A növénytermesztés gazdasági célja, hogy valamilyen hozamot állítson elő a talaj termékenységének csökkentése nélkül, kedvezőtlen vagy nehezen javítható változást nem előidézve. Cikkünkben az öntözés és a talaj-termőképesség, talajminőség kapcsolatát elemezzük.
A talaj több természeti erőforrás integrálásával életteret nyújt a mikroorganizmusok, talajlakó gerinctelen és gerinces élőlények tevékenységének, termőhelyet ad a növényeknek. A termékenység a talaj legfontosabb tulajdonsága, mely lehetővé teszi a víz, a levegő és a felvehető növényi tápanyagok együttes jelenlétét. Talajaink termőképességének megőrzésében és a terméshozamok növelésében, kiegyenlítettségében fontos szerepet játszik – a kizárólag okszerű műtrágyázás mellett – a növényi maradványok visszaforgatása (tápanyag-utánpótlás), a helyes vetésforgó alkalmazása.
A mikrobiális lebontó tevékenység feltétele a víz, oxigén, bontható szerves anyag, megfelelő hőmérséklet megléte a talajban. A szerves anyagok a lebomlás mértéke szerint három fő csoportra oszthatók:
- Nem humifikálódott anyagok: ide tartoznak a friss növényi maradványok (levelek, gyökerek), elpusztult talajlakó élőlények, amelyek még nem estek át jelentős átalakuláson.
- Részben lebomlott (humifikálódó) anyagok: a mikroorganizmusok által már átalakított, de még felismerhető szerkezetű szerves anyagok.
- Humuszanyagok (humifikálódott anyagok): a szerves anyagok bomlásának végeredménye. Magas széntartalmú, barnás színű, stabil képződmények, amelyek már nem tartalmazzák az eredeti növényi szerkezetet.
A humusz képződése során a nehezen bontható szerves bomlástermékek újra egymáshoz, és N-tartalmú anyagokhoz kapcsolódnak a talajban. Az így létre jött speciális szerkezetű, nagy molekulájú és sötét színű, stabil vegyületeket nevezzük összefoglalóan humuszanyagoknak. A humuszképződéshez szükség van szerves anyagra; az aktív mikrobiális lebontó tevékenység feltételeinek meglétére; a mikrobiális tevékenység kényszerszüneteltetésére (nyári aszály, téli fagy) az év során.
A helyes öntözési stratégia kialakítása
Az esőszerű öntözést a legjobb talajokon kell végezni, ebbe az irányba kell a fejlesztéseket végezni. Ez a talaj főtípus Magyarországon a „csernozjom (mezőségi) talajok” kategóriában található, ahol a talajtípusok között tovább sorrend állítható fel. Ez a főtípus kb. 800 000 ha területet fed le hazánkban, így megfelelő nagyságú a kitűzött fejlesztés fogadására. Az elemzéseket a „Mészlepedékes csernozjom” talaj területi elhelyezkedését, nagyságát figyelembe véve kell kezdeni. Ez a HUN-REN ATK Talajtani Intézet Agrotopo adatbázisával könnyen megvalósítható. Amennyiben a lefedett terület valamilyen szempontból nem alkalmas, úgy további csernozjom talajtípusok vonhatók be a vizsgálatba.
A csernozjom talajok jellemzője a mélyen (> 6 m) elhelyezkedő talajvíz. A talaj jó vízvezető tulajdonsága (C szint: lösz) miatt a vizet csak burkolt csatornában lehet vezetni. A burkolatlan csatornák hatásának bemutatásához érdemes visszakanyarodni a Tisza-tó használatbavételét követő rétiesedési és szikesedési problémákra, melyek az öntöző-beruházások bukásához vezettek.
A csernozjom talajú terület természetes állapota a „füves puszta”. Ennek megfelelően az öntözés nem okozhatja vizes élőhelyek létrejöttét. Az öntözés fejlesztésénél figyelembe kell venni a kritikus talajvízszint értékét és az aktuális talajvízmélységet. A talajvízszint emelkedése az öntözött tábla környezetében az öntözés hatására nem megengedhető (lásd: Tisza-tó hatása az 1980-as években).
A talajvízszint csökkenése az Alföldön pozitív talajfejlődési folyamatokat (csökkenő sótartalom, növekvő szervesanyag-termelés és fajszám) indított meg, ezek tudatos visszafordítása nem kívánatos. A mezőségi talajon a termőképesség fenntartása a feladat.
Meglevő öntözőtelepek rekonstrukciója során meliorációs beavatkozások indokoltak lehetnek. A lazításos művelésnek a szántóföldi termesztéstechnológia részének kell lenni, száraz és öntözéses gazdálkodás esetén is. Öntözés hatására a talajban található szerves anyag mennyisége csökken, mert a mineralizációra az év során hosszabb időszak áll rendelkezésre. Ez természetes folyamat. Jó minőségű szántóföld mindkét folyó völgyében rendelkezésre áll, az öntözési célú fejlesztések nagy területeket érinthetnek.
dr. Tóth Árpád
Aquarex ’96 Kft., Gödöllő
Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2026. júniusi számában olvasható.
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
