Az agglomerációs folyamatokkal a beépített területek aránya folyamatosan nő. Infrastrukturális, lakó, ipari, gazdasági fejlesztések foglalnak egyre több teret, míg a lakosság rekreációs célterületei egyre inkább beszűkülnek, megszűnnek. Felmerülhet az a kérdés, hogy kinek és milyen értékeket, korlátokat figyelembe véve tervezzük, fejlesztjük lakó-, gazdasági és természeti környezetünket? Kérdés, hogy mi az emberiség célja a tájjal? Belátható időtávlatban minél nagyobb hasznot, szolgáltatást kinyerni belőle annak rovására, hogy lakókörnyezetünk, a táj nagy mértékben romlik, vagy fenntartható módon használni és élhető környezetet teremteni?
Budapesten és az agglomerációban a Gödöllői-dombság, a Pilis és a Budai-hegyek – Zsámbéki-medence biztosít magas arányú természetes zöldfelületeket. Ugyanakkor csak a Budai-hegyek – Zsámbéki-medence tengely biztosít folytonos zöld útvonalat, kapcsolatot a főváros és az agglomeráció között. Az Észak-Dél Budapest tengely az agglomerációs folyamatoknak köszönhetően teljesen elvesztette értékes zöldfelületeit, az ezen a tengelyen való átjárhatóság megszűnt, bezáródott.
Budai-hegyek: kedvező zöldfelületi borítottság
A Budai-hegyek a főváros és az agglomeráció lakosságának is kedvelt rekreációs helyszíne. Budapest belvárosából elindulva a városlakó először a Budai-hegyekben, majd a Zsámbéki-medencében találkozik, ér el természetes zöldfelületeket. A Budai-hegyek zöldfolyosóként kötik össze Budapestet az agglomerációban található, természetközeli, vidéki tájkarakterrel rendelkező Zsámbéki-medencével. A fővárosban élő embereknek ezáltal lehetősége van arra, hogy viszonylag gyorsan, rövid időn belül jó minőségű, természetközeli területet érjenek el Budapesten kívül. A Budai-hegyek területe egyrészről egy rekreációs célterület mind az agglomerációban élők, mind a főváros belső kerületeiben élők számára, de ugyanakkor keresztirányú áthaladást is biztosít a vidék és a város, azaz a rurális és az urbánus táj között. Keresztirányban Budapest és a Zsámbéki-medence, hosszirányban Solymár, Pilis-Budaörs, Törökbálint tengelyen biztosít átjárhatóságot és rekreációs területeket.
Védettségek, hőtérkép, domborzatmodell és NDVI – az NDVI nem más, mint egy számítási képlet, amelyet űrfelvételek zöldfelületi kiértékeléséhez, elemzéséhez használnak. Egy eredménytérképet készít a műholdfelvételen rögzített sugárzás sajátosságai révén, a vörös és a közeli infravörös hullámhossztartományban. Különböző értékeket vesz fel a zöldfelület biológiai altivitásától és annak jelenlétének mértékétől függően – elemzéseket követően megállapítható, hogy a fővárosban és az agglomerációban még egy ilyen nagy, összefüggő, jó minőségű zöldfelülettel, kedvező felszínhőmérséklettel és számos, nagy kiterjedésű védett területtel, természeti, kulturális és szakrális értékkel nem rendelkezik másik terület.
Saját szerkesztés, INT-01., INT-02.
A Budai-hegyek térsége a kedvező zöldfelületi borítottság, felszínhőmérséklet és a kulturális, természeti, szakrális értékek mellett széles körű ökoszisztéma-szolgáltatásokkal is rendelkezik. De mi is az az ökoszisztéma-szolgáltatás, milyen előnyei vannak a települések és lakosaik számára?
Az ökoszisztéma-szolgáltatások, azaz a természeti javak olyan természet által nyújtott adottságok, amelyeket szükségleteink kielégítése érdekében nem kell átalakítanunk, úgymond készen állnak rendelkezésre. Valamennyi korlátlanul áll az emberiség rendelkezésére. Emellett hozzájárulnak az ember testi, lelki feltöltődéséhez, a rekreációhoz, azaz nagymértékben meghatározzák az életünket. Ezek vagy kézzel foghatók vagy nem megfoghatók, valamint a legtöbb ilyen ökoszisztéma-szolgáltatás ingyenes. Ugyanakkor a mennyisége véges, ezért nagyon fontos, hogy tudatosan használjuk fel a természet által az emberiség számára biztosított elemeket. Ugyanis, ha egy-egy ökoszisztéma-szolgáltatás sérül, vagy legrosszabb esetben kimerül és eltűnik, akkor azzal egy egymásra épülő negatív sorozat indulhat meg. Először eltűnnek a szolgáltatással járó előnyök, majd tovább gyűrűzve kihat az emberi életre is. Négy funkcióval lehet a természet adta szolgáltatásokat jellemezni, kategorizálni (A Millennium Ecosystem Assessment (MA) szerint): termelő/ellátó, szabályozó, kulturális és támogató.
Ökoszisztéma-szolgáltatások
A Budai-hegyek széles körű termelő, szabályozó és támogató ökoszisztéma-szolgáltatással rendelkezik, azonban a cikk keretei között az emberek rekreációs igényeit kielégítő kulturális ökoszisztéma-szolgáltatásokat mutatom be részletesebben.
A tudomány, a művészetek és a kultúrák számára inspirációt jelentenek az ökoszisztémák, a biológiai sokféleség és a természeti tájak, tájképek. Már az ősi civilizációk növényeket, állatokat, eseményeket és időjárásra utaló jeleket rajzoltak, festettek a barlangfalakra. A turisztikai szektorban is fontos szerepet játszanak az ökoszisztémák és a biodiverzitás. Ezek az ökoszisztéma-szolgáltatások jelentős gazdasági haszonnal is bírnak, ezért számos országnak fontos bevételi forrást jelentenek.
A rekreációs ökoszisztéma-szolgáltatások az emberek kikapcsolódását, testmozgását is szolgálják. A természetben eltöltött idő, séta, sportolás nagyban hozzájárul az emberek életminőségéhez, egészségéhez. Az elmúlt években egyre népszerűbb lett az erdőfürdőzés, ebben az estben az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások az emberek mentális és fizikai egészségéhez járulnak hozzá, de ide tartozik még a természetfotózás is. A Budai-hegyek egyrészről egy rekreációs célterület, másrészről keresztirányú áthaladást is biztosít a vidék és a város, azaz a rurális és az urbánus táj között.
Az emberek néhány évtizede még pihenni, gyógyulni jártak erre a vidékre, számos villa, nyaraló, vendéglátóhely, szálloda és egészségügyi intézet volt a területen. Gyakoriak voltak a Normafán, a Hármashatárhegyen és a Hűvösvölgyi Nagyréten a közösségi programok, rendezvények, fesztiválok, vurstlik, sportrendezvények, versenyek. Ezek az évek során fokozatosan átalakultak, bezártak, funkciójukat vesztették, az időszakos jelenlétet (pihenés, gyógyulás) felváltotta az állandó itt tartózkodás.
A fővárosból a külső kerületek és az agglomeráció felé haladva a természet nyújtotta szolgáltatások egyre gazdagabbak. Számos új rekreációs lehetőség nyílik meg a főváros lakosai számára. Lehet túrázni, kirándulni, piknikezni, sportolni, lovagolni, síelni, szánkózni, kerékpározni, sziklát mászni, kulturális, ismeretterjesztő programokon részt venni, természetfotózni, erdőfürdőzni, feltöltődni, gyógyulni, beletekinteni a vidéki tájba és részt venni a termelésben. Mindezt a belvárostól egy órányi távolságon belül.
Számos felfestett túraút és zarándokút található, amelyek több szakrális értéket, kápolnát érintenek. Ezeken a helyszíneken lehetőség nyílik a spirituális feltöltődésre. Emellett több kilátópont, kilátó is megtalálható a magasabb hegycsúcsokon, ahol alkotni, inspirálódni lehet a feltárulkozó látványkapcsolatokból. Budakeszin a Farkashegyi és a II. kerületben a Hármashatárhegyi sportrepülőtér üzemel. Budakeszin arborétum és vadaspark, Nagykovácsiban a Teleki-Tisza kastély és kertje kínál széles körű rekreációs funkciót. Emellett itt található a zugligeti libegő, a Hűvösvölgy-Széchenyi-hegy gyermekvasút és a fogaskerekű is.
A Budai-hegyek és a Zsámbéki-medence Budapesthez való közelsége, természeti, kulturális értékei, gazdag ökoszisztéma-szolgáltatásai miatt értékes, megőrzendő, fejlesztendő területnek számít. Ugyanakkor az elmúlt néhány évtizedben komoly ökológiai és társadalmi problémákat okoztak az agglomerációs folyamatok. A táj alapvető működése, természeti folyamatai, a vidék szerkezete és az infrastruktúra képtelen elbírni, kiszolgálni az egyre inkább fokozódó igényeket. A beépített területek aránya folyamatosan nő. Infrastrukturális, lakó, ipari, gazdasági fejlesztések foglalnak egyre több teret a zöldfelületek kárára. Pont azt az értékét kezdi elveszíteni a Budai-hegyek térsége, ami miatt vonzó volt az emberek számára, mint lakóhely és rekreációs célterület – csend, nyugalom, jó levegő, nagy zöldfelületek és számos rekreációs funkció.
Olyan beruházásokat szabad csak megvalósítani, amelyek illeszkednek a természet rendszerébe, nem változtatják meg annak működését. Akkor beszélhetünk fejlesztésről, ha a terület együttesen fejlődik, azaz az ember és a természet szükséges igényei egyensúlyban maradnak, a megvalósított projekt szerves részévé tud válni környezetének, egy jól működő rendszer tud kialakulni.
1. https://24.hu/
2. https://medicalonline.hu/
3. https://onlinediscount.shop2023outlet.ru/
4. https://www.octogon.hu/
Tudatos várostervezés
Ahhoz, hogy a hasonlóan kedvező adottságú, a városi lakosok rekreációs igényeit kielégítő területek fennmaradjanak elengedhetetlen a tudatos és hosszútávon előrelátó várostervezés. A települések összenövésének elkerülésére, a lakosság rekreációs igényeinek kielégítésére, az egészséges környezet megteremtésére már több évszázaddal ezelőtt felmerültek előremutató elképzelések, kezdeményezések. Az első ismert „zöldgyűrű” terv Londonban valósult meg. I. Erzsébet királynő (1580) a különböző vírusok, járványok elkerülése és a kereskedők mozgásának megkönnyítése érdekében rendeletben tiltotta meg a városfal körüli három mérföldes terület beépítését. Ezt követően az 1900-as évek első felében számos zöldgyűrű kialakításra tett kísérlet történt.
Kezdetben mezőgazdasági gyűrűket alakítottak ki, amelyeket később felváltottak a város lakosságának rekreációs igényeinek kielégítése érdekében a rekreációs célú zöldgyűrűk. A fő cél az volt, hogy a település zöldgyűrűjében ne a beépített területek domináljanak és ne azok alkossák a szerkezet alapját, hanem a zöldterületek. Emellett fontos szempont volt, hogy a városszéli zöldfelületek a városközponti parkokhoz nyúljanak be és kapcsolódjanak hozzájuk, ezáltal fellazítva a beépített területeket. A fő elképzelés az volt, hogy a városi parkokat, zöldterületeket „parkway”-ek, zöldfolyosók kötik össze, ezáltal a belső városrészben lakó emberek zöld közegben, azaz ezeken a parkokon, zöldfolyosók által alkotott hálózaton keresztül tudják elérni a város körüli zöldövezetet, a zöldgyűrűt. Az ökológiai, rekreációs hasznok mellett társadalmi előnyöket is reméltek. Úgy gondolták, hogy a rekreációra alkalmas területek növekedésével fordított arányban csökkenni fog a fiatalkorú bűnözés és az egészségügyi problémák, pszichiátriai megbetegedések száma is. A zöldgyűrű kialakításának legfőbb indokai a következők:
- Így lehet szabályozni a beépítésre kerülő területek növekedését, ezáltal meg lehet őrizni a rurális, vidéki tájkaraktert.
- Elkerülhető a szomszédos települések, urbanizált területek összenövése.
- Megőrizhető a település karaktere.
- Cél, hogy a befektetők ne a városkörnyéki területeket építsék be (zöldmezős beruházás), hanem a települések belső részén található barnamezős területeken hozzanak létre fejlesztéseket. A városkörnyéki területek korlátozásával, a zöldgyűrű kialakításával ösztönözni lehet erre az érintetteket.
Napjainkban számos európai ország nagyvárosai körül alakult ki a városok külső részén, az agglomeráció és a nagyváros határán tudatos várostervezés révén zöldgyűrű, zöldsáv. Egy várost körülvevő teljesen önmagában záródó gyűrűről nem igen beszélhetünk, azonban megfigyelhetők kedvező zöld kapcsolatok az urbánus és a rurális táj között. Ezek a sávok, gyűrűk egyrészről a nagyváros „tüdejének” számítanak, számos környezetre, éghajlatra gyakorolt pozitív hatással bírnak (károsanyag-megkötés, hőérzetjavítás, csapadékvíz-gazdálkodás stb.), emellett a lakosok rekreációs igényeit is kielégítik, mivel széles körű kulturális/rekreációs ökoszisztéma-szolgáltatással rendelkeznek. Az alábbi ábrákon Bécs, Berlin, Varsó, Prága, Bukarest és a városok környékének, agglomerációjának területhasználata látható Budapest és annak agglomerációjával összevetve. A felmérések az Urban Atlas 2018. adatai alapján készültek, jól kivehetők rajta a zöld különböző árnyalataival jelölt természetes felületek.
INT-11. https://land.copernicus.eu/
Bécsnél a várostól nyugatra, észak-nyugatra és dél-nyugatra fekszik a bécsi-erdő, amely nagy kiterjedésű természetközeli zöldfelületeket tartalmaz, kedvelt rekreációs hely a bécsi lakosok számára. Berlin a világ egyik legzöldebb városa, azonban az az adottság, hogy a város határain belül több, mint 4 000 hektárnyi terület egy natúrparkhoz tartozzon, egyedi tulajdonságnak számít. Berlin natúrparkja, a Barnim Natúrpark az egyetlen nagyszabású védett terület, amelyen Brandenburg és Berlin tartomány osztozik. A natúrpark nemcsak a hétvégi, hosszabb időt eltöltő látogatóknak vonzó, hanem a napi rekreációs igényeket is kielégíti a városhoz való közelsége és a jól kiépített tömegközlekedési hálózat miatt.
Kulturális és természeti öröksége okán a natúrpark különösen alkalmas a természetközeli kikapcsolódásra. A natúrpark feladata ezeknek a kincseknek a megőrzése, bemutatása és a térség természetbarát turisztikai fejlesztése. Berlinben és Stockholmban is azért alakulhattak ki nagy kiterjedésű zöldgyűrűk, mert a városvezetés nemzetgazdasági érdeknek minősítette, hogy a lakosoknak fenn kell tartani rekreációs célterületeket, ezáltal ezeken a területeken háttérbe szorultak a gazdasági és ingatlanfejlesztések. Budapesten és az agglomerációban a Budai-hegyek, Zsámbéki-medence területe tökéletes helyszíne lehetne egy, a berlinihez hasonló natúrparknak. Létrejönne az urbánus karaktereket őrző, zsúfolt főváros határán egy természeti jegyekben gazdag, rurális karakterekkel rendelkező rekreációs célterület, amely széles körű rekreációs funkciót tudna kínálni a főváros lakóinak.
A cikk második részében kitérek majd arra, hogy mekkora veszélynek van kitéve a Budai-hegyek területe. Térinformatikai elemzésekkel tárom fel a terület egyediségeit, értékeit és az elmúlt években bekövetkező drasztikus változásokat. Bemutatom, hogy csupán néhány lépésre vagyunk, hogy elveszítsük a Budai Zöld Övet.
Források:
