Szokásunkhoz híven egy kis visszatekintéssel kezdenénk, hiszen nem akármilyen esztendő van mögöttünk. A 2022/2023-as – az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása utáni – árváltozások, amelyek a 2022 első félévi markáns emelkedés után folyamatosan csökkenő (esetenként zuhanó) tendenciába fordultak, 2024 elejére mérséklődtek.
Úgy tűnt, hogy mind mennyiségben, mind minőségben kiegyensúlyozott értékesítési szezonra számíthatunk, amely részben be is igazolódott. Ha csak a hazai számokat nézzük, 2023-ban megtermett közel 6 millió tonna búza, 2,3 millió tonna árpa, több, mint 2 millió tonna napraforgómag és – igaz, rendkívül alacsony vetésterületről – 6 millió tonna kukorica.
Így tehát a kínálat adott volt, ráadásul a zárókészletek is magasan álltak, mire a 2023-as aratás elkezdődött. Egyfajta nyomás volt a piacokon, ami az árakban is érezhető volt. Jó példa erre a búza árváltozása: amíg 2023 januárjában közel 100.000 Ft/t áron lehetett búzát előre eladni, a betakarításban a piaci ár 60-70.000 Ft/t-ra esett vissza. Gyakorlatilag a 2023-as termés gabona árszintjei 2024 késő tavaszáig némi kilengéssel, de kiegyensúlyozottak voltak.
Azt lehetett érezni, hogy a tőkealapok végig hatalmas short (eladási) állományt tartanak fenn minden fontos termékből (azaz az árak folyamatos csökkenésében hittek), amit valamikor vételekkel zárni kell. A kérdés csak az volt, hogy ez mikor következik be és milyen hatással lesz az árszintekre.
Ez végül is 2024. április végétől indult és búza esetében 70 EUR/t emelkedést eredményezett. Az ó termésű készletek (elsősorban a kukorica) végét tehát már egy elfogadható szinten lehetett értékesíteni. Nagy különbség a jelenlegi (2024. nyár) és a tavalyi szezon között, hogy a raktárak az idén kiürültek. Most már tudjuk, hogy rekord búzaexporttal fogunk zárni, az áremelkedésnek köszönhetően a kukorica kereskedelme is felpörgött.
Árpa
A 2024-es nyári betakarítás számait ismerve elmondhatjuk, hogy jelentősen elmaradunk a termelési volumeneket illetően. Az árpa vetésterülete a tavalyi rekordról, közel 400.000 ha-ról 260.000 ha-ra csökkent.
A hivatalos statisztikák szerint a hozamok 200 kg/ha mértékben nőttek, de így is összességében 750.000 tonna árpával termett kevesebb hazánkban. Minőségileg sokkal jobban sikerült a betakarítás, a tavalyihoz képest kisebb arányban fordulnak elő 62-63 kg/hl alatti tételek.
A piacot már az előre kötési időszakban a vevők és az eladók hiánya jellemezte, a hagyományos FOB-Dunai búza export szinte teljesen hiányzott az értékesítési csatornák közül. A betakarítás után inkább a hazai vevők uralták az árakat, nagyon kevés olasz export mellett a fekete-tengeri vonalon továbbra sem látszik élénkülés.
A termék eladható, az árszintek 55-60.000 Ft/t közti sávban mozognak paritástól függően. Nagyban függ az árpa áralakulása a EU kukoricahelyzetétől, ugyanis régiónkban és a Fekete-tenger körüli orosz és ukrán termőterületeken is aszályos, a szokásosnál melegebb időjárás uralkodott júliusban. Amennyiben a kukorica ára emelkedésnek indul, húzhatja magával az árpát is.
Érdemes megjegyezni, hogy az árpa nem hordozza azt a kockázatot, amit a kukorica az ilyen száraz, meleg időben: az aflatoxin jelenlétének veszélyét!
Búza
A búza világszintű össztermelését az USDA július hónapban 796,2 millió tonnára módosította, amely közel 6 millió tonnás növekedés júniushoz képest és 7,2 millióval több, mint tavaly. Az emelkedést az USA és Kína javuló teljesítménye adja elsősorban.
Az EU-ban viszont több, mint 4 millió tonnával lesz kevesebb, hazánkban pedig majdnem 1 millió tonna a kiesés a 2023-as terméshez képest. Az ukrán termelés 3,5 millió tonnával esik vissza.
Ami a nagyobb gondot okozza, hogy a tavalyi gyenge évjárathoz képest is kevesebb a malmi őrlésre alkalmas búza, nemcsak nálunk, de egész Európában. Így a malmi prémiumok növekednek, szóval az árolló a takarmány és malmi búza közt tovább nőhet. Az igény a magyar búzára természetesen megvan a megfelelő árszinteken, de elsősorban a 11% fehérjetartalmú búzákra mutatkozik folyamatos kereslet elsősorban az olasz piac felől.
Ne feledjük, kevesebb búza termett hazánkban, kisebb zárókészlettel fordulunk és a nyári időjárás sem kedvez a kukoricának! Mindez pozitív hatással lehet a búza árára.
Kukorica
Az ó termésű kukorica piaca augusztus végével befejeződik és úgy tűnik, hogy el is tűnik a raktárakból. Mindeközben az időjárási anomáliák feljebb tolják az árakat, hiszen az USA kivételével, ahol ideális körülményeknek örvendenek a gazdák, szinte mindenhol van némi probléma.
A legutolsó USDA számok alapján ugyan még az EU27 termelését 64 millió tonnára becsülik, de Ukrajna össztermését már csak 27 millió tonnára teszi a hivatal (a háború előtt 42 milliót termeltek!), valamint ebben még nincs benne a Európa déli részét (magyarországi origóval) sújtó júliusi hőhullám hatása.
Nem tudjuk, mennyi kukoricatermés semmisült meg a száraz, meleg időjárás miatt. Az új termésű kukorica árak már 70.000 Ft/t felett járnak, de eladási szándék érthető módon nincs.
Repce
A repce terén nem változott semmi egy év alatt! Ezt mondhatnánk abban az esetben, ha a repce tőzsdei grafikonján ráböknénk a július 20. körüli aktuális és az egy évvel korábbi árakra, a két időpont között történteket pedig figyelmen kívül hagynánk.
Mindkét esetben 490-500 EUR/t közötti Matif árakat látunk, de nyilvánvalóan ez nem ilyen egyszerű. A két időpont közötti árakat mutató grafikon messze nem egyenes vonal, alakulása mutatja a fundamentumok változását.
Meg kellett élnünk például a februári mélypontokat kicsivel 400 EUR/t felett. Ilyen hosszú időtávon már kirajzolódik a trend, kiszűrhetők a napi piaci zajok. Év elején még közel 20 millió tonnás EU-s repcetermést vártunk, 18 millió sem lett.
A 2023/24 szezon bőséges átmenő készlettel indult. Még az előző szezonnál némileg alacsonyabb termés ellenére is bőségesnek bizonyult a repce egész világra szóló mérlegének ellátási oldala (93,5 M tonna). Ez biztos alapot adott a felhasználóknak, dúskáltak a repcemagban.
Ennek megfelelően a feldolgozás rekordmagasságba emelkedett, világszinten mintegy 77 millió tonnára. Január-február folyamán még optimistán tekintett a szakma a jövőbe, magas termést prognosztizálva a következő, 2024/25. évi szezonra is.
Ha az EU-ra koncentrálunk, mint fentebb említettük, év elején még 20 millió tonnás termést vártunk. Az idő előrehaladtával kezdtek jönni a rossz hírek, csökkent az optimizmus. A készleteket lendületesen használták fel a gyárak, mintegy 25 millió tonna magot feldolgozva az EU-ban (ebből kb. 6 millió t import). Ahogy fogytak az ó készletek és remények egy jó termést illetően, úgy kezdtek el emelkedni a tőzsdei árak, amit lekövetett a fizikai piac is.
A legfrissebb becslések alapján a 2024. évi termés világszinten némileg meghaladja a 76 millió tonnát, átmenő készlettel együtt 89 millió tonnára tehető (-4,5 millió tonna az előző szezonhoz képest). Az EU várható termése 17,6 millió tonna, szemben a tavalyi 20 millióval.
A termés és átmenő készlet 19 millió tonnára tehető (-2,9 millió tonna az előző szezonhoz képest). Ebből következően az EU-ban bikapiaci a hangulat, azaz magasak a várakozások, ami az árakat illeti.
Ahhoz, hogy a feldolgozás szintje csak némileg maradjon el a tavalyitól (25 millió tonna), jelentős importra lesz szükség a világ egyéb részeiből. Ennek megvalósulásához az EU árszínvonala prémiumot kell jelentsen a külső piacokéhoz képest.
Ne felejtsük el, hogy a prémium mindig valamihez képest értendő, az árak abszolút értékben mozoghatnak le- és felfelé is. A repce különösen hajlamos a nagy ármozgásokra, nem ritka a 10-12 EUR/t napon belüli Matif árváltozás vagy akár 30-40 EUR/t 1-2 hét alatt. 2023-ban a repceolaj 60 százalékát a biodízelipar használta fel, az innen érkező igény nagyon fontos.
Importforrásainkat megvizsgálva, természetesen a jól ismert hármas jön szóba, Ausztrália, Kanada, Ukrajna. Ukrajna nem éri el a tavalyi rekordtermést (4,6 millió tonna), azonban még így is 3,9 millió tonna a várható mennyiség, amelyből 3 milliót némileg meghaladó mennyiség kerülhet az EU-ba.
Ausztrália exportpotenciálja kb. 4 millió tonna lesz, 2 millióval kevesebb a tavalyinál. Kanada várható termése 20,5 millió tonna (tavaly 18,3), érdemben számíthatnak rá az importőrök.
Hazai vizekre evezve, 171.857 ha átlagtermése 2,59 t/ha lett, összesen 445.159 t. Ez a betakarított terület a tervezettnek a 99%-a, így nyugodtan tekinthetjük véglegesnek. Azt gondoljuk, ezzel az átlagterméssel sokan kiegyeztek volna, lényegesen gyengébb eredményeket is hallottunk.
Nagyon fontos a termésátlag, azonban mégis egy másik számot ragadnánk ki a fentiekből, ez pedig a 177 ezer ha vetésterület. Évek óta csökkenő vetésterületet látunk, a 6 évvel ezelőtti 331 ezer ha szinte lefeleződött. Utoljára 2012-ben volt ilyen alacsony a terület (165 ezer ha).
Előzetes információk alapján nagyon alacsony a repcevetési hajlandóság. Sokan, ha nem is fordulnak el teljesen a repcétől, lényegesen csökkentik a vetésterületet. Úgy tűnik, véglegesen elmúlt az aranykor. Izgatottan várjuk, mekkora lesz az idei repce vetésterület.
Napraforgó
Madártávlatból nézve nagyon hasonló a helyzet a tavalyi évhez a napraforgó esetében. A világszinten prognosztizált 58 millió tonna várható 2024. évi termés csak kevéssel marad el a tavalyi évtől, azonban most is érdemes mélyebben megvizsgálni az adatokat.
A mostani, nemsokára véget érő szezonban bőven állt rendelkezésre a napraforgó. Az átmenő készlet és termés mintegy 64,9 millió tonnát tett ki. Összehasonlításképpen, ez a szám a megelőző két szezonban 63,9 és 61,1 millió tonna volt.
A feldolgozók éltek a lehetőséggel, nagy mennyiségben dobták piacra a napraforgóolajat. Az átlagos évektől eltérően olcsó olajnak számított a napraforgóolaj az egyéb növényi olajokhoz viszonyítva.
A megnövekedett kereslet kielégítésre került, várhatóan jóval alacsonyabb napraforgómag átmenő készlettel indulunk az új szezonnak, mint tettük azt egy évvel korábban. Az átmenő készlet és a várható termés nagyságára vonatkozó előrejelzés 61,9 millió tonna világszinten.
Nem először és valószínűleg nem is utoljára írjuk le, hogy a napraforgó világpiacán a két meghatározó szereplő Ukrajna és Oroszország. Mindig jelentőséggel bír, mi történik ebben a két országban.
A 2023-ban learatott 33 millió tonnával szemben (a két ország együtt), az idei várakozás 31 millió tonna. A fekete-tengeri térségben forró és száraz időjárás uralkodik hetek óta. Ennek további tartóssága nyilvánvalóan meghatározó a várható termés szempontjából.
Szűkebb pátriánkat tekintve, a magyar vetésterület 700 ezer ha, azaz a napraforgó továbbra is kedvelt növény. Az elmúlt szezonokban 600-700 ezer hektár között mozgott az országos vetésterület, folyamatosan emelkedve.
Reméljük, ez a vetési kedv a jövőben is megmarad. Jelentős feldolgozókapacitás áll rendelkezésre az országban, minden adott a sikeres terményértékesítéshez. Nem kell sem uszályra, sem vonatra várni, a gyár helyben van.
Pint Tamás és Egri Lajos
Szakmai kérdésekben forduljon bizalommal az IKR Agrár Kft.-hez, keresse a területen dolgozó kollégákat! Országos lefedettséggel várjuk a megkeresést.
