Ma már alig van olyan év, amikor ne jelentene óriási gondot az aszály a kukoricatermesztőknek. Egy okos és takarékos megoldással a probléma kiküszöbölhető.
A főbb kalászosainkat (őszi búza, árpa) idén nagyjából elkerülte az aszály, ám a kukorica már megsínylette a tartósan száraz időszakokat Magyarországon. Pedig ezt a kultúrnövényt már 2024-ben is csak 874 ezer hektáron termesztették a hazai gazdák, míg idén ez tovább csökkent 830 ezer hektárra, és a félelmek szerint ebből 100 ezer hektár betakaríthatatlan lesz. Ha valóban ez történik, akkor a magyar átlagtermés akár 5 tonna alá is becsúszhat hektáronként, még inkább elbizonytalanítva a termelőket.
Az aszály nyilvánvalóan egyre nagyobb gondot okoz térségünkben, ami ellen öntözéssel lehetne a legjobban védekezni. Ezen a téren viszont továbbra sem állunk jól, az 5,6 millió hektárnyi magyarországi szántóterületből mindössze 110 ezer hektár öntözhető, ami alig 2 százalékos arányt jelent.
Közvetlenül a gyökérzónába
Ilyen körülmények között felértékelődnek az alternatív megoldások. A vajdasági AgroTECH cég friss videójában például a földalatti öntözéssel elért, igen meggyőző eredményekről értesülhetünk. Ez a technológia száraz években magas hatásfokkal segíti a növények fejlődését, és amint arról Bálint István eladási menedzser beszámolt, kukorica esetében is rendkívül hatékony.
A földalatti öntözőrendszer segítségével a vizet közvetlenül a növények gyökérzónájába juttathatjuk, vagyis csökken az elszóródás, elpárolgás lehetősége, a műveletet célzottan és takarékosan végezhetjük. Óriási előny, hogy közben a talajművelés is zavartalanul folyhat, a rendszer „láthatatlanul” dolgozik, nem áztatja el a felső talajréteget.
A kísérleti parcellát Oromhegyes határában, a Vajdaság északi részén állították be. Szeptember közepén szépen zöldellett az embernél is magasabb kukorica, pedig száraz év volt az idei is, földalatti öntözés nélkül a magok valószínűleg ki sem keltek volna.
A vetést az árpa betakarítása után, közvetlenül tarlóba, talajművelés nélkül végezték, strip-till, azaz sávos talajműveléses technológiával. Hektáronként 65 ezer magot helyeztek a talajba, a tőtáv 22,5 centiméter. A kukorica a 280-as FAO éréscsoportba tartozik, és bíznak benne, hogy szemes takarmányként hasznosíthatják. Ha kifutnak az időből, lesilózva is értékes lehet, hiszen kiemelkedő a zöldtömege, ráadásul száranként két csövet hoznak a növények.
A kelés ösztönzése
A földalatti öntözési technológia némi hátránya, hogy nem kifejezetten alkalmas a magok kelésének elősegítésére. Vetés után ezért azt öntöződobbal segítették elő. Miután viszont a növények elérték a 10–15 cm-es magasságot, akkor már elegendő volt a gyökérzetük ahhoz, hogy lejussanak a vízhez, így be lehetett kapcsolni a földalatti öntözőrendszert. Gyomirtózást csupán egyszer végeztek, ez nem jelentett problémát a tenyészidő alatt, mert a korai éréscsoportú kukorica gyorsan befedte a területet. Egyelőre kártevők sem jelentkeztek a parcellán, ha szükség lesz rá, akkor drónnal fognak permetezni.
A vajdasági próbaterületet fúrott kútból látják el vízzel, az energiát napelemes rendszer biztosítja az 5,5 kW teljesítményű szivattyúnak, amely percenként 380 literes maximális kapacitású (dízel-áramfejlesztő alkalmazása is megoldható). A vízforrás kanális, tó vagy akár folyóvíz is lehet, emiatt viszont a megfelelő szűrőrendszer elengedhetetlen. Jelen esetben – mivel a napfény hiánya miatt éjszaka a szivattyú leáll – csak nappal öntöznek, az áramot pótkocsira szerelt 19 darab napelemtől szerzik, ez tehát egy mobil rendszer.
A parcella több szekcióra osztott, és vízórák vannak elhelyezve bennük, így garantálják az azonos kijuttatott vízmennyiséget, ugyanis a vízórák adatait követi a vezérlő (feltehetőleg így a differenciált öntözés is megoldható). A videóban bemutatott rendszer akár egy 10 hektáros tábla öntözéséhez is elegendő, és a kukorica mellett árpában, búzában, különféle zöldségekben is kipróbálták.
A vezérlés lehet mechanikus, félautomata és automata (utóbbi mobil applikáció segítségével), és tapasztalatok szerint néhány év alatt megtérül a beruházás, főleg akkor, ha támogatást is sikerül szerezni rá. Sok gazda inkább már erre költ, nem újabb földterületek vásárlására.
A teljes videó itt tekinthető meg:
