Házikert

A regeneratív gazdálkodás komoly előrelépést jelenthetne – a konvencionális és a bio termelésben egyaránt

Agrofórum Online

November végén különleges vendéget köszöntethetett az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, hiszen egy egész napos terepi bemutatóra és szemináriumra érkezett hazánkba a regeneratív mezőgazdasági rendszerek egyik kiemelkedő szakértője, Knut Schmidtke. A svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) kutatási, bővítési és innovációs igazgatója főként a biogazdálkodás területén végez komoly kutatásokat, a regeneratív gazdálkodás kapcsán viszont nemcsak ebből a szempontból tudtam vele beszélgetni. Több témát is a konvencionális termelők oldaláról közelítettünk meg.

Svájcban mennyire terjedt el a regeneratív mezőgazdaság, hol tart ez a folyamat jelenleg?

Először is fontos megjegyezni, hogy a regeneratív mezőgazdaság önmagában nem rendelkezik jól kiforrott definícióval, tehát ez önmagában is árnyalja a képet. Svájcban néhány termelő összefogásából gazdaszövetségek alakultak, amelyek ebben a szellemben végzik a tevékenységüket, és ők belekezdtek a fogalmak tisztázásába, kidolgozásába is. Érdekesség, hogy biogazdálkodást folytató termelők is nyitottnak a technológiára a talaj humusztartalom-növelése, illetve a talaj egészségének védelme érdekében. Itt fontos megjegyezni, hogy alapvetően a biogazdálkodás nem egyezik meg a regeneratív gazdálkodás fogalmával.

A regeneratív gazdálkodás kiemelt célja a talaj szervesanyag-tartalmának helyreállítása, a rendszer biológiai sokféleségének növelése, a területek szerkezetének, vízmegtartásának javítása. A gazdálkodók legfontosabb feladata tehát az, hogy a leromlott, degradálódott talajaikat egy nagyon lassú folyamat során felpezsdítsék, abba újra változatos életet teremtsenek. Ez pedig tényleg nem mindenben egyezik a biogazdálkodással, amit sokszor ér olyan kritika, hogy az nem óvja feltétlenül a talajok állapotát.

Úgy gondolom, hogy ez a vélemény nem helytálló, ezt a tudományos eredmények nem erősítik meg. A konvencionális- és az biogazdálkodást összehasonlító tartamkísérletek eredményei azt mutatják, hogy organikus módszernél magasabb a humusztartalom, miközben az üvegház-hatású gázkibocsátás alacsonyabb. Másfelől viszont tényleg elmondható, hogy az ökológiai gazdálkodás során nem egyszerű csökkenteni például a szántás mennyiségét, miközben tudjuk, hogy a talajforgatás ritkítása, elhagyása jótékony hatást gyakorol a talajra. De ettől még az organikus művelésű területek talajai sokkal jobb paraméterekkel jellemezhetők. A mikroorganizmusok sokfélesége például jelentősen nő a peszticidek elhagyása miatt, ez pedig a szervesanyag-tartalom emelkedését segíti elő. Persze a legjobb megoldás tényleg az lenne, ha ötvöznénk a két módszert. De ha például a no-till technológiát vesszük alapul, akkor annak megvalósítása egy biogazdaságban tényleg nagyon nehézkes.

Knut Schmidtke, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) kutatási, bővítési és innovációs igazgatója

A biogazdálkodás tekintetében az egyik legfontosabb kérdés a gyomszabályozás, és nincs ez másképp a regeneratív mezőgazdaság kapcsán sem. Ha ezt a két módszert összekapcsolnánk, akkor még komolyabbá válik ez a kihívás.

Zajlanak ilyen irányú szabadföldi kísérletek, méghozzá köztes növények vetésével. Meg kell tanulni, hogy az adott körülmények között melyik faj vagy keverék lehet a legjobb a gyomelnyomás tekintetében, például a maghüvelyesek esetében. A technológia előnye, hogy nemcsak organikus termelés során működhet, hanem a konvencionális módszereknél is. Egyébként nagyon eredményes lehet az együttműködés, a két rendszer stratégiáinak összehangolása, hiszen a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatai mindkét területen komoly előrelépést jelenthetnek.

Hazánkban az elmúlt években egyre jobban terjedni kezdett a takarónövényes technológia, a különböző zöldítő keverékek nem kizárólag a támogatások érdekében történő vetése. Ez Svájcban hol tart?

A vetésforgóban csekély a takarónövények aránya, miközben a körülmények nálunk jobbak. A nyári csapadék viszonylag nagy mennyiségének köszönhetően a takarónövények technológiába illesztéséhez ideálisabbak a feltételek, mint például Magyarországon, ahol augusztusban jellemzően száraz viszonyok uralkodnak. Kevés nedvesség mellett pedig nehéz megfelelő minőségű takarónövény-borítást elérni.

Itt meg kell jegyeznem, hogy zajlanak takarónövény-vetési kísérletek drónnal is, amiknek nagyon kedvezőek a tapasztalatai, hiszen nincsen például taposási kár, és a módszer a költségeket is csökkentheti. Ez különösen a köztesnövények esetében lehet hasznos, amikor a területen már valamilyen főnövény fejlődik. A drónok alkalmazását eleve kedvezőnek gondolom, hiszen jelentősen csökkenthetik a mezőgazdaság energia-felhasználását és károsanyag-kibocsátását. Szerencsére számos agrárstartup nyit abba az irányba, hogy a mezőgazdasági munkák egy részét ilyen eszközökkel is elvégezhessük.

Milyen potenciált lát Magyarországban a regeneratív mezőgazdaság szempontjából? Milyen lehetőségei vannak az itteni gazdálkodóknak?

Úgy vélem, hogy Magyarországon is kedvező hatása lenne az olyan növények termesztésének, amelyek jótékony hatást gyakorolnak a talaj minőségére, egészségére és annak humusztartalmára. A köztes növények vetésében nagy lehetőségek vannak. Nagyon jó lenne például a takarmányként felhasználható hüvelyesek, például a lucerna arányának növelése akár a vetésforgó 20 százalékára. A lucerna nagyon jó hatást gyakorol a talaj minőségére, mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően a pórusszerkezetet is kedvezően befolyásolja. Ugyanakkor ezeket a növényeket nem egyszerű beilleszteni egy konvencionális művelési rendszerbe, főleg, ha nincsen megfelelő mértékű állatállomány. Pedig ez Magyarországon is működő stratégia lehetne.

Lehet értelmezni a regeneratív mezőgazdaság fogalmát állattartás, legeltetés nélkül?

Azt gondolom, hogy könnyebb kivitelezni ezt a komplex technológiát állatokkal, ugyanakkor természetesen megvalósítható nélkülük is.

Végezetül adódik a kérdés: mik az első lépések a regeneratív mezőgazdaság felé? Mit tud tanácsolni azoknak, akikben már megérett vagy éppen most érik a gondolat, hogy egy sokkal fenntarthatóbb, valóban környezettudatos termelési módra álljanak át?

Az első és legfontosabb lépés, hogy próbálják csökkenteni a szántás intenzitását, ha lehet, akkor hagyják is el. A második a takarónövények vetése, a köztes növények beépítése a vetésforgóba. Emellett véleményem szerint nagyon fontos a növényvédő szerek használatának csökkentése.

Gribek Dániel

A fordításban segített: Almási Petra, Baklanova Szandra

Januári munkálatok a kiskertben

2025. január 20. 14:40

Egy kertben mindig van mit tenni, akkor is, ha nyugalomban vannak a növények. Van, amit épp ilyenkor kell visszavágni, és van, amit ilyenkor kell elvetni.

A kerti zsázsa termesztése: útmutató kezdőknek és haladóknak

2025. január 20. 11:10

A fagyot mindenképp el kell kerülni, mivel a zsázsa nem télálló. A jó vízelvezetésű, laza, humuszos talaj számára a legideálisabb.

Neveljen függőlegesen futó szobanövényeket az otthonában!

2025. január 20. 07:10

Egy ház nem lehet elég otthonos zöldellő szobanövények nélkül. A hatás fokozása érdekében gondolkodjunk függőleges irányban!

Mire figyeljünk télikert építtetésnél?

2025. január 20. 05:40

Egy jó télikert több szempontból is kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik, hiszen egyszerre kell funkcionálisnak, esztétikusnak és tartósnak lennie.

A leggyakoribb hibák, amelyeket a biogazdálkodók elkövetnek

2021. március 23. 07:37

A tanúsított biogazdálkodás nem egyszerű feladat. Jogszabályi ismeretek, gyakorlati tapasztalatok, lexikális tudás, türelem és még több türelem. A fenntartható fejlődés előtérbe kerülése, a hatóanyag-kivonások, a mezőgazdasági támogatások és a trend egyre több gazdálkodót buzdít a biogazdálkodás elkezdésére. Aki szeretné kevesebb komplikációval végezni a dolgát, annak összegyűjtöttem a leggyakoribb hibákat, amiket figyelmetlenségből sokan elkövetnek a növénytermesztési ágazatban.

Ökogazdálkodás 500 hektáron

2023. április 7. 06:34

Izsó Lajossal, a csárdaszállási Biocsárda Kft. ügyvezetőjével, termelési igazgatójával a termelési tapasztalatokon túl, a szűk esztendőkről, azok okairól, illetve a megküzdési lehetőségekről is beszélgettünk.

Évi 58 ezer euró támogatásról mond le egy biogazdálkodó

2024. június 5. 11:10

Egy bajor gazda úgy döntött, hogy 2023-ban nem nyújt be agrárpályázatot. Évente 58 000 euró támogatásról mond le, mégis elégedett a döntésével.

Fekete péntek helyett jótékonykodás? Növényvédelmi sorozat indul

2022. november 23. 11:42

Az adventi készülődés kezdetén egy jótékony kezdeményezésnek és a vásárlók közreműködésének köszönhetően igazán fontos ügy kerül a középpontba.