Ahogy közeledik a tavaszi szezon, egyre fontosabbá válik, hogy a talajaink a lehető legjobb állapotban várják a vetést. A mikrobiális talajoltás és a szármaradvány-bontás ma már nem csupán kiegészítő technológia, hanem olyan alapvető eszköz, amely képes stabilizálni a termelést még szélsőséges időjárási körülmények között is.
A talajbaktériumok munkája láthatatlan, de hatásuk annál jelentősebb. Élénkítik a talajéletet, javítják a tápanyag‑feltáródást, segítik a gyökérfejlődést, és hozzájárulnak a növények ellenálló képességéhez, végül, de nem utolsó sorban javítják a talaj vízháztartását, így a klímaváltozás káros hatásait is mérsékelik.
A Magyar Talajvédelmi Szövetség célja, hogy a gazdálkodók hiteles, gyakorlati tapasztalatokon alapuló információkhoz jussanak, és olyan technológiákat választhassanak, amelyek valódi értéket teremtenek a mindennapi munkájukban. A következőkben részletesen bemutatásra kerül, hogyan működnek a mikrobiális készítmények a terméshozamok és minőség területén.
A hozam mennyisége és minősége egyaránt fontos és a piacon a versenyképesség záloga
Örömteli tapasztalat a mezőgazdaságban az egyre növekvő igény a természetes tápanyagutánpótlási és növényvédelmi megoldások iránt, melyet a hozameredmények is visszaigazolnak – nem csupán a mennyiség, hanem a minőség szintjén is. Ehhez a teljes szezonban hozzájárulhatunk mikrobiológiai készítmények alkalmazásával, kezdve a kora tavaszi szárbontó kezeléssel – amennyiben ez ősszel elmaradt. A talajoltás elvégezhető vetés előtt vagy vetéssel egy menetben, melyet később specifikus állománykezeléssel egészíthetünk ki talajon, illetve lombon.
A talajba történő visszaforgatáson túl (pl. Cellvibrio, Paenibacillus, Azotobacter fajok) fontos, hogy a tápanyagok a fejlődő növények számára felvehetővé váljanak. A repce oldalhajtásainak kialakulása ősszel elkezdődik, a búza bokrosodása a megszokott tél végi-kora tavaszi időszakról korábbra tolódott, ezek a fejlődési lépések döntően befolyásolják a várható terméshozamot. A szervetlen formában előforduló foszfátok mobilizálása (pl. Bacillus megaterium, Paenibacillus, Azotobacter fajok) segíti a kezdeti gyökérfejlődést és a bokrosodást.
A pillangós állományok esetében kritikus lépés a talaj előkészítése. Az egészséges fejlődés érdekében elengedhetetlen, hogy a borsó, szója, bab már keléskor találkozzon társbaktériumaival (Rhizobium és Bradyrhizobium fajok). Ha ezek jelen vannak a vetőmag közelében és a fejlődő oldalgyökerek számára elérhető távolabbi régiókban is, akkor a megfelelő mennyiségű légköri nitrogén megkötése révén a kiváló hozam mellett biztosíthatják a termés magas fehérjetartalmát, gazdag aminosav-összetételét is.
Napraforgó és repce esetében az olajtartalom és összetétel is javítható a tápanyaghasznosulást kedvezően befolyásoló mikrobiológiai készítmények alkalmazásával. A talaj természetes védekezőképességének javítása érdekében antibiotikum-termelő baktériumok (pl. Bacillus, Pseudomonas fajok) kijuttatása javasolt. A támogató baktériumok és gombák fitohormonokat – vagy azokkal analóg bioaktív anyagokat – termelnek, melyek hozzájárulnak az érés ütemének összehangolásához, megkönnyítve a betakarítást, valamint a zöldségeknek és gyümölcsöknek gazdagabb ízt, kellemes illatot, vonzó külsőt adnak – természetes úton.
Többféle baktérium együttes kijuttatása biztosítja, hogy akár szélsőséges környezeti körülmények közt is számíthatunk a mikrobák fent felsorolt kedvező hatásaira (pl. az Azospirillum baktériumok segítik a Rhizobium fajok túlélését a talajban és megtelepedésüket a pillangós gyökereken).
1. kép: A pillangós virágú növények egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő mértékű gümőképződés. A képen gümőkkel jól ellátott szójagyökérzet és egy szépen fejlődő növény látható
A tavasz a megújulás időszaka – a talaj számára és a gazdálkodás számára is. Ha a talajélet megfelelően aktív, a növény is jól fejlődik. Ha a talaj egészséges, a termés is biztonságosabb. Ezért hisszük, hogy a mikrobiális talajoltás nem csupán egy technológiai lehetőség, hanem befektetés a jövőbe.
A szezon indulásával arra biztatunk minden gazdálkodót, hogy adjon esélyt a talajbaktériumoknak, mert a talaj akkor hálálja meg legjobban a törődést, amikor a legnagyobb szükség van rá – a termésben.
