A Balaton-felvidék méltán híres tanúhegyei az általuk bezárt, enyhén mediterrán hatású térség turisztikai csomópontjait jelölik ki. Népszerűségüket a minőségi bortermelés és a sajátos atmoszféra mellett a róluk táruló pazar panoráma indokolja.
A Badacsony közkedveltsége még társaihoz viszonyítva is kiemelkedő. Rengeteg magaslatáról nyílik pompás rálátás a környékre, ezeknek pedig egy igazi kuriózuma a Kőkapu kilátópont, amelyen tulajdonképpen egy valaha itt működött bazaltbánya szelíd fakorláttal szegélyezett peremét értjük és láthatjuk. Elsősorban a Tapolcai-medence kisebb és nagyobb domborulatait vehetjük innét jobban szemügyre.
A bánya az 1900-as évek legelején kezdte meg működését, amelynek következtében egészen 1965-ig fejtették innen a vulkanikus kőzetet. Az itt kitermelt 12 millió tonna bazalt többnyire útépítéseken végezte. 1949-1954 között fogolytábor is települt a bánya mellé, ahol a Rákosi-kormány által “ellenségként”, vagy legalábbis problematikus személyként elkönyvelt politikai rabok sínylődtek és dolgoztak.
A Kéktúra vonaláról mindössze egy kis kitérővel el is érhetjük a Kőkaput, ahonnét páratlan látványként sorakozik fel előttünk a Tóti-hegy, a Gulács, a Csobánc és a Szent György-hegy, de távolabb a Haláp és a Somló sziluettje is felsejlik. Tiszta idő esetén pedig a Keszthelyi-hegység vonulata húzódik a horizont határán.