A télen néhány éjszaka komolyabb faggyal is szembe kellett néznünk és szerencsére csapadékot is kaptunk. Úgy látom, hogy a vesszőkön telelt pajzstetvek és a kéregpikkelyek alatt bújó csipkéspoloskák sem károsodtak a hidegtől (02. 20-ei fotó). A gombák is jól telelhettek. (A jobban kutatott szőlő lisztharmat esetében, csak a több éjszakán át tartó mínusz 15-20 oC alatti hőmérsékletnél írták le a gombahifák elfagyását.)
A rózsabokrokon fennmaradt diplokarponos leveleken és pl. az örökzöld orbáncfű rozsdájának az élénk sárga telepein is életképesek lehetnek a spórák.
Hirtelen berobbant a tavasz a díszkertekben
Egy hét alatt berobbant a tavasz. Kipattantak a jezsámen és néhol már a díszalmák rügyei is! A védettebb ágyásokban már kis leveleket láttam a díszribiszkéken. Nemsokára felébrednek a levéltetvek is, mert már találnak táplálkozásra alkalmas zöld leveleket a növényeken. A gyepfoltok sárguló fűszálain még nem találtam meg a rozsda telepeit, de a melegebb napokon beindulhat ez a gabonákban is nagy gondot okozó gomba.
A díszfák is éledeznek. Fényesek és duzzadtak a vadgesztenyék rügyei. A platánrügyek is zöldek, nemsokára kipattannak. A fiatal leveleken hamarosan megjelennek a csipkéspoloskák is.
Az biztos, hogy életképes károsítókkal kezdjük az évet! Hogyan alakul a folytatás? Az elkövetkező hetek, hónapok időjárása alapján kell majd dönteni a védekezésekről.
A rózsák egyik legveszélyesebb betegsége: a csillagrozsda
Két permetezést máris javaslok. Ahol a korábbi években gondot okozott a rózsa diplokarponos betegsége, a csillagrozsda, ott érdemes egy rezes permetezéssel megelőzni a fertőzést. Dr. Maráczi László Díszfák, díszcserjék védelme könyvéből idézek. (Megvásárolható pl. a „kertészeti egyetem” jegyzetboltjában.) „Erős károsítás esetén júliusra a rózsa elvesztheti az összes levelét.
A gomba terjedését a hosszan tartó nedves (7 óra) levélfelület, a párás környezet, a 15 oC feletti hőmérséklet elősegíti.” Az idei tavaszon ezek a feltételek teljesülni látszanak. „A gomba általában a lehullott levelekben, de a rügyekben és a hajtások felületén is áttelelhet.”
Nehezíti a helyzetet az, hogy a mulcsból nem lehet kigereblyézni az összes beteg levelet és a bokrokon fennmaradt lombról is fertőzhet a gomba. Az újabb telepítésnél az ágyás helyének a megválasztásával és a kevésbé fogékony fajták ültetésével is sokat tehetnek a rózsabokrok egészségéért, szépségéért.
Miért fontos a tavaszi lemosó permetezés?
Az idei tél tehát nem gyérítette meg jelentős mértékben a kártevő rovarokat és az atkákat sem. Javaslom, hogy a díszfákon, díszbokrokon végezzék el a tavaszi lemosó permetezést! Nem váltja ki a nyári kezeléseket, de megalapozza a fák egészségét. A korábbi évek fertőzései, kártételei alapján dönthetnek arról, hogy most, tavasszal mit permetezzenek le?
A hárs, a juhar, a berkenye, a díszcseresznye, az akác, a bodza, a szivarfa és a rózsa permetezése is szóba jöhet, de talán a platánnál és a tölgynél a legfontosabb a tavaszi lemosás. A platánt a platán csipkéspoloska és egyben az apignomónia gomba, a tölgyet a tölgy csipkéspoloska és a lisztharmat miatt érdemes megpermetezni.
Milyen hatóanyagok jöhetnek szóba a védekezésben?
A paraffinolaj tartalmú Vektafid A engedélyezett a kéregrepedésekben áttelelő levéltetvek, pajzstetvek, csipkéspoloskák és atkák ellen. A réztartalmú növényvédő szerek a gombák, baktériumok ellen engedélyezettek, ilyen pl. a platánok apignomóniás betegsége. Sajnos csak az ún. szükséghelyzeti engedély évente ismételt megkérésével lehet használni ezeket közterületen.
A lisztharmat ellen az engedélyezett kéntartalmú gombaölőket illetve pl. a poliszulfid hatóanyagú Tiosol lombtrágyát is bevethetik. A lombtrágyáknak is van növényvédelmi mellékhatásuk. A döntést bízzák a növényorvosukra.
A képek a szerző felvételei.
