetünk ott jó esetben.