November 30. és december 3. között számos agrárinnováció és fenntartható mezőgazdasági megoldás mutatkozott be a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón. Ilyen volt például a fekete katonalegyek szaporítására és takarmányozási célra rovarliszt készítésére specializálódott magyar vállalkozás, a Grinsect.
Nagyon érdekes és jövőbemutató volt a Grinsect koncepciója, ahol Könyves Nikolett társalapítóval, marketingvezetővel beszélgettem a rovaralapú takarmányozásról. „A Grinsect a fekete katonalégy tenyésztésével, feldolgozásával és tartástechnológiájának fejlesztésével foglalkozik. Rovarlisztet és rovarolajat állítunk elő takarmányozási célokra. Ezt a petfood iparágban, hal-, sertés- és baromfi takarmányként lehet hasznosítani. Az üzemünkben egy 55 százalékos nyersfehérje-tartalmú anyagot készítünk, ami ideális a szója és a halliszt kiváltására a haszonállataink takarmányozásában”.
A Grinsectnél azért választották az egyenlítői éghajlaton honos, nem invazív fekete katonalegyet (Hermetia illucens), mert annak nagyon gyors az életciklusa, mindössze 45 napig tart. Szerves melléktermékkel takarmányozható, tehát környezetbaráttá válik a fehérje-előállítás, valamint a fajt vertikális rendszerben lehet tartani. Ez azt jelenti, hogy a kapacitás növeléséhez nem feltétlenül szükséges új területek bevonása, hiszen a mennyiség felfelé terjeszkedéssel is növelhető.
A rovaralapú takarmány előállítása fenntarthatóbb a hagyományos megoldásoknál. Ennek egyik oka a rovarok tápláléka, ami olyan szerves melléktermékekkel történhet, amelyek egyébként a kukába, a szeméttelepre kerülnének.
„Szintén fontos szempont, hogy segