Gépészet
Gépészet

Precíziós öntözéstől a sorpermetezésig – Így spórolnak meg milliókat a Lipták Farmon

Precíziós öntözéstől a sorpermetezésig – Így spórolnak meg milliókat a Lipták Farmon

Agrofórum Online

Évente több millió forintot spórolnak meg, a precíziós gazdálkodáshoz vásárolt gépek így nagyjából négy év alatt megtérülnek. A forgatás nélküli mellett a sávos talajművelést is alkalmazzák, a csemegekukorica esetében a sorok permetezésével rengeteg növényvédő szert takarítanak meg. Folyamatosan gyűjtik és elemzik az adatokat, amiben egy gépész-informatikus szakember van a segítségükre, aki télen házi képzéseket is tart az „erőgépvezetőknek”. A Lipták Farmon ugyanis már nem traktorosok dolgoznak, az RTK rendszerrel ellátott John Deere-okat kezelő személyzet a cég vezetése szerint külön kategóriát képez.

Lipták József öccsével együtt irányítja a Tiszavasváriban működő Lipták Farmot, ahol 670 hektáron foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel, azon belül is precíziós gazdálkodással. Hazánkban sok tekintetben élen járnak a komplex módszer alkalmazásában, aminek okát hamar megtudtam. A KITE Zrt. precíziós konferenciáján ugyanis volt alkalmam beszélgetni a szakemberrel, és egy dologban biztos vagyok. Ha valaki most szeretné átállítani gazdaságát, és a legmodernebb, precíziós elemekkel foglalkozni, akkor beszélgessen el Lipták Józseffel – ám előtte olvassa végig az alábbi cikket.

A Lipták Farm tehát 670 hektáron folytat szántóföldi növénytermesztést. 350 hektáron csemegekukoricát termelnek, amiből 150 hektár a másodvetés a zöldborsó betakarítása után. Évente további 100 hektár repce és 100 hektár őszi búza kerül a földbe, a maradék területeken pedig kukorica és napraforgó. Öntözés csak ennél a két kultúránál nincsen, az öt körforgó rendszer és a tíz öntöződob az összterület több mint 60 százalékát lefedi.

A precíziós öntözéstől a sávos művelésig

A Lipták Farm földterületei a hajdúsági löszhát nyúlványán helyezkednek el, a heterogenitás azonban az egész gazdaságra jellemző. Csernozjom mellett réti kötött és lazább szerkezetű talaj is van. Ez a változatosság sarkallta a testvérpárt arra, hogy a helyspecifikus mezőgazdaság irányába induljanak el.

Legfontosabb elvük az volt, hogy a módszereket, a technológiai elemeket nem lehet általánosságban ráhúzni egy gazdaságra. „Már az indulásnál úgy gondoltuk, hogy szorosan együtt kell működnünk azzal a vállalattal, amelyik az eszközöket biztosítani fogja. Ez a mi esetünkben a KITE Zrt. lett. Több olyan forgalmazó van a piacon, amelyik például csak egy-egy gépet ad el. Ez aztán vagy beillik a rendszerbe, vagy nem. Legtöbbször viszont azt látom, hogy nem. Ezzel szemben a KITE komplexen, rendszerben gondolkodik, és nekünk ez volt a legfontosabb” – mondta el az Agrofórum kérdésére Lipták József, aki szerint így a felelősséget sem tolhatják át más cégre. Ha ugyanis a teljes rendszer egy helyről van, akkor az elemeknek egymással kompatibilisnek kell lenniük. „A mi esetünkben a KITE biztosítja a gépeket, együtt beszéljük át az egész technológiát, és utána az elemzést is együtt végezzük el. Természetesen fontos az is, hogy mit enged meg a pénztárcánk, és hogy olyan javaslat szülessen, ami a saját gazdaságunkban megtérülő beruházás lesz, de véleményem szerint a precíziós gazdálkodást csak komplexen érdemes csinálni, elemenként nem, vagy nem olyan eredményes a munka.”

