Az évnek abba a szakába léptünk, amikor lehull a lepel! Megtudjuk mi lett abból a sok palántából, amit édesen nevelgettünk a veteményesben, és ilyenkor szaporodnak meg azok az olvasói kérdések is: milyen mutáns lett a kertemben, mert semmire nem hasonlít.
Ha azt gondoljuk, hogy ezek egyedi esetek, akkor a rossz hírem az, hogy olvasói kérésre százszám határozunk növényeket, vagyis pontosabban összekeresztezett cukkini-sütőtök-dísztököket és csemegének indult csípős paprikákat.
A probléma nem újkeletű és nem a vetőmag a hibás az esetek 99%-ban, ahogy sokan gondolják ilyenkor. A növények körében az átporzódás nagyon gyakori, a növénynemesítés is kihasználja ezt a fajta lehetőséget.
Hogyan porzódik át egy kabakos növény?
A legtöbb esetben a fogott magokból lesznek fura hibridek a következő évben. Ha fémzárolt vetőmagot veszünk, akkor a legtöbb esetben az első évben, amikor még vetünk, akkor azt kapjuk, amit eredetileg akartunk. Tököt, cukkinit, uborkát, sütőtököt vagy épp dísztököt.
Bár ez nem teljesen igaz, mert sok olyan gyakorlati tapasztalat van, hogy átporzódnak így is a vegyes ültetéseknél a vetőmagok, ha nincs meg az elegendő védőtávolság, és még nekem is sikerült fémzárolt mag esetében is sütőtök-dísztökfélét alkotni, vagy cukkini külsejű sütőtököt. Pedig nem is visszafogott mag volt, csak hiányoztak a védőtávolságok. Ugyanezt tapasztaltuk már chilifajták esetében is.
Mi a baj akkor a magfogással?
Amikor sokféle kabakost, sokfajta chilit vagy akár sokfajta tulipánt ültetünk, a folyamat ugyanaz. A virágporban genetikai információ van, amit fajon belül a méhek és más beporzó rovarok ugyanúgy végigcipelnek virágról virágra, ahogy az természetes. Ez a genetikai információ is vándorol és vándorol, majd amikor megtermékenyül a bibe, majd mag lesz (akár zöldségről, akár dísznövényről beszélünk), akkor ez a genetikai sokféleség is megjelenik a magban. Ez lehet a színről információ. Lehet ez genetikai információ a formáról, az illatról is. Úgynevezett hibrid magok keletkeznek, melyekből sokféle fajta (Nem faj! Fajta.) növény lesz a következő vetés után.
A legjobban ezt a kabakosoknál figyelhetjük meg, amikor a csodaszép, mondjuk sütőtökünkből magot fogunk és következő évben már nem hozza ugyanazt a színt vagy ízt, aromát, mint előző évben. Netán a cukkinik között is lesz sütőtökbelű változat, mely sem ízében, sem állagában nem hozza valójában sem a sütőtököt, sem a cukkinit, ezek hibrid, új fajtákként mutatkoznak meg.
Pontosan ezért van az, hogy a vetőmagtermesztés egy nagyon szigorú keretek között zajló folyamat, tökfélék esetén akár 500 méteres védőtávolság is kell az adott fajták között, olyan könnyen átporzódnak.
Chilik esetében is gyakori ez, csak másképp vesszük észre az eredményt. Ugyanígy a saját fajával átporzódhat a TV-paprika fajtája is úgy, hogy a végeredmény egy TV-paprikához hasonlító, de csípős paprika lesz. Itt azért mondom a saját faját, külön kihangsúlyozva, mert több faj és alakkör is található a paprikákon belül. Tehát a Capsicum annuum az annuumokkal porzódik át, míg a C. chinense a chinensével. Sokszor ez például az erősségen mutatkozik meg, de módosulhat a szín, vagy akár a forma is.
A káposztafélék sem kivételek
Egyidőben nagyon jó ötletnek gondoltuk, már csak dekorációs céllal is, hogy a bemutatókertbe brokkolitól kezdve karfiolig sokféle káposztafélékhez tartozó növényt is ültetünk. A vége az lett, hogy tulajdonképpen egyik sem lett, hanem átporzódva mindenféle variációkban végül a haszonállatok ették meg az eredményt. Egyedül a kale (marhakáposzta) maradt az, aminek vetve lett. A káposztafélék világa is tud meglepetéseket okozni.