Az őszi káposztarepce termesztése során kártevők hosszú sora áll készen arra, hogy a növényen táplálkozva a termés jelentős hányadát megsemmisítve jelentős kárt okozzon a termelőknek. Ha végignézzük a repce tavaszi életútját, akkor először a szárat támadó ormányosbogarakkal kell megküzdenie, illetve ezektől kell megvédenünk a repcét. Utána jönnek a repcefénybogarak, amelyek az első virágok kinyílásáig okozhatnak károkat. A kártevők következő csoportját a repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus assimilis) és némileg hozzá kapcsolódva a repcebecő-szúnyog (Dasyneura brassicae) képezi.
Apró, de nagy kárt okoz
A repcebecő-ormányos a repcét károsító Ceutorhynchus fajok közül utolsóként vonul fel az állományokban. Ennek a károsítónak is évente – szerencsére – csak egy nemzedéke fejlődik és társaihoz hasonlóan imágó alakban telel át a repcetáblák környezetében levő fás-bokros területek avarszintjében.
A kifejlett bogarak a repce virágzása idején települnek be a repceállományokba és rövid érési táplálkozás után elkezdik a peterakást. Ezt az általuk rágott kis nyílásba helyezik, becőnként egyet. A lárvák a becők belsejében a szemeket rágják, azokon fejlődnek ki. Sajnálatos módon a becőszúnyog is kihasználja az általa készített bejárati nyílást a becők belsejébe és elhelyezi ott petéit, amelyek száma becőnként akár 10-30 is lehet. A kikelő nyüvek az ormányos lárvájával együtt a becőben levő valamennyi szemet elpusztítják.
KWS GRANOS – már a TOP 5 legnagyobb területen termesztett repcehibrid között Magyarországon! Új generációs hibrid a KWS termékpalettáján. Kiváló termelési tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kipergés-ellenállóság és a TuYV tolerancia. Részletekért KATTINTSON A KÉPRE!
A károsított becőkben a kártevők egymástól viszonylag könnyen megkülönböztethetők. A becőormányos lárvája egy sötétbarna fejtokkal rendelkező csontfehér kukac és belőle egy becőben csak egy található. A becőszúnyog nyüveiből több van egy becőben, színük fiatalon halványsárga, később narancssárga és nincs fejtokjuk.
A két kártevő környezeti igénye meglehetősen eltérő. A repcebecő-ormányos inkább kedveli a száraz, meleg, a jelenlegi március-áprilisi időjárásra jellemző körülményeket. A becőszúnyog ellenben inkább a hűvösebb, párás környezetet kedveli, amely a hét során be is következik.
E kártevőket leginkább gondos szemlézéssel lehet a növényeken felderíteni. A becőormányos repül ugyan a sárga színű csapdákra (tálakba, ragasztós lapokra), de azokat mindenképpen a virágok szintjében kell elhelyezni, amely eléggé problémás feladat.
Védekezési lehetőségek
A becőt támadó károsítók sajnos már a virágzás idején felvonulnak a repceállományokban, így a felhasználandó inszekticid kiválasztása során mindenképpen arra kell számítani, hogy virágzó állományt, és ezzel együtt mézelő méheket és természetes vadonélő beporzó szervezeteket is bőségesen találunk a repceállományunkban. Ez így is van rendjén. Nem azért vannak ott, hogy a gazdákat hátráltassák a munkában, hanem azért, hogy nektárt és virágport gyűjtsenek maguknak és közben elvégezzék a beporzást gazdag termést előállítva a gazdálkodóknak.
Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy rendkívül ritka a teljesen homogén repceállomány, így a virágzás sok esetben rendkívül nagymértékben elhúzódhat. Az állományban kialakult heterogén fejlettséget sokféle dolog okozhatja. Ilyen lehet a talajfoltok jelenléte a táblán, a nem kellően jól elvégzett talajmunka a vetés előtt (a repce híresen kényes a jó magágyra) és a szárat támadó ormányosbogarak kártétele is. A lényeg az, hogy amíg akár egyetlen virágzó repce- vagy gyomnövény található a táblán, addig az virágzó állománynak minősül és ezt a tényt – a saját jól felfogott érdekünkben is – a növényvédelmi kezelések során mindenképpen figyelembe kell vennünk!
A beporzó szervezetek védelme miatt az engedélyezett készítmények, így pl. a szintetikus piretroidok jelentékeny hányada csak méhkímélő technológia alkalmazása mellett használható fel. Ugyanakkor érdemes figyelni arra is, hogy lehetnek olyan vadon élő beporzó rovarok, amelyek napi bioritmusa jelentősen eltérhet a házi méhekétől. A kezelések időpontjának megválasztása során erre is figyelni kell.
A virágzás során gyakorta használt acetamiprid hatóanyagú készítmények esetében az idei évben mindenképpen figyelembe kell venni azt az újdonságot, hogy ezek a készítmények a virágzás állapotában csak bizonyos korlátozások mellett használhatóak! Ilyen hatóanyagú készítményeket csak a sárga bimbós állapot végéig (BBCH skála szerinti 59 stádiumig), valamint a teljes virágzástól a virágzás intenzitásának gyengüléséig (BBCH 65-67 között) használhatunk. A méhekre teljesen veszélytelen tau-fluvalinát hatóanyagú készítmények ugyanakkor korlátozás nélkül alkalmazhatóak.
Fontos, hogy az inszekticides védekezés szükségességéről a kártevők jelenlétének gondos felmérése alapján döntsünk! A növények szemlézését a legcélszerűbb a kora reggeli időszakban végrehajtani. A becőormányosok és a becőszúnyogok ekkor a hajnali alacsonyabb hőmérséklet miatt még kevésbé mozgékonyak, így nem vetik le magukat a virágzatokról és nem repülnek el. Így sokkalta reálisabb képet kaphatunk a kártevő népesség méretéről, mint egy, a déli melegben végrehajtott szemlézés során.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