A Tiszavasvári térségében működő agrárvállalkozás egyik első lépése az öntözés fejlesztése volt. Az öt körforgó rendszert a beruházásnak köszönhetően ma már az irodából is felügyelhetik és irányíthatják, ami nem elsősorban a kényelemről szól, hanem a hatékonyságról és a gyors beavatkozásról. Az így felszabaduló időt és szellemi, fizikai energiát másra tudják fordítani, többek között a tíz öntöződob üzemeltetésére, ami komoly humánerőforrást igényel.

Bár az egész gazdálkodás során fontos szerepe van a precíziós rendszernek, a zöldborsó után másodvetésként földbe kerülő csemegekukorica esetében ez hatványozottan igaz, hiszen a munkálatokkal nagyon gyorsan kell haladni. „Ennek a 150 hektárnak az elvetésére nagyon kevés időnk van, de a technológiánk segítségével ez nem okoz akkora problémát. Az egész területen forgatás nélküli talajművelést valósítunk meg, többnyire középmély lazítóval dolgozunk. A csemegekukorica esetében a sávos művelést alkalmazzuk. Az RTK rendszerrel 2,5 centiméteres pontosságával sorkihúzás történik, és ebbe a sávba kerül a vetőmag, valamint a műtrágya. Ha a terület gyomos, akkor vetés előtt vagy közvetlenül utána totális gyomirtót, glifozátot használunk, hiszen nem történik talajművelés a vetés előtt” – kezdte el a technológia ismertetését a szakember, ami azonban rögtön felvetette a kérdést: mi lesz, ha már nem használhatnak glifozátot? „Ha nem lesz, akkor más megoldást fogunk keresni. Azt gondolom, hogy a tudomány és a gyakorlat erre a problémára is választ fog adni. Nem szeretnénk visszatérni a szántáshoz, mert a jelenlegi rendszert kedvezőbbnek tartjuk”.

Visszatérve a csemegekukorica vetéstechnológiájára, a sávos művelés a KITE Zrt. által forgalmazott Orthman géppel történik, ami a szakember szerint az utóbbi idők egyik legjobb eszköze a cél eléréséhez. „A sávkihúzó mellett egy olyan sávművelő kultivátorunk is van, ami a sor között lévő gyomokat nagy biztonsággal írtja. Az eszközön található egy védelmet szavatoló sorvédő-lemez vagy -tárcsa, aminek segítségével 2,5-3 centiméterre megközelíthető az éppen kikelő kultúrnövény is. Ez azt jelenti, hogy a kelés után azonnal kezelhető a sorköz. Néhányan hirdetik, hogy elég akkor vegyszerezni, amikor a gyomnövény már fejlettebb lesz, de ezt nem tartjuk jó megoldásnak. Az a gyom ugyanis addig rengeteg vizet és tápanyagot vesz ki a talajból, ami komoly probléma. Csak példaként említem, hogy nálunk tavaly július 1-jétől novemberig mindössze 25 milliméter csapadék hullott. El lehet képzelni, hogy mit jelentett volna az, ha nem műveljük azonnal a sorközöket” – fejtette ki véleményét a tiszavasvári gazdálkodó.

A precíziós technológia természetesen a növényvédelemben is fontos szerepet kap, a csemegekukorica esetében is sorpermetezést hajtanak végre. A 76 centiméteres sorköznek így mindössze a 40 százalékát kezelik vegyszerrel. „Ezzel a módszerrel rengeteg növényvédő szert spórolunk meg, ami több szempontból is fontos. A megmaradt pénzt például a fejlesztésekre vagy a dolgozók jövedelmére fordíthatjuk. A csemegekukorica esetében hektáronként 6-7000 Ft-ot is megtakarítunk, ez a repcénél az új technológiánknak köszönhetően a 30 000 Ft-ot is elérheti. A napraforgónál is hasonló a technológia, számításaink szerint itt a megtakarítás 15-20 000 Ft, gondoljunk csak a regulátor árára. Ugyancsak jelentős megtakarítást érünk el azzal, hogy a nitrogént folyékony formájában juttatjuk ki legalább két alkalommal a sorközművelés során. Mindent összevetve, a precíziós gazdálkodásnál felmerülő plusz költségeket, illetve a megtakarításokat figyelembe véve a beruházás megtérülését 4 évre tesszük. Nagyon sok szó esik a fenntartható mezőgazdaságról. Ebben nagyot léptünk előre a vegyszer-megtakarítással”.

Az emberi tényező és a klímaváltozás

Mint országosan, úgy Lipták Józseféknél is a gazdálkodás egyik legszűkebb keresztmetszete a megfelelően képzett szakember-állomány. „A miénk egy családi vállalkozás, és nincs meg a szaktudásunk minden területhez. Ezért úgy döntöttünk, hogy felveszünk egy speciális szakembert, ami nagyon fontos lépés volt, hiszen a gépészmérnök-informatikus alkalmazottunk nagyon sok feladatot ellát. Télen képzéseket is tart a dolgozóinknak, ahol megbeszélik az adott évben előfordult esetleges hibákat, és igyekszik megoldást találni arra, hogy ezek máskor ne forduljanak elő. A dolgozók többsége is büszke arra, hogy legfejlettebb technológiával dolgoznak. Más egy RTK-val felszerelt John Deere traktorokban ülni, ahol nagyrészt csak felügyelni kell a folyamatokat. Ennek már presztízse van, aki igényes, az így akar dolgozni. A mi feladatunk, hogy felkeltsük a dolgozóink érdeklődését” – hangsúlyozta a Lipták Farm vezetője.

Nem meglepő, hogy beszélgetésünk során a szakember a klímaváltozást is kapcsolatba hozta a precíziós gazdálkodás bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban. „2018-ban újabb rekordot döntöttünk a meteorológia területén, a tavalyi év volt a legmelegebb 1901 óta. Ugyancsak a KITE felmérése szerint, a rendelkezésre álló idő mindössze 30 százalékában tudunk permetezni. Vagy a szél fúj, vagy esik az eső, vagy a magas hőmérséklet miatt nem végezhetünk növényvédelmi munkát. Így sokszor késő este vagy éjszaka kell dolgoznunk. Ezekkel a gépekkel ez sem probléma, mert a traktort pontosan vezeti a műhold.

A precíziós gazdálkodáshoz társuló informatikai rendszereknek, illetve az adatgyűjtésnek az alapvető funkciókon túl ugyanakkor számos egyéb előnye is van. Bár a jelenlegi hálózatuk 2018-ban még nem tudott online adatokkal szolgálni, 2019-től a fejlesztés eredményeképpen folyamatos, valós idejű ellenőrzés és megfigyelés működik, jelentősen segítve ezzel a pontos munkálatokat.

„2017-ben a repce kelését követően vettük észre, hogy a 76 cm-re vetett hat sorból két sor rosszul kelt. Kerestük az okát, szétszedtük a vetőgépet, és rájöttünk, hogy a vetőtárcsa-csapágynál, a két sor esetében kisebb kopás volt. De az is kiderült, hogy két gépkezelő vetett, és az egyiknél a vetési probléma lényegesen kisebb volt. Ekkor megvizsgáltuk a haladási sebességet, és láttuk, hogy az egyik gépkezelő az általunk előírt 8 km/h sebessége mellett még elfogadható volt a kelés a két említett sornál, de a másik gépkezelő 9,5 km/h-val haladt, ott jelentkezett a probléma. Ezt le lehetett kérdezni a gépről. Az a 1,5 km/h sebességkülönbség mintegy 1,5 millió forintos kárt okozott. Ha ezt már online láttuk volna, akkor azonnal be tudunk avatkozni” – mesélte az Agrofórumnak Lipták József. Hozzátette: hasonló történt az egyik növényvédelmi kezelés során is. A tábla egyik részén a borsó károsodott a vegyszertől, míg volt olyan része a táblának, ahol nem volt eredményes a gyomirtás. A vizsgálódás után kiderült, hogy nem működött a sebességarányos szabályozó rendszer, amit a gépkezelő akkor még nem vett észre. „Ezért is nagy segítség, hogy élőben lássuk a munkálatokat, és ha hibát tapasztalunk, a dolgozóval együttműködve azt azonnal kijavítsuk”.

Konferencia, ahol mindig vannak új információkat

A tiszavasvári szakember természetesen nem először vett részt a KITE Zrt. szakmai továbbképzésén. „Én magam a növényvédős előadásokat hallgatom elsősorban, a precíziós gazdálkodás szekción a gépészmérnök-informatikusunk vett részt. Minden évben eljövök, mert vannak olyan hasznos, gyakorlati információk, amiket alkalmazni tudunk. Fontos kiemelni, hogy itt új és kontrollált ismereteket kapunk, konkrét kísérleti eredményeket látok. A mai világban pedig a megszűrt információ nagyon hasznos”.

