A regeneratív, talajmegújító termelési módszerek alkalmazása hazánkban - sok más országhoz hasonlóan - még gyerekcipőben jár. A Talajmegújító Gazdák Egyesülete ezért nemrég rendkívül sikeres Talajélet konferenciáján jelentette be: tagjainál regionális oktatási programokat indítanak, hogy a már esetenként évtizedes gyakorlati tapasztalataikat átadhassák az arra nyitott termelőknek.
Az oktatás több porondon folyik majd, de főként a regionális, helyi gazdaságok kapnak hangsúlyt. Tehát nem csak egy elméleti képzésről van szó, bár természetesen azzal is kiegészül a tananyag
– fogalmazott kérdésemre Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. Hozzátette: főként Magyarországra nagyon igaz, hogy annyira változatosak a helyi adottságok és konkrétan a talajtípusok, hogy amíg valami működik Dunántúlon, az keleten nem feltétlenül. Egyes módszerek sikeresek lehetnek homokon, míg adott megoldásokat inkább kötött talajokra ajánlanak.
Aszály után regeneratív
A TMG oktatási program elindításának időzítése természetesen nem véletlen, ahogy a januári konferencia sikere sem. A hazai talajmegújító gazdák sok esetben tényleg évtizedes vagy sok éves tapasztalattal rendelkeznek a no-till, min-till, sávos művelés technológiájában, a takarónövények alkalmazásában, a folyamatos talajborítás megvalósításában, a szakaszos legeltetésben és számos más fenntartható agronómiai elem alkalmazásában. Éveken keresztül csodabogárnak, vagy ahogyan többek is fogalmaztak, a falu bolondjának tartották őket, a 2022-es extrém aszály azonban sok termelőt ráébresztett arra: valamit változtatni kell, és ennek egyik legfontosabb része a talaj állapotának helyreállítása, hogy az több nedvességet tudjon befogadni és tárolni.
Én ezt láttam előre. Azt nem tudtam megmondani, hogy mikor fog bekövetkezni, de tisztán látszódott, hogy el fog jönni ez az idő. Ott tartunk 2023-ban, hogy ahova még lehet fejlődni, az a regeneratív
– fogalmazott a talajmegújító termelő, aki szerint a technológia még mindig gyerekcipőben jár, és kevesen vannak, akik értik.
Átállás kell a fejekben
Mint fogalmazott, a 2000-es években Ukrajnában is elkezdték a regeneratív gazdálkodás terjesztését, és direktvetőgépeket adtak ingyen a gazdáknak, mégsem volt áttörés.
Ha nincs a fejekben átállás, akkor egyszerűen nem fog működni. Legfőbb dolgunk az, és az oktatási programban is erre fektetünk hangsúlyt, hogy azokat a struktúrákat, amik kialakultak, és amiben szocializálódtunk, levetkőzzük. A regeneratív egy teljesen más rendszer.
Ennek a megszokottól tényleg gyökeresen eltérő rendszernek az alkalmazásában, bevezetésében mostantól szervezett módon nyújtanak segítséget a hazai, sok tapasztalattal rendelkező regeneratív termelők. A TMG REAG – Talajmegújító Gazdák Egyesülete hamarosan elinduló oktatási programjáról a szakmai szervezet tagjaitól kapható bővebb felvilágosítás.
