A tavalyi óriási aszály országos viszonylatban is mély nyomot hagyott a szántóföldi növénytermesztésben. A kukorica volt az egyike azon növényeknek, amely a vízhiány által sújtott területeken a jobb esetben nulla, rosszabb esetben óriási mínusz eredményt hozott. Mindezek ráirányították a figyelmet a kedvezőtlen környezeti körülményeknek ellenálló kukoricahibridek nemesítésére és termesztésére.
Fontos kiemelni, hogy éghajlatunk változásának negatív hatásai jelentős kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelést. Az olyan, klímaváltozásból eredő problémák, mint a szélsőséges időjárási viszonyok, köztük a viharok, az intenzív, felhőszakadás méretű esőzések vagy éppen a szárazság innovációra kényszeríti az szántóföldi növénytermesztést, hogy ilyen módon alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez.
Az RAGT meggyőződése, hogy a kukorica továbbra is fontos szerepet tölt be a hazai növénytermesztésben, de a szélsőséges időjárási viszonyok miatt különös figyelmet kell kapjanak azon új hibridek, amelyek kimagasló aszálytűrő képességgel rendelkeznek.
Ezért nemesítőink immáron több, mint egy évtizede kiemelten foglalkoznak ezzel a témával, amelynek köszönhetően a cég kukoricaportfóliójában található hibridek több mint a fele rendelkezik már „STRESSLESS”, fokozott szárazságtűrésre utaló minősítéssel.
A további fejlesztések, mint amilyen az „OpLit” (OPTIMIZE LIMITING angol szavakból ered, jelentése a korlátozás optimalizálása) minősítésnek megfelelő hibridek szintén segíthetnek a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy hatékonyan kezeljék a klímaváltozás kihívásait.
Az „OpLit” termékcsaládon keresztül az RAGT azonosította portfóliójának legellenállóbb kukoricahibridjeit. Ezek a kedvező években is versenyképesek, de a nehéz években jobban tudnak alkalmazkodni az olyan korlátozó tényezőkhöz, mint a tavaszi hirtelen lehűlések, vagy éppen a magas hőmérséklet, a száraz körülmények, vagy a szélviharok által okozott veszteségek. Fejlesztéseink célja, hogy olyan hibridek kerüljenek forgalomba, amelyek a „STRESSLESS” (kiemelkedő szárazságtűrés) mellett, „VIGORplus” minősítéssel is rendelkezzenek, azaz erőteljes korai fejlődési erély és jó nitrogénhatékonyság jellemezze őket.
Az RAGT meggyőződése, hogy a jövő kukoricatermesztésében olyan hibridekkel lehet csak eredményeket elérni, amelyek megfelelnek a fentiekben említett „OpLit”, „VIGORplus”, és „STRESSLESS” minősítések elveinek, ezeken túl pedig magas szintű toleranciával rendelkeznek a biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szemben.
E termékjelölések elnyerésének alapfeltétele, hogy több mint 200 kísérletben kell legalább 3 évig tanúbizonyságot tenniük az adott hibrideknek arról, hogy a korai fejlődési erély, agronómiai biztonság, valamint terméshozam szempontjából magasan az átlag felett teljesítenek.
Az RAGT kukoricahibrid-portfóliójának több, mint a fele már jelenleg is rendelkezik a klímaváltozás hatásait mérséklő tulajdonságokkal.
Ilyenek például a „STRESSLESS” kategóriába tartozó hibridek: RGT Zanetixx (FAO 360), RGT Texero (FAO 370-380), RGT Alexx (FAO 370-380), RGT Oxandro (FAO 380), RGT Dragster (FAO 380), RGT Urbanix (FAO 450), RGT Mexini (FAO 480), RGT Huxxo (FAO 490).
Csőfertőző kórokozók és a toxinszennyezés
A kukorica számos kórokozója közül a humán- és állategészségügyi kockázatot jelentő Fusarium és Aspergillus nemzetségbe tartozó gombafajok kiemelt figyelmet érdemelnek. A rezisztencianemesítés során a növényi genotípusok ellenállóságának vizsgálata e mikotoxinokat termelő kórokozókkal szemben alapvető fontosságú.
A kukoricában leggyakrabban kimutatott mikotoxinokat a Fusarium-fajok termelik, amelyek e kultúra mérsékelt égövön található legfontosabb kórokozói. Korábban hazánkban az aflatoxinok felhalmozódásának kicsi volt az esélye, mivel az Aspergillus flavus csupán magasabb hőmérsékleti tartományban termeli nagyobb mennyiségben ezt a veszélyes mikotoxint.
A közelmúltban viszont határérték feletti aflatoxin szennyezettséget észleltek kukoricában, illetve tejben számos mérsékelt égövi országban, így Magyarországon is. A klímaváltozás hatására tehát potenciálisan nő a toxinszennyeződés veszélye és mértéke, amely ellen leghatékonyabban a rezisztens növények nemesítésével védekezhetünk. Ebben az RAGT nemesítőinek máris sikerült jelentős előrelépéseket tenniük.
A 2012. évi Aspergillus flavus és a 2014. évi Fusarium-fajok okozta csőpenészes járvány hatására – amely elsősorban dezoxinivalenol (DON) szennyezésben nyilvánult meg – az RAGT VETŐMAG KFT. minden évben vizsgálja a portfóliójában lévő hibridek toxintermelő gombákkal szembeni érzékenységét.
2020-ban a Fusarium graminearum fertőzöttséggel szemben az RGT Huxxo, a kevésbé fogékony kontroll és az RGT Urbanix kiemelkedő teljesítményt nyújtott, de az RGT Palawan is átlag alatti értékkel szerepelt. A Fusarium verticillioides inokulációval szemben is az előző három hibrid végzett az élen, de az RGT Palawan fertőzöttsége is alig volt átlag feletti.
Az Aspergillus flavus izolátumokkal szemben mutatott ellenállóságnak köszönhetően az RGT Huxxo és az RGT Urbanix mellett az RGT Texero az idei évben is átlag alatti fertőzöttséggel rendelkezett. A kontroll sorok természetes fertőzöttségét tekintve az RGT Huxxo, az RGT Urbanix és az RGT Texero emelkedett ki alacsony értékekkel.
Az elmúlt években több RAGT hibrid is jó vagy kiváló teljesítményt mutatott a toxintermelő kórokozókkal szemben. Kiemelkedő az RGT Huxxo és RGT Urbanix ellenállósága, melyek minden kórokozó faj esetében alacsony fertőzöttséget mutattak.
Az összesített eredmények azt mutatják, hogy az RGT Huxxo, az RGT Mexini, az RGT Urbanix, az RGT Texero, az RGT Palawan és az RGT Exxact hibridek minden vizsgált toxin esetében kísérleti átlag alatti toxinszennyezettségi értékekkel rendelkeztek. Legújabb hibridük az Ausztriában is nagy sikert arató RGT Alexx szintén magas ellenállóságot mutatott az elmúlt két év vizsgálataiban.
Az RAGT nemesítői elkötelezetten dolgoznak azon, hogy génmódosítás nélküli megoldásokat találjanak a mezőgazdaságot érő, klímaváltozásból fakadó kihívásokra. Céljuk, hogy olyan hibrideket fejlesszenek ki, amelyek természetes úton is ellenállóak az őket érő különböző stresszhatásokkal szemben.
A folyamat során a hagyományos nemesítési módszerek és a modern biotechnológiai megoldások egyaránt fontos szerepet kapnak. Az így létrejött hibridek nem csupán a fenntarthatóságot szolgálják, hanem a gazdálkodók hosszú távú sikerét is biztosítják.