Lipták József úgy véli, hogy az együttműködésük a KITE Zrt.-vel nagyon hasznos. Azt is hozzátette azonban, hogy nem állhatnak meg, állandó fejlesztésre van szükség. „2019-ben az öntözésnél is további előrelépést tervezünk. Korábban előfordult, hogy ha azonos vízmennyiséget adtunk ki minden szórófejnél, a körforgó rendszernél is víztócsákat észleltünk. Az egyik részen fél hektáron is megállt a víz. Ennek egyik oka a domborzati viszonyokban keresendő, másik a talaj vízáteresztő képességében. Nemrégiben azonban megtörtént a talajszkennelés, így már ebben az évben szórófejenként is tudjuk differenciálni a kiadott vízmennyiséget”.

A szakember beszélgetésünket egy különösen fontos üzenettel zárta: „Azt gondolom, hogy a precíziós gazdálkodás a közhiedelemben és közbeszédben nincs teljesen a helyén. Ami a legfontosabb ezzel kapcsolatban, az a komplexitás. Emellett nagyon lényeges megvizsgálni, hogy a saját gazdaságunkban mi valósítható meg a különböző fejlesztési eredményekből, és azokat adaptálni kell a helyi viszonyainkhoz.”

Case IH újdonságok az Agritechnicán

2019. december 10. 09:36

A Case IH új fejlesztéseinek széles skáláját (traktor, kombájn, bálázó) mutatta be a kiállításon, ahol az új LB436 HD bálázó a “Szalma és takarmány” kategóriában, míg a DataConnect az “Elektronika” kategóriában nyerte el az “Az év gépe 2020” díjat.

Permetező Unimog és öt felújított MB-Trac - Mercedes traktorszerelem Dunavecsén

2019. december 9. 14:38

Az elmúlt évtizedek egyik legkultikusabb márkáját jelentette és jelenti a Mercedes háromágú csillaga. Dunavecsén azonban nem személyautók viselik az emblémát, hanem mezőgazdasági gépek. Amikor ott jártunk, öt MB Trac és egy Unimog sorakozott fel Kiss László családi gazdaságának udvarán, hiszen egyetemista fiával már régóta imádja és gyűjti a német gyártmányú, univerzális erőgépeket.

Gépészet Videó

BKT gumiabroncsok az Agritechnicán

2019. december 2. 10:47

A Balkrishna Industries Ltd. (BKT) indiai gumiabroncsgyár a terepjáró abroncsok specialistája. A cég 1987-es alapítása óta foglalkozik a mezőgazdasági, ipari, földmunkagép, bányászati, ATV, és kertészeti járművek gumiabroncsainak fejlesztésével és gyártásával.

CLAAS roadshow a BME-n

2019. november 28. 04:54

A BME Sportközpont mögötti területen az érdeklődők első kézből szerezhettek információkat a 2020-as CLAAS UniTech mérnökversenyről.

Nagy lehetőség előtt áll a hazai agrárium

2018. március 6. 10:21

Egy állattenyésztő telep dolgozója a jövőben sokkal inkább egy digitalizált táblát fog kezelni, a kétkezi munka aránya csökkenni fog.

5 trend amely átformálja a mezőgazdaságot

2018. augusztus 28. 10:17

A Boston Consultig Group (BCG) felmérése szerint a következő trendek fogják meghatározni a mezőgazdaságot: precíziós gazdálkodás, automatizálás, konszolidáció, professzionalizmus és munkaerő hiány.

Precíziós fejtrágyázás

2018. április 24. 06:20

Az Isaria Fritzmeier növényszenzor segítségével lehetőségünk adódik kalászos és kapás szántóföldi kultúrákban aktuális igény szerint, valós idejű, helyspecifikus tápanyag-ellátásra.

Innovatív mezőgazdaság - Dr. habil Milics Gábor

2019. július 5. 16:47

Az agráriumban dolgozó személy felfogása kell, hogy elmozduljon a precíziós/helyspecifikus irányba.