Mikor lesz árnyékos egy kert?

Egy növény nem növény és egy fával sem lesz árnyékos a kertünk. Ahhoz, hogy tényleg árnyékos kertet építhessünk magunknak, ismerni kell a nap járását, a szélirányt is, és többrétegű kertet kell kialakítani, nem elég 1-1 fát elültetni. Az egész kertre egy nagyra nőtt rendszerként kell tekinteni, melybe tartoznak az egynyáriak, évelők, cserjék, bokrok és a fák is, melyek között a lombhullatók és az örökzöldek is fontos helyet foglalnak el.

A rendszerben mindnek helye van és a valódi árnyékos kerthez mindegyik kell. Ha csak pár fával próbáljuk ezt megoldani, akkor inkább csak félárnyékos kertig jutunk.

A száraz kert valóban probléma?

Nekem, aki a homoksivatag közepén lakik, vagyis a Homokhátság azon részén, ahol tényleg a tengerparti föveny típusú homok a talajt jelentő „képződmény”, akkor azt mondom, hogy eleinte igazi kihívás volt, még szakemberként is. Az Alföld amúgy is a száraz és aszályos helyek közé tartozik, és egy száraz kert azért adja fel a leckét, mert bár gyűjthetünk esővizet, itt az eső is olyan kevés, hogy szinte észre sem vesszük. Ilyenkor a sivatagibb jellegű, víztározós növények felé érdemes elmenni úgy, hogy fokozatosan tesszük árnyékosabbá is a kertet, így egy dinamikus változás is jelen van a kertben folyamatosan.

Milyen növényeket tegyünk árnyékba?

A magyar nevek sokszor nagyon beszédesek. Az árnyékliliomok tipikusan az árnyékkedvelők közé tartoznak, így jó alsó növényszintet lehet velük alkotni. Egy meténg is ide tartozik, mely még a diófák alatt is szépen fejlődik, gyenge homoktalajon is.

Emellett az erdei pajzsikák, tiszafák örökzöldként, közöttük az évelő díszcsicsóka (Helinathus) is jó kombináció lesz.

Sokan a loncokat napos helyre ültetik, de az a helyzet, hogy árnyékos vagy félárnyékos helyen sokkal jobban fejlődnek, ráadásul pergolákra is felfuttathatók, ami külön értéke egy olyan kertben, ahol árnyékos helyeket kell tudni kialakítani a meglévők mellé.

De mi a helyzet a szárazsággal?

Az első és a legfontosabb, hogy a talajt fedjük le: mulcsozzunk, főleg növényi alapon és ne kavicsburkolatot szórjunk az amúgy is napsütötte és száraz talaj tetejére, mert még jobban fokozni fogja a kiszárító hatást.

A fenyőkéreg és más kéreg alapú mulcsok pont ezért praktikusak, mert a nedvességet a talajban tudják tartani.

Száraz kertekbe nem csak kaktuszok közül válogathatunk! Sokan ezért kezdenek el medvetalpkaktuszt ültetni és agávét, mert itt bizony csak az marad meg. Viszont a tapasztalat az, hogy számos pozsgás növény, a varjúhájaktól egészen a kövirózsákig szép sziklakertet alakítanak ki. Emellett a sziklagyepek növényei közül is választhatunk díszfüveket, vízpartimitátor növényeket, mint a sásliliomok, vagy akár tehetünk szappanfűfélékből is virágzó foltokat a kertbe. Ugyanígy a szegfűfélék, az ajuga, a színes virágzatú cickafarkok szintén jó párosítások évelő ágyakba.

Emellett ott van a lehetőség, hogy fokozatosan árnyékosítsuk és ezzel együtt a párát is visszatartsuk a talajban. Ültessünk kisebb virágzó cserjéket, mint a kékszakáll, nagyobb levelű évelőket, mint a bíbor kasvirág vagy a majdnem mindent kibíró rozmaring. Minél dúsabb növényzetet tudunk beültetni már indításképp, annál nagyobb esély van rá, hogy a szárazságigényes növények mellett elkezdhetünk már kicsit kikacsintgatni a nedvességet jobban igénylők felé is majd.