Gépészet
Gépészet

Precíziós öntözéstől a sorpermetezésig – Így spórolnak meg milliókat a Lipták Farmon

Precíziós öntözéstől a sorpermetezésig – Így spórolnak meg milliókat a Lipták Farmon

Agrofórum Online

Évente több millió forintot spórolnak meg, a precíziós gazdálkodáshoz vásárolt gépek így nagyjából négy év alatt megtérülnek. A forgatás nélküli mellett a sávos talajművelést is alkalmazzák, a csemegekukorica esetében a sorok permetezésével rengeteg növényvédő szert takarítanak meg. Folyamatosan gyűjtik és elemzik az adatokat, amiben egy gépész-informatikus szakember van a segítségükre, aki télen házi képzéseket is tart az „erőgépvezetőknek”. A Lipták Farmon ugyanis már nem traktorosok dolgoznak, az RTK rendszerrel ellátott John Deere-okat kezelő személyzet a cég vezetése szerint külön kategóriát képez.

Lipták József öccsével együtt irányítja a Tiszavasváriban működő Lipták Farmot, ahol 670 hektáron foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel, azon belül is precíziós gazdálkodással. Hazánkban sok tekintetben élen járnak a komplex módszer alkalmazásában, aminek okát hamar megtudtam. A KITE Zrt. precíziós konferenciáján ugyanis volt alkalmam beszélgetni a szakemberrel, és egy dologban biztos vagyok. Ha valaki most szeretné átállítani gazdaságát, és a legmodernebb, precíziós elemekkel foglalkozni, akkor beszélgessen el Lipták Józseffel – ám előtte olvassa végig az alábbi cikket.

A Lipták Farm tehát 670 hektáron folytat szántóföldi növénytermesztést. 350 hektáron csemegekukoricát termelnek, amiből 150 hektár a másodvetés a zöldborsó betakarítása után. Évente további 100 hektár repce és 100 hektár őszi búza kerül a földbe, a maradék területeken pedig kukorica és napraforgó. Öntözés csak ennél a két kultúránál nincsen, az öt körforgó rendszer és a tíz öntöződob az összterület több mint 60 százalékát lefedi.

A precíziós öntözéstől a sávos művelésig

A Lipták Farm földterületei a hajdúsági löszhát nyúlványán helyezkednek el, a heterogenitás azonban az egész gazdaságra jellemző. Csernozjom mellett réti kötött és lazább szerkezetű talaj is van. Ez a változatosság sarkallta a testvérpárt arra, hogy a helyspecifikus mezőgazdaság irányába induljanak el.

Legfontosabb elvük az volt, hogy a módszereket, a technológiai elemeket nem lehet általánosságban ráhúzni egy gazdaságra. „Már az indulásnál úgy gondoltuk, hogy szorosan együtt kell működnünk azzal a vállalattal, amelyik az eszközöket biztosítani fogja. Ez a mi esetünkben a KITE Zrt. lett. Több olyan forgalmazó van a piacon, amelyik például csak egy-egy gépet ad el. Ez aztán vagy beillik a rendszerbe, vagy nem. Legtöbbször viszont azt látom, hogy nem. Ezzel szemben a KITE komplexen, rendszerben gondolkodik, és nekünk ez volt a legfontosabb” – mondta el az Agrofórum kérdésére Lipták József, aki szerint így a felelősséget sem tolhatják át más cégre. Ha ugyanis a teljes rendszer egy helyről van, akkor az elemeknek egymással kompatibilisnek kell lenniük. „A mi esetünkben a KITE biztosítja a gépeket, együtt beszéljük át az egész technológiát, és utána az elemzést is együtt végezzük el. Természetesen fontos az is, hogy mit enged meg a pénztárcánk, és hogy olyan javaslat szülessen, ami a saját gazdaságunkban megtérülő beruházás lesz, de véleményem szerint a precíziós gazdálkodást csak komplexen érdemes csinálni, elemenként nem, vagy nem olyan eredményes a munka.”

A Tiszavasvári térségében működő agrárvállalkozás egyik első lépése az öntözés fejlesztése volt. Az öt körforgó rendszert a beruházásnak köszönhetően ma már az irodából is felügyelhetik és irányíthatják, ami nem elsősorban a kényelemről szól, hanem a hatékonyságról és a gyors beavatkozásról. Az így felszabaduló időt és szellemi, fizikai energiát másra tudják fordítani, többek között a tíz öntöződob üzemeltetésére, ami komoly humánerőforrást igényel.

Bár az egész gazdálkodás során fontos szerepe van a precíziós rendszernek, a zöldborsó után másodvetésként földbe kerülő csemegekukorica esetében ez hatványozottan igaz, hiszen a munkálatokkal nagyon gyorsan kell haladni. „Ennek a 150 hektárnak az elvetésére nagyon kevés időnk van, de a technológiánk segítségével ez nem okoz akkora problémát. Az egész területen forgatás nélküli talajművelést valósítunk meg, többnyire középmély lazítóval dolgozunk. A csemegekukorica esetében a sávos művelést alkalmazzuk. Az RTK rendszerrel 2,5 centiméteres pontosságával sorkihúzás történik, és ebbe a sávba kerül a vetőmag, valamint a műtrágya. Ha a terület gyomos, akkor vetés előtt vagy közvetlenül utána totális gyomirtót, glifozátot használunk, hiszen nem történik talajművelés a vetés előtt” – kezdte el a technológia ismertetését a szakember, ami azonban rögtön felvetette a kérdést: mi lesz, ha már nem használhatnak glifozátot? „Ha nem lesz, akkor más megoldást fogunk keresni. Azt gondolom, hogy a tudomány és a gyakorlat erre a problémára is választ fog adni. Nem szeretnénk visszatérni a szántáshoz, mert a jelenlegi rendszert kedvezőbbnek tartjuk”.

Visszatérve a csemegekukorica vetéstechnológiájára, a sávos művelés a KITE Zrt. által forgalmazott Orthman géppel történik, ami a szakember szerint az utóbbi idők egyik legjobb eszköze a cél eléréséhez. „A sávkihúzó mellett egy olyan sávművelő kultivátorunk is van, ami a sor között lévő gyomokat nagy biztonsággal írtja. Az eszközön található egy védelmet szavatoló sorvédő-lemez vagy -tárcsa, aminek segítségével 2,5-3 centiméterre megközelíthető az éppen kikelő kultúrnövény is. Ez azt jelenti, hogy a kelés után azonnal kezelhető a sorköz. Néhányan hirdetik, hogy elég akkor vegyszerezni, amikor a gyomnövény már fejlettebb lesz, de ezt nem tartjuk jó megoldásnak. Az a gyom ugyanis addig rengeteg vizet és tápanyagot vesz ki a talajból, ami komoly probléma. Csak példaként említem, hogy nálunk tavaly július 1-jétől novemberig mindössze 25 milliméter csapadék hullott. El lehet képzelni, hogy mit jelentett volna az, ha nem műveljük azonnal a sorközöket” – fejtette ki véleményét a tiszavasvári gazdálkodó.

A precíziós technológia természetesen a növényvédelemben is fontos szerepet kap, a csemegekukorica esetében is sorpermetezést hajtanak végre. A 76 centiméteres sorköznek így mindössze a 40 százalékát kezelik vegyszerrel. „Ezzel a módszerrel rengeteg növényvédő szert spórolunk meg, ami több szempontból is fontos. A megmaradt pénzt például a fejlesztésekre vagy a dolgozók jövedelmére fordíthatjuk. A csemegekukorica esetében hektáronként 6-7000 Ft-ot is megtakarítunk, ez a repcénél az új technológiánknak köszönhetően a 30 000 Ft-ot is elérheti. A napraforgónál is hasonló a technológia, számításaink szerint itt a megtakarítás 15-20 000 Ft, gondoljunk csak a regulátor árára. Ugyancsak jelentős megtakarítást érünk el azzal, hogy a nitrogént folyékony formájában juttatjuk ki legalább két alkalommal a sorközművelés során. Mindent összevetve, a precíziós gazdálkodásnál felmerülő plusz költségeket, illetve a megtakarításokat figyelembe véve a beruházás megtérülését 4 évre tesszük. Nagyon sok szó esik a fenntartható mezőgazdaságról. Ebben nagyot léptünk előre a vegyszer-megtakarítással”.

Az emberi tényező és a klímaváltozás

Mint országosan, úgy Lipták Józseféknél is a gazdálkodás egyik legszűkebb keresztmetszete a megfelelően képzett szakember-állomány. „A miénk egy családi vállalkozás, és nincs meg a szaktudásunk minden területhez. Ezért úgy döntöttünk, hogy felveszünk egy speciális szakembert, ami nagyon fontos lépés volt, hiszen a gépészmérnök-informatikus alkalmazottunk nagyon sok feladatot ellát. Télen képzéseket is tart a dolgozóinknak, ahol megbeszélik az adott évben előfordult esetleges hibákat, és igyekszik megoldást találni arra, hogy ezek máskor ne forduljanak elő. A dolgozók többsége is büszke arra, hogy legfejlettebb technológiával dolgoznak. Más egy RTK-val felszerelt John Deere traktorokban ülni, ahol nagyrészt csak felügyelni kell a folyamatokat. Ennek már presztízse van, aki igényes, az így akar dolgozni. A mi feladatunk, hogy felkeltsük a dolgozóink érdeklődését” – hangsúlyozta a Lipták Farm vezetője.

Nem meglepő, hogy beszélgetésünk során a szakember a klímaváltozást is kapcsolatba hozta a precíziós gazdálkodás bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban. „2018-ban újabb rekordot döntöttünk a meteorológia területén, a tavalyi év volt a legmelegebb 1901 óta. Ugyancsak a KITE felmérése szerint, a rendelkezésre álló idő mindössze 30 százalékában tudunk permetezni. Vagy a szél fúj, vagy esik az eső, vagy a magas hőmérséklet miatt nem végezhetünk növényvédelmi munkát. Így sokszor késő este vagy éjszaka kell dolgoznunk. Ezekkel a gépekkel ez sem probléma, mert a traktort pontosan vezeti a műhold.

A precíziós gazdálkodáshoz társuló informatikai rendszereknek, illetve az adatgyűjtésnek az alapvető funkciókon túl ugyanakkor számos egyéb előnye is van. Bár a jelenlegi hálózatuk 2018-ban még nem tudott online adatokkal szolgálni, 2019-től a fejlesztés eredményeképpen folyamatos, valós idejű ellenőrzés és megfigyelés működik, jelentősen segítve ezzel a pontos munkálatokat.

„2017-ben a repce kelését követően vettük észre, hogy a 76 cm-re vetett hat sorból két sor rosszul kelt. Kerestük az okát, szétszedtük a vetőgépet, és rájöttünk, hogy a vetőtárcsa-csapágynál, a két sor esetében kisebb kopás volt. De az is kiderült, hogy két gépkezelő vetett, és az egyiknél a vetési probléma lényegesen kisebb volt. Ekkor megvizsgáltuk a haladási sebességet, és láttuk, hogy az egyik gépkezelő az általunk előírt 8 km/h sebessége mellett még elfogadható volt a kelés a két említett sornál, de a másik gépkezelő 9,5 km/h-val haladt, ott jelentkezett a probléma. Ezt le lehetett kérdezni a gépről. Az a 1,5 km/h sebességkülönbség mintegy 1,5 millió forintos kárt okozott. Ha ezt már online láttuk volna, akkor azonnal be tudunk avatkozni” – mesélte az Agrofórumnak Lipták József. Hozzátette: hasonló történt az egyik növényvédelmi kezelés során is. A tábla egyik részén a borsó károsodott a vegyszertől, míg volt olyan része a táblának, ahol nem volt eredményes a gyomirtás. A vizsgálódás után kiderült, hogy nem működött a sebességarányos szabályozó rendszer, amit a gépkezelő akkor még nem vett észre. „Ezért is nagy segítség, hogy élőben lássuk a munkálatokat, és ha hibát tapasztalunk, a dolgozóval együttműködve azt azonnal kijavítsuk”.

Konferencia, ahol mindig vannak új információkat

A tiszavasvári szakember természetesen nem először vett részt a KITE Zrt. szakmai továbbképzésén. „Én magam a növényvédős előadásokat hallgatom elsősorban, a precíziós gazdálkodás szekción a gépészmérnök-informatikusunk vett részt. Minden évben eljövök, mert vannak olyan hasznos, gyakorlati információk, amiket alkalmazni tudunk. Fontos kiemelni, hogy itt új és kontrollált ismereteket kapunk, konkrét kísérleti eredményeket látok. A mai világban pedig a megszűrt információ nagyon hasznos”.

