Megfelelő hibridválasztásokkal a rossz években is jövedelmező lehet a kukoricatermesztés

„A rossz évek a legjobb tanító évek, azoknak, akik tudnak gondolkodni és a tanulságokat hasznukra tudják fordítani.” (Tessedik Sámuel)

A KWS modern kukoricatermesztés kockázatkezelési mátrixa egy olyan rendszer, ami támogatást nyújt és segít a legmegfelelőbb hibrid kiválasztásának folyamatában.

Legfontosabb elemei:

1. A termőhelyi potenciál ismerete
2. Virágzási idő ismerete
3. Genetikai potenciál tőszám reakciójának ismerete különböző termőhelyi szinteken

Az egyre hektikusabb időjárás szinte minden egymást követő évben más és más kihívások elé állítja a mezőgazdasági ágazat szereplőit.

Magyarországi trendek 1961–2025 között:

A kukorica vetésterülete és terméshozama jelentős ingadozásokat mutat.

• Vetésterület csökkenése: 2001-ben a kukoricát még 1,26 millió hektáron termesztették, míg 2025-re ez 740 ezer hektár alá csökkent.
• Termésátlagok ingadozása: Az országos termésátlag az aszályos években drasztikus visszaeséssel reagált, ugyanakkor a vizsgált években a termésátlagok trendje növekvő mértéket mutat (1. ábra).

Az ezredfordulótól mérhető és kimutatható a termésátlagok nagymértékű ingadozása. A szélsőértékek kilengése a 10 éves periódusokban is megfigyelhető, ez nagy valószínűséggel a klimatikus átrendeződésnek tudható be. Az előrejelzések ennek az ollónak a további nyílását prognosztizálják (2. ábra).

Klímaváltozás és az aszály hatása a 2025. évi kukoricatermésre, térkép (kg/ha) (3. ábra).

Az Alföldön és a Dunántúl egyes körzeteiben különösen érzékelhető az aszályos időszakok hatása, ami a termésbiztonságot veszélyezteti (pl.: Dél-Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Pest, Tolna és Fejér v.m.). Azokban a termelői körzetekben, ahol a kukorica továbbra is eleme lesz a vetésforgónak, ott a használt tőszámok újragondolása felértékelődik, és jellemzően a tőritkítás irányába fog elmozdulni. A legvalószínűbb változás a középérésű és késői hibrideknél várható.

A biozóna északabbra tolódása más régiókban viszont a korábbi időszakhoz képest jövedelmezőbbé teheti a kukorica termesztését (pl.: Zala, Vas, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg v.m.). Ezekben a körzetekben még elfogadott az eltérő éréscsoportok általános érvényű javaslata, mert a különböző FAO-éréscsoportok másként reagálnak a tőszámváltoztatásra.

Fókuszban a tőszám:

A területre kivetett növény darabszám helyes meghatározásának érdekében a lentiek vizsgálata nélkülözhetetlen.

• A termőhelyi potenciál ismerete (idősoros terület teljesítmény, termő kapacitás stb.).
• A genetikai potenciál ismerete (a hibrid tőszám reakciója minimum és maximum tartományon belül).
• A zsákpotenciál ismerete (a tisztaság, csíraszázalék, csávázás stb.).
• A technikai és technológiai potenciál ismerete (gépesítettség, digitális támogatási rendszerek, inputok használata stb.).

Egy-egy hibrid bevezetését megelőzően a genetikai potenciált és a hibridek tőszámreakciós képességét a nemesítőházak tőszámkísérletekben vizsgálják. Ebben a cikkben bemutatom az eddig elért eredményeimet, hogy az általános tendenciákra rávilágítsak és lehetséges tőszámjavaslatot adjak a KWS TOP 4 hibridjei esetében, amelyeket a 2022–2024 időszakban vizsgáltam.

A hibrid tőszámreakcióját elemeztem az adott évjárati hatások és termésszintek mellett és kihatását a profitabilitásra (6-7. ábra). A KWS Magyarország Kft. idősoros és különböző terméspotenciállal bíró régiókból gyűjtött adatsorral rendelkezik. 8360 parcella (dupla ismétlésben a második randomizált, 5 tőszám: 50. 60. 70. 80. 90. *100. ezer növény/ha, középső sorok betakarított területe 9.3 m²) db számok és a lokációk elhelyezkedése Magyarországon a 2015–2025 közötti időszakban.

A tőszámjavaslat nem általánosítható és futtatható egy sémára. Számos egymással szoros kapcsolatban lévő elem vált ki újabb hatásokat, ami egyedivé teszi és felértékeli a súlyát a tőszámtervezés során. A lenti összefoglaló táblázat néhány összefüggést szemléltet, ami a tőszám direkt hatásait a populációra és közvetett hatásait a termésképzőkre és a termés minőségére utal (4. ábra).

