Lényegében elfogyott a víz a talajból az Egyesült Államok legtöbb hasznot termelő mezőgazdasági régiójában, a gazdák nehéz időszak elé néznek.
A globális klímaváltozás azért is jelent minden eddiginél komolyabb kihívást a gazdálkodóknak, mert a következményeként gyakoribbá váltak az aszályok és az extrém időjárási jelenségek. A csapadék éves mennyisége sok helyen elegendő lenne, ám az eloszlása annyira egyenetlenné vált, hogy az rendkívüli módon megnehezíti az eredményes növénytermesztést.
Ahol pedig csapadék sem hullik, ott a gazdálkodók helyzete végképp reménytelenné válik. Békésben és Csongrád-Csanádban például alighanem sokan tavaly döntötték el véglegesen, hogy felhagynak a kukoricatermesztéssel, az 1,5–1,8 tonnás hektáronkénti átlaghozamok ugyanis (a hetekig tartó nyári szárazság következménye) gazdaságtalanná teszik a termesztést.
Hasonlóan kétségbeejtő a helyzet az Egyesült Államok kellős közepén, Kansas államban is, ahol hagyományosan rengeteg búzát, kukoricát és napraforgót termesztenek. A TopAgrar német szakoldal friss cikkéből azonban kiderül, hogy abban a térségben éppen mostanában fogynak ki a talajvízből, szó szerint már az utolsó litereket használják fel öntözésre. Eddig a kukorica és a gyapot az intenzív öntözésnek köszönhetően kiszámítható profittal szolgált, ám helyettük új kultúrákat kell keresniük az amerikai farmereknek.
Víztakarékosabb kultúrák
A Great Plains (Nagy-síkság) alatt húzódó, 450 ezer négyzetkilométer kiterjedésű – öt magyarországnyi méretű – Ogallala természetes földalatti édesvízi víztárolóra eddig bátran támaszkodhattak a termelők, ám most valami a mélyben is „elromlott. A készletek vészesen apadnak, legfeljebb néhány évtizedre lehetnek elegendők, utána pedig a helyi mezőgazdaság végveszélybe kerül. 50 éven belül az életet adó víztároló 70 százaléka kiürül.
A kansasi farmerek már most víztakarékosabb kultúrákra próbálnak áttérni, amilyen például a repce, hiszen a diverzifikálás menekülőút lehet számukra. Jelenleg az Egyesült Államokban 7,6 milliárd liter talajvizet használnak fel naponta, ez a mértéktelen pazarlás pedig már nem sokáig tartható. A Kansasi Állami Egyetem is próbál segíteni, rendszeres továbbképzést tartanak a gazdáknak, hogy milyen alternatív növényekre érdemes átállniuk. A repce mellett a gyapot, a szója helyettesítőjeként is megfelelő magvas gomborka, valamint bizonyos babfélék merülnek fel a leggyakrabban.
A repce például (jelen esetben a Kanadában nemesített fajtája, a canola) 40 százalékkal igényel kevesebb vizet a kukoricánál. Ha a farmerek ezt is beillesztik a vetésszerkezetbe, akkor olyan terményhez jutnak, amely a takarmányozás mellett emberi fogyasztásra, bioüzemanyag-előállításra és még a textiliparban is használható.
Kansas délnyugati része eddig az USA legtöbb profitot termelő régiójának számított, nagyban az öntözésnek köszönhetően. A kukorica egy acre területen (ez 0,4 hektár, közel egy hold) 160 dollár hasznot termelt, a repce pedig 150-et (azaz 50–52 ezer forintot), ám a jó éveknek hamarosan alighanem vége szakad.
A híres Ogallala víztárolót mutatja be a videó:
