A legfrissebb olvasói kérdés: mit ültessenek sittes talajba, ha szép fás kertet szeretnének; talán megérdemel annyit, hogy egy átfogóbb cikkben válaszoljak. Nézzük is az alapvető ismérveket és a növénylehetőségeket!
A sittes talaj a kertek jó nagy százalékát érinti. Sokan a teljes talajcserében hisznek, ami valljuk be manapság már nem olyan egyszerűen kifizethető, költséges mulatság amellett, hogy nagyon sok talajmunkát jelent. A jó minőségű termőföld is lassan ritka, mint a fehér holló, ha vissza kell tölteni a leszedett réteget. De akkor mi lehet a jó megoldás?
Mit kell tudni egy sittes talajról?
Induljunk onnan, hogy a sittes talajban minden van, mi szem-szájnak ingere, ha szabad így fogalmaznom. Persze rossz értelemben.
A sittes talajban cementes betontörmeléktől kezdve, mindenféle építési és bontási maradék van, cserepek és akár üvegtörmelékek is lehetnek. Az üvegtörmeléket leszámítva az összes többi alapvetően egy részint kigyűjthető dolog. Emellett meszesek, ami a növények szempontjából nagyon fontos szempont. Ha nem teljes talajcserét csinálunk, mindig lesz annyi maradék törmelék a talajban, ami hatással lesz a talaj minőségére. Ha jót akarunk magunknak hosszútávon, akkor bevizsgáltatjuk a talajt, és ha olyan mértékű a sittből kioldódó anyagok mértéke, akkor a növényállomány összetételét is hozzá igazítjuk.
Mésztűrő növények mehetnek a kertbe
Az építési és bontási törmelékekben és magában az egész építkezésben sok meszes anyag kerülhet a talajra. A szőlőfajták, a rózsa, a levendula mindig bírja a meszes talajt, de a mandulafajták és a füge is alkalmas ilyen talajba való ültetésre.
A szőlőfajtáknál szépen összeválogathatók a klasszikus csemegszőlőfajták is, amiből ha hosszútávban gondolkodunk, akkor érdemes lugasos, pergolás rendszert kialakítani. Mivel a szőlőnek jó az árnyékolási képessége, így a nagy nyári melegekben is kihasználhatjuk ezt a tulajdonságát.
A levendula és a rózsa jó párosítás az egymást segítő növények rendszerében is, így ha virágágyásokban gondolkodunk, akkor a boglárkacserje, varjúhájak, rózsák és levendulák sokasága nagyon fel tudja dobni a látványt.
Ha a hasznos növények mentén barangolunk, akkor a füge, a mandula praktikus lehet, csak a mandula esetében figyeljünk a porzófajták jó megválasztására, hogy teremjen is.
Mi legyen a veteményeskerttel?
A sittes talaj vagy a feltisztított, de sittet előtte tartalmazó talajnál a veteményes egy érdekes kérdés, mert érdemes lenne a talajvizsgálat, hogy élelmiszertermelésre alkalmas-e. Itt is vannak azért olyan határok, ahol azt mondanám, hogy inkább egy önöntözős, víztározós magaságyás lenne a célszerű az eredeti talajba ültetés helyett. Mivel a magaságyásokban mi szabályozzuk, hogy milyen talajt keverünk (komposztos, állati trágyával kevert, jó víztározó képességű, tápanyagdús talajt például), így ez sokkal jobban megnöveli a beleültethető növények számát.
A meszes talajt egyébként a bab és a cukkini viseli el a legjobban, de ha sok komposztunk van, akkor érdemes lehet vele feljavítani a talajt, hogy más növényeket is eredményesen termelhessünk benne.