A grafikon az elmúlt 10 évből a 7 t/ha alatti, 7-10 t/ha közötti, valamint a 10-14 t/ha közötti és 14 t/ha feletti termőhelyekről tartalmaz adatokat mutatja be. Azokban a termelői körzetekben és területi zónákon, ahol az idősoros termésszintek eredményeinek átlaga nagy valószínűséggel a 6 t/ha alatti zónában van, ott az alacsony tőszámon tartott, főként 5.5-6.0 növény/m² adott magasabb termést. Ahogy a termelési szintek emelkednek, úgy a terület növényeltartó képessége is növekszik: pl. a 14 t/ha feletti sávban a 7.5-8 növény/m² (5. ábra).

Az elmúlt évtizedek általános megállapításai:

• Igen korai hibridek (FAO 200–300): Általában jobban tolerálják a sűrítést, de alacsonyabb terméspotenciállal rendelkeznek. Gyorsabb fejlődésük miatt kevésbé érzékenyek a tenyészidő végi stresszre.
• Korai hibridek (FAO 300–400): Jó kompromisszumot jelentenek a terméspotenciál és a stressztűrés között. A tőszám növelése itt hozhatja a legnagyobb gazdasági eredményt.
• Középérésű hibridek (FAO 400-500): Nagy terméspotenciál, de érzékenyebbek a sűrítésre és az évjárati hatásokra. Öntözéses körülmények között viszont kiemelkedő hozamot adhatnak magasabb tőszámon.

A KWS TOP4 hibridjei a különböző termőzónákon elért termésmennyiség és a profitabilitásuk alapján beilleszthetőek a modern kukoricatermesztés kockázatkezelési mátrixába.

^{6. ábra: a 2022–2024 közötti időszak kisparcellás tőszámreakciós kísérletei, KWS TOP 4 hibridek eredményei nettó termés és a tőszám függő *szűkített árbevétel kapcsolata. (*Szűkített árbevételnél használt kalkuláció: (Termés mennyisége x KSH adott évben mutatott kukoricafelvásárlási ára, csökkentve a 14.5% szemnedvességre történő leszárítási vízkülönbség x 2500 HUF szárítási költséggel számolva.)}

• Az alacsony ~6 t/ha zónában vizsgált KWS OLTENIO (FAO350-400) (8%) és a KWS GIRO (FAO450-500) (12%)-kal magasabb szűkített árbevételt termelt a 5-6 növény/m² szinten a kísérlet átlagukhoz képest. KWS HYPOLITO (FAO350-400) (10%) és a KWS FORTURIO (FAO350-400) (6%) szűkített árbevétel-előnyt produkált a kísérleti átlaghoz viszonyítva.
• Amikor a termőhelyi potenciál stabilan a ~12 t/ha felett van, akkor a KWS TOP4 hibridjei sűríthetőek ~8+ növény/m²-re, mert ezen a szinten már elérhetik a jövedelmezőségük maximumát.
• Magyarországra legjellemzőbb ~7-9 t/ha intervallum egy választóvonal, ahol a KWS FORTURIO (FAO350-400) és a KWS GIRO (FAO450-500) a 7.5 növény/m², a KWS OLTENIO (FAO350-400) és a KWS HYPOLITO (FAO350-400) a 7 növény/m² értéken javasolt tartani.

Betakarításkori szemnedvesség és termésszárítás

A kukoricatermesztés jövedelmezőségét a termés mennyiségén kívül a betakarításkori szemnedvessége, ezen keresztül a termésszárítás költség eleme is befolyásolja. A betakarításkori szemnedvesség (közel azonos betakarítási időpont/év) a három évben külön mintázatot mutat és eltérnek egymástól (7. ábra).

• A 2022-es „az évszázad legaszályosabb” éve (3.54 t/ha országos termésátlag ~112.000 HUF kukorica felvásárlási ár), a vizsgált évek közül a legmagasabb betakarításkori szemnedvességgel voltak betakarítva a hibridek. A relatív magasabb szemnedvességek ellenére mind a 4 hibrid esetében az alacsonyabb tőállományon tartottak voltak eredményesebbek. Ennek legfőbb oka az, hogy a szemkitelítődés időszakában sújtó aszályos periódusban a rendelkezésre álló erőforrások a m²-re eső növény db számra számolva magasabb mértékben hasznosultak. Az ezerszem tömeg (TKW) értékek magasabbak, így a termés súlya is több volt és képes volt kitermelni a szárítási költséget.
• A 2023-as év „klasszikus év” (7.96 t/ha országos termésátlag ~68.000 HUF kukorica felvásárlási ár) azt mutatja, hogy a KWS TOP4 hibridek mindegyikénél a tőszám növelése terméstöbbletet, a betakarításkori szemnedvességek csökkenésén keresztül magasabb jövedelmet realizált. A KWS FORTURIO (FAO350-400) saját átlagához képest 8 növény/m² tőszámon 15.04 %-s betakarításkori szemnedvességnél 1001513.25 HUF-t ért el, ami a saját átlagán felüli +6%-t produkált. Szintén ebben az évben a KWS FORTURIO (FAO350-400) adta a legmagasabb termést a Debreceni Egyetem 2023 Agrotechnikai Potenciál kísérletekben – messze megelőzve a teljes mezőnyt – 20,09 t/ha nettó terméssel és 16,69%-os betakarításkori szemnedvességgel.
• 2024 volt az az év (5.77 t/ha országos termésátlag ~66.500 HUF kukorica felvásárlási ár), amikor a parcellák a legalacsonyabb szemnedvesség-tartalommal lettek betakarítva. A KWS HYPOLITO-nál (FAO350-400) az öt tőszám szemnedvesség-átlaga 13.56% volt és a legstabilabb, az öt tőszám szemnedvesség eltérése: R²=0.0048. A KWS HYPOLITO (FAO350-400) már 7 növény/m²-en (száb: 800760.9447 HUF-t) elérte. A másik, szintén ezzel a vízleadás-karakterisztikával rendelkező hibrid esetében a KWS FORTURIO-nál (FAO350-400) 7+1 növény/m² db szám kellett ugyanilyen eredményességhez (száb: 800910.057 HUF-t). Ez azt jelenti, hogy hektáronként ~10.000 szem vetőmagköltséget megspórolhatunk helyes hibridválasztással, ugyanakkor növelhetjük a növények harmonikus térállását alacsonyabb környezeti terhelés mellett.

^{7. ábra: a 2022–2024 közötti időszak kisparcellás tőszámreakciós kísérletei, a KWS TOP4 hibridek eredményei betakarításkori szemnedvesség és a tőszámfüggő szűkített árbevétel kapcsolata}

A kockázatkezelés kulcsszerepet játszik a jövő szántóföldi gazdálkodásában:

• Magas termőképességű és gyors vízleadással rendelkező hibridek a szárítási költségek csökkentése mellett előnyös választás.
• Eltérő éréscsoportú hibridek használata. A portfolió virágzási időszakának szétnyújtásával csökkenthetőek a virágzáskori hőstressz okozta veszteségek.
• Agrotechnikai oldalról szintén támogatható az eredményesség:
  • Ha az egyedek egymáshoz képest ideális térállásban helyezkednek el, akkor a hektáronkénti növény darabszámot növelni lehet.
  • Az egységnyi növényre eső termőterületen a csapadék és az input jobb hasznosulása és felvehetősége a növény számára (ennek eredményeként csökkenthető a növények kitettsége).
  • A hektáronkénti tőszám változtatásának lehetőségei közül a legelterjedteb mód a tőszám egy dimenzióban történő változtatása (75 cm-en belül változtatva a tőtávot).
  • Egy másik, eddigiektől eltérő a kétdimenziós változtatással egyedi vetésdesign használata: ikersoros, vagy szűkített soros technológia.

A gépgyártók is egyre több megoldást nyújtanak azzal, hogy olyan vetőgépeket fejlesztenek (pl.: ikersoros vetőgépek vagy sortáv-állítható megoldások), amelyek a növények harmonikus térállásának támogatásával növeli a hektáronkénti kivetett mag-darabszámot, és ezzel a szemtermés várható magasabb mennyiségének elérését. A klímaváltozás miatt a termőközeg vízmegtartó-képesség javítása és az öntözés fejlesztése továbbra is kulcsfontosságú a termésbiztonság szinten tartása és/vagy növelése érdekében.

A precíziós gazdálkodás, a differenciált tőszámú vetés és a hibridek tőszámreakcióinak ismerete elengedhetetlen a gazdaságos termeléshez. Az éréscsoportok eltérő viselkedése miatt a hibridválasztás során figyelembe kell venni a tőszámra adott fajtatulajdonosi javaslatokat. A termelők minden lehetőséget ki szeretnének használni a hozammaximalizálás érdekében, ehhez a KWS javaslata a KWS TOP 4 – KWS OLTENIO (FAO350-400), KWS HYPOLITO (FAO350-400), KWS FORTURIO (FAO35-400) és a KWS GIRO (FAO450-500) – kukoricahibridjeihez ajándékba táblaspecifikus, menedzsmentzónánként változó tőszámú vetési térképet kínálunk.

A myKWS-en elérhető Differenciált Tőszám Kalkulátor eszköz a regisztrált táblát 5 évre visszamenően elemzi egy mesterséges intelligenciamodell segítségével, amely a műholdfelvételek mellett számos egyéb adat alapján menedzsmentzóna-térképet hoz létre. A beazonosított zónákra hibridspecifikusan vetési tőszámjavaslatokat ad, melyeket tovább lehet szerkeszteni, majd a véglegesítést követően a vetőgép típusának megfelelő formátumban exportálható.

KWS kockázatkezelés mesterfokon – változó körülmények – professzionális, differenciált tőszámajánlat a KWS TOP 4 hibridhez.

Pintér János
Szemesnövények Termék- és Agroszerviz menedzser
KWS Magyarország Kft.