31℃ 17℃
július 12. Izabella, Dalma, Eleonóra
Növényvédelem
Fizetett tartalom

Ennyit változott a repce növényvédelme három évtized alatt

Agrofórum Online

Az őszi káposztarepce a napraforgóhoz hasonlóan meglehetősen nagymértékben igényli a hatékony növényvédelmet. Eltérően a többi szántóföldi növénykultúrától, a repce esetében nem a gyomirtás, hanem döntően az állati károsítók elleni védelem a felelős a kezelések számának és a növényvédelmi költségek döntő hányadáért.

A repce igényes növény, így termesztésébe semmiképp sem célszerű úgy belevágni, hogy akár a talajművelés, akár a növényvédelem tekintetében ne lennénk szinte mindenre felkészülve. A repcében előforduló növényvédelmi problémák, döntően a zoológiai eredetű problémák sorát az 1994. évi 8. számunkban több szerző is kellő részletességgel kitárgyalta. Mindezek mellett egy későbbi, a 11. számban Szilágyi Kálmánné és Zaják Árpád zoológusoknak a mezei pocokról írt cikkére is szeretnénk felhívni az olvasók figyelmét.

Hogy kerül a repce esetében a mezei pocok (és társai, a különböző pockok és egerek) a képbe? Leginkább úgy, hogy a repce ideális tartózkodási és táplálkozási terület számukra. A talaj körülbelül egy évig bolygatatlan, a felnövekvő zöld biomassza igencsak nagy (tehát meglehetősen nagy tömegű táplálékot biztosít) és ez a biomassza egy idő után már hatékony védelmet is nyújt a rágcsálóknak, főképp a szárnyas ragadozókkal szemben.

Veszélyben a melegvérű állatok

A már 10-12 leveles állományban a pockok tevékenysége majdnem rejtve zajlik és sok ragadozó már nem is tud hozzájuk férni. A szerzők teljesen világosan leírják, hogy miért és mikor lehet a csalétkes irtásra használt klórfacinon hatóanyagú készítmény (akkoriban a Redentin 75 volt engedélyezve) veszélyes a vadon élő melegvérű állatokra, elsősorban a nyulakra.

Kiemelik azt is, hogy döntően olyan helyeken lehet igen eredményes a használata, ahol a mezei rágcsálók alig találnak más, alternatív táplálékot. A zöld növényi részekkel teli területen a készítménytől kellő hatékonyság nem várható el.

Fokozottan igaz ez a repcére, amely keresztesvirágú növény lévén K-vitamint termel, amely a véralvadásgátló hatóanyagok ellenszere. Így a repcében a véralvadásgátlós kezelések hatékonysága mindig kisebb lesz, mint más kultúrákban.

A mezei rágcsálók eloszlása egy táblán szinte minden esetben gócos, heterogén, így a teljes felületre kijuttatott rágcsálóirtó készítményt a szerzők leírása szerint a pockok és társaik nem gyűjtik össze a járataiktól távol eső területekről. Így azt más állatok összegyűjthetik, elfogyaszthatják és ez könnyedén a mérgezésükhöz, elhullásukhoz vezethet.

Ha belegondolunk a napjainkban engedélyezett mezei rágcsálók elleni csalétkes védekezésre, akkor látható, hogy az engedélyező hatóság pont a teljes területkezelés megtiltásával sikeresen megoldotta ezt a problémát.

Véralvadásgátló készítmények – csak szükséghelyzetben

A járatkezelésnél – helyes kivitelezés esetén – nincs lehetőségük a szántóföldön kószáló egyéb melegvérű állatoknak hozzáférni a mérgezett csalétekhez. Az is újdonság napjainkban az egy emberöltővel ezelőtt fennálló pocokirtási lehetőségekhez képest, hogy a napjainkban már csak szükséghelyzeti engedéllyel alkalmazható véralvadásgátló készítmények (Pocok Tox Max, Rodent Stop) mellett lehetőség van szintén járatkezeléssel cink-foszfid hatóanyagú „zöldkönyves” készítmények (Ratron GL, GW, ST) használatára is.

A fémfoszfid véralvadásgátló lehetőségek közötti választás során segítségünkre lehet az a tény, hogy a fémfoszfidokból nedvesség hatására szabadul fel a tényleges mérgezést kiváltó foszfor-hidrogén gáz.

Ez a nedvesség sajnos nemcsak akkor léphet kapcsolatba a mérgezett csalétekben levő fémfoszfiddal, amikor a mezei rágcsáló azt lenyelte, hanem nedves, esős párás időben is. Ha a csalétekben levő fémfoszfid (a jelzett készítmények esetében 8% cink-foszfid) már átalakult, akkor az a csalétek a továbbiakban már teljesen hatástalan lesz.

A mérgezett csalétekből fejlődő gáz viszont messze kevés ahhoz, hogy a járatban belégzés útján elpusztítsa a rágcsálókat. A mérgezett csalétkek nem gázosító szerek!!!

Előnye ugyanakkor a fémfoszfid hatóanyagú készítmények csoportjának, hogy ellenük nincs ellenszer az elfogyasztás után és nem okoznak szekunder mérgezést az elhullott rágcsálókat esetenként elfogyasztó ragadozók között.

A véralvadásgátlóknak, így a klórfacinonnak ugyanis van ellenszere, a K-vitamin, amely zöld növényekben található meg és a keresztesvirágú növényekben, így a repcében is nagyobb mennyiségben fordul elő. Ezért is lehetséges az, hogy a repcékben végzett rágcsálóirtások esetenként viszonylag kicsi hatékonysággal járnak.

T-fák használata

A szerzők cikkük végén kitérnek egy olyan kihasználatlan lehetőségre, amely az integrált növényvédelembe kiválóan beilleszthető, annak szerves része lehet és méltatlanul el volt hanyagolva, úgy 30 éve, mind napjainkban is.

Itt a természetes ellenségek, elsősorban a szárnyas ragadozók (ölyvek, vércsék, baglyok) tevékenységének segítésére gondoltak a szerzők. A T-fák leütése a pocokkal veszélyeztetett területekre, azok vándoroltatása olcsó és hatékony módszer a mezei rágcsálók ellen.

A ragadozók jelenléte igen jól jelzi, hogy hol van probléma és hiányuk azt is jelzi, hogy mikor süllyedt a rágcsálók népessége egy olyan nagyon alacsony szintre, amikor a ragadozó madaraknak azon a helyen már nem éri meg lesben állni.

A természetben előforduló hasznos szervezetek segítése, így többek között a mezei rágcsálókkal táplálkozó ragadozó madarak segítése a T-fák kihelyezésével egyáltalán nem a biotermesztéssel foglalkozó gazdák privilégiuma!

Szinte minden majorságban van olyan hulladék faanyag, amelyből ilyen alkalmatosságok tucatszámra állíthatók elő. A létező legolcsóbb védekezési módszer, amely nem károsítja az élővilágot (erről azért a mezei rágcsálóknak vélhetően más a véleménye!), és nincs ellene hatékony ellenszer.

(Fotó: Uschi Dugulin/Pixabay)

A cseresznye-levéltetű ellen elkéstünk + videó

2025. július 11. 16:10

Hogy mikor és hogyan lehet a levéltetvek elszaporodását és kártételét elkerülni, ezekre a kérdésekre adja meg a választ Hertelendy Péter növényorvos ebben a videóban.

Ezt nem bírja a napraforgó sem – így viseli az idei nyarat a kultúra

2025. július 11. 11:10

A szélsőséges nyári időjárás és a szívós kártevők idén sem kímélték a napraforgót – az állományokban már most láthatóak a jövőbeni terméscsökkenés jelei.

Mi rágja a kukoricát? – Kártevők nyomában a hőségben

2025. július 9. 11:10

A szárazság és a hőség már önmagában is próbára teszi a kukoricát, de a különféle kártevők tovább súlyosbítják a helyzetet.

Támadnak a címeres poloskák – bűzös roham a kiskertek ellen

2025. július 8. 11:10

Szívogatnak, bűzlenek és csúfítják a termést – a címeres poloskák kánikulában is támadnak, és idén sem hagyják békén a kerteket.

Nő a hőmérséklet, időszerű figyelni a repce ormányosaira

2025. január 6. 10:10

A tavasszal rajzó fajok kb. 10 °C hőmérsékletnél kezdik meg a repceállományok kolonizálását, ez az időszak már gyakorlatilag itt is van.

Bemutatjuk a legnépszerűbb Pioneer® repcehibrideket

2020. június 17. 11:53

Ugyanúgy, ahogyan a kukorica és a napraforgó esetében, a Pioneer® az őszi káposztarepce terén is törekszik a magas termésstabilitású és széles adaptációs képességű hibridek bevezetésére. Tesszük ezt egyszerre a MAXIMUS® és a hagyományos, magas hibridek piacán egyaránt. Saját törekvéseinket igazolják vissza a vásárlói vélemények és igények, amelyek alapján a PT271 és a PX113 hibridjeink váltak a legnagyobb* területen termelt Pioneer® hibridekké Magyarországon.

A bankszektor rendkívüli piaci mozgásai a gabonapiacon is érződtek

2023. március 14. 06:57

Amerikában az eladók, Európában pedig a vevők dominálták a hétfői kereskedési napot a terménypiacokon.

Egyhetes mélypontról erősödött a szójabab ára

2023. július 11. 06:40

A búza határidős jegyzésárai annak ellenére estek, hogy bizonytalanság uralkodik a piacon a fekete-tengeri exportügylet kapcsán.