Egyik nagy kedvencem a természetes hatású kertekben a szellőrózsa. Páratlan szépsége miatt jól társítható más évelőkkel, látványos összeültetéseket alkothatunk vele.
Amikor szellőrózsát említek, akkor ez egy összefoglaló név inkább, mert vannak tavasszal és kora nyáron nyílók, de nyár végén nyílók is.
Az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) tavasszal és kora nyáron nyílik. Ha attól tartanánk, hogy akkor nyár elején elnyílik és már el is múlt, akkor a jó hír az, hogy nyár végén nyílik és kora ősszel a japán szellőrózsa (Anemone hupehensis var. japonica) és a kínai szellőrózsa (Anemone hupehensis).
A japán szellőrózsa
A nevével ellentétben nem sok köze van Japánhoz, mert Kínában őshonos évelő növény. Európába is innen került el, ahogyan Japánba is. A rózsaszín legkülönfélébb árnyalataiban kapható. Nyár végétől egészen a fagyokig díszíti a kertünket. Mivel közepesen magas növény, így az ágyás azon részébe tegyük, ahol a közel 60 cm-es magassága ki tud teljesedni és nem takar el más növényt. A kínai szellőrózsa egyik változata amúgy, de így nevezik a kínai szellőrózsa hibrideket általában. Napos és világos helyre ültessük, rendszeres öntözést igényel, jobban szereti a nyirkos és tápanyagban gazdag talajt. Érdemes támasztékot tenni mellé, főleg, ha szeles a kertünk.
Kínai szellőrózsa
Tehát a kínai szellőrózsa az alapja a már említett hibrideknek. Ez némiképp alacsonyabb növény lesz, úgy 40-50 cm-es magasságot ér el többnyire (pl. Anemone hupehensis ’Pocahontas’), de léteznek magasabbak is, mint a 60-90 cm-re növekedő Anemone hupehensis ’Praecox’.
A kínai szellőrózsa is nyár végén kezdi el ontani a virágait, fehér vagy rózsaszín színekben. Főleg nagyobb méretű virágágyásban mutat jól.
A koronás szellőrózsa (Anemona coronaria) Jordánia és Izrael területéről származik, hagymás évelő növény. Színes, élénk virágait egészen kora tavasztól a nyár elejéig hozza. Virágzási ideje viszonylag rövid, a nyár elejétől elkezd visszahúzódni a gumóba, és nyugalmi időszak indul. A koronás szellőrózsa a napos helyet kedveli, talajokban nem válogatós, de a semleges vagy savas talaj neki az ideális. Takarással az ágyásban is teleltethető a gumója, csak hagyjuk visszahúzódni a nyugalmi időszakra, és akkor megfelelő lesz.
Az erdei szellőrózsa a nagy kedvencem
Ha mind közül kéne választani, akkor az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) az, amit nagyon kedvelek. Ennek fő oka az, hogy terjedő tövű évelő, és így pont arra való, amire én szeretem használni: a fenntartható kertek kedvelt növénye lehet, ami önmagától terjed el az ágyáson belül. Hát kell ennél több ok?
A másik jelentős oka a rajongásomnak, hogy két fő virágzási időszaka van. Az egyik tavasszal, április-május magasságában, a másik ősszel, szeptemberben. Virágmagassága 30-50 cm, tehát az ágyás első felébe érdemes tenni vagy maximum középre, hogy érvényesülni tudjon.
Aztán a harmadik ok, amiért rajongásig szeretem az erdei szellőrózsát, hogy szépen társítható. Nekem az évelő őszirózsával, haranglábakkal, zergevirággal a leglátványosabb, de számos más növénnyel is szépen mutat. Például még légiesebbé teszi, ha vegyesen ültetjük verbénákkal, mert úgy meg aztán tényleg mintha pillangók szállnának az ágyásokon belül.
Kiemelt kép: Pixabay