Lipták József úgy véli, hogy az együttműködésük a KITE Zrt.-vel nagyon hasznos. Azt is hozzátette azonban, hogy nem állhatnak meg, állandó fejlesztésre van szükség. „2019-ben az öntözésnél is további előrelépést tervezünk. Korábban előfordult, hogy ha azonos vízmennyiséget adtunk ki minden szórófejnél, a körforgó rendszernél is víztócsákat észleltünk. Az egyik részen fél hektáron is megállt a víz. Ennek egyik oka a domborzati viszonyokban keresendő, másik a talaj vízáteresztő képességében. Nemrégiben azonban megtörtént a talajszkennelés, így már ebben az évben szórófejenként is tudjuk differenciálni a kiadott vízmennyiséget”.

A szakember beszélgetésünket egy különösen fontos üzenettel zárta: „Azt gondolom, hogy a precíziós gazdálkodás a közhiedelemben és közbeszédben nincs teljesen a helyén. Ami a legfontosabb ezzel kapcsolatban, az a komplexitás. Emellett nagyon lényeges megvizsgálni, hogy a saját gazdaságunkban mi valósítható meg a különböző fejlesztési eredményekből, és azokat adaptálni kell a helyi viszonyainkhoz.”

Késes henger bemutatás – száraprítás minimális költséggel

2019. szeptember 12. 10:55

Késes henger ajánlatunk a száraprításra a Gladiator! A legújabb fejlesztésű Quivogne munkagép hatalmas területteljesítménnyel, minimális üzemeltetési költséggel és optimális száraprító képességgel áll az érdeklődők rendelkezésére.

Gépészet Képgaléria

A Kverneland cég kibővíti intelligens ekeparkját

2019. szeptember 2. 14:25

A most bemutatott 2300 S, 3300 S és 3400 S típusokkal, amelyek a 2500 i-Plow típussal megegyező műszaki paraméterekkel rendelkeznek, teljessé válik a Kverneland intelligens ekesorozat.

Új generációs bálázók a Kuhn-tól

2019. augusztus 27. 10:34

A Kuhn bemutatta új VB 7100 szériájú ISOBUS kompatibilis, változó kamrás bálázóit, amelyek a szabadalmaztatott i-DENSE rendszerrel vannak ellátva. A „maximális élettartam - minimális kieső idő” elv alapján tervezett bálázók a Kuhn szerint extrém sűrűségű bála készítésére képesek.

Területi Szántóverseny és Veterán Gép- és Gépésztalálkozó - Jászkisér 2019.08.17.

2019. augusztus 25. 04:36

Az idei verseny a szokásos ünnepélyes felvonulással, majd üdvözlő beszédekkel és ekeáldással kezdődött. A szántóverseny kiegészítéseként a nagyszámú látogató közönség számára különböző programokat szerveztek.

Precízebbek a cseh farmok

2019. április 29. 11:33

A cseh kutatók évtizedek óta együttműködnek a nagy mezőgazdasági gépgyártókkal és a gazdálkodókkal és számos olyan megoldást hoztak létre, mint a különféle érzékelők, talajszondák és munkaalgoritmusok, amelyek segítenek fenntartani vagy javítani a talajminőséget.

Mérsékelni lehet az aszálykárokat

2019. június 4. 08:02

Az aszály elleni védekezés leghatékonyabb technikai eszköze a precíziós gazdálkodás.

Nem gond többé a nitrátjelentés - Így csökkentheti gazdasága adminisztrációs terheit

2019. február 21. 08:13

A FARMDOK egy nyilvántartásvezető- és kezelő szoftver, ami jelentősen csökkenti a termelők adminisztrációs terheit, gyakorlatilag kiváltja a régi táblatörzskönyvet.

Gépészet Videó

Változásban a jövő

2018. szeptember 14. 06:02

A technológiai fejlődés teljesen állva hagyta az agronómiai fejlesztést. Most hiányoznak azok az input agronómiai információk. Beszélgetés Lajos Mihállyal, az Agrofil SZMI Kft. ügyvezetőjével.