Hihetetlen terv fogalmazódott meg néhány évtizede egy magas rangú politikus fejében, örülhetünk, hogy végül nem valósult meg.
Magyarország szerencsés adottságú abból a szempontból, hogy az 55 százaléka (bő 5 millió hektár) mezőgazdasági művelésbe vont terület. Ennek négyötöde szántó, 15 százaléka gyepként hasznosul, 3 százalékán szőlők és gyümölcsösök vannak, a konyhakert aránya viszont még a 0,1 százalékot sem éri el.
A rendszerváltás előtti időkben impozáns tervek születtek arra, hogyan lehetne ezt a területet tovább növelni. Különös módon még a Balaton is szóba jött a kérdés kapcsán, ami végül is nem csoda, hiszen egy 60 ezer hektár kiterjedésű területről van szó.
A török időkben a Balaton és környéke teljesen elmocsarasodott, tulajdonképpen hasznavehetetlenné vált, ezért már Mária Terézia idejében felmerült, hogy a képződményt másképp kellene hasznosítani. 1766-ban tervet dolgoztak ki a Balaton lecsapolására, a cél újabb gabonatermelő területek kialakítása volt a Habsburg Birodalom ellátása érdekében.
Szerencsére a tervekből nem lett semmi, ám a szocializmus időszakában mégis elővették a régi ötletet. Ennek legfőbb pártfogója egy bizonyos Pap János volt, Veszprém megye első titkára, aki kukoricatermesztésre kívánta volna hasznosítani a tavat. Pedig az akkor már a régi fényében tündöklött és a turizmuson keresztül jelentős devizaforrásnak számított.
„Látszott, hogy a világban beindult technikai forradalomban sehol sincs a magyar mezőgazdaság. A mi öt-nyolc mázsás búzatermésátlagainkkal szemben Nyugat-Európában a két-három tonnás termésátlagok mentek, gépesítve voltak, műtrágyát használtak. Fel kellett zárkózni tehát, volt egy technikai kényszer is. Vettünk ötszáz szovjet kombájnt, és pár év alatt a gabonakérdés megoldódott”
– nyilatkozott egyszer Pap János a mezőgazdaságról, azt viszont ekkor nem említette, hogy a rendelkezésre álló termőterületek nagyságával is elégedetlen. De így lehetett, mert a hírek szerint le akarta csapoltatni a Balatont, hogy kukoricatáblákat létesíthessenek a helyén, ám végül ez a terve nem jutott el a részletesebb kidolgozásig.
Így változott egy évszázad alatt a Balaton környéke:
