“Vásárból jövet mindig okosabb az ember” – mondta gyakran régvolt kollégám arra utalva, hogy utólag már könnyen okos az ember. A vetésidő klasszikusan ebbe a kategóriába tartozik, hiszen hatása a vetés után a tenyészidőt végigkísérő időjárástól függ, amit (bár milyen jó volna!) nem látunk előre. Ezért látszólag jogos lehet a címben feltett kérdés.
Egy biztos: az utóbbi években az időjárási szélsőségek gyakoribbá és erősebbé válásával a vetésidő hatása rendkívüli mértékben megnőtt és két eltérő vetésidő termése akár drasztikusan is eltérhet egymástól. De mi is az a vetésidő hatás?
Minden növényfaj életciklusában vannak olyan érzékeny pontok, amelyek különösen nagyhatásúak a termésre. Általánosságban ezek a kelés, a megtermékenyülés és a szemkitelítődés időszakai. A vetésidő befolyásolja, hogy ezek az érzékeny periódusok mennyire esnek bele egy kedvező vagy éppen egy kedvezőtlen időjárási periódusba, esetleg extremitásba. Tehát a vetésidő hatása azon keresztül érvényesül, hogy a legérzékenyebb fenofázisok milyen időjárási körülmények közé kerülnek.
A napraforgó esetében a talán legérzékenyebb rögtön a kelés időszaka, hiszen a gyors, egyenletes kelés és az általa kialakult homogén állomány a jó napraforgó termés alapja.
Ezt támasztják alá a Syngenta 2025-ös vetésidő kísérletei is (1. ábra). A vetések közötti markáns terméskülönbségek a vetésidő jelentőségét mutatja. Az első vetésidők alacsonyabb termései mindhárom helyen az alacsony tőszámból eredtek, amely tőszámvesztés Hódmezővásárhelyen még újravetést is igényelt. Különösen a madár, őz, nyúl és barkó okozta károk voltak jelentősek.
A napraforgó igazából szerencsés azzal, hogy a vetésidő leginkább a kelési periódust kell támogassa, hiszen a kelés időben direkt összefüggésben van a vetésidővel. A kukorica esetében, ahol főleg a megtermékenyülés idejét kell megtámogatni a jól megválasztott vetésidővel, ez sokkal inkább szerencsejáték, hiszen hónapok telnek el a vetéstől a virágzásig.
Mindezek után felmerül a kérdés: mikor vessük a napraforgót?
Erre a választ leginkább a talaj állapotában kell keresni, azon belül a talajhőmérsékletben és a talajnedvességben. A napraforgó gyors keléséhez közel 15 oC stabil talajhőmérséklet szükséges. Itt figyelembe kell venni, hogy nagyon megnőtt a napi hőmérséklet ingadozás. A talajnedvességnél arra kell figyelni, hogy a vetőgép csoroszlyája ne kenje a talajt. Mint mindenben, a vetésidőben is vannak hibridspecifikumok. A Syngenta portfólióban így vannak hibridek, amelyeknek nem ajánljuk a korai vetését (pl. Subeo, SY Barilio, SY Fergus CLP).
Ha április 2. dekádját vesszük alapul, akkor az ehhez képest korábbi és későbbi vetésidő pozitívumait, illetve rizikóit mutatja a 2. ábra. Fő vezérlő elvként kell szem előtt tartani a gyors és egyenletes kelést, valamint azt, hogy a növény ne a vegetatív tömegét növelje.
A munkaszervezési szempontok mellett fontos a dinamikus döntéshozatal. Ez azt jelenti, hogy nem a naptár, a megszokás és az előző évek kell viszonyítási alapként szolgáljanak, hanem csakis az aktuális helyzet: az ősztől vetésig tartó feltöltő csapadék mennyisége, az aktuális tavaszi talajhőmérséklet és nedvességtartalom, valamint a rövidtávú időjárásjelentés.
Albrecht László
Syngenta vetőmagfejlesztő
Képek: Syngenta.
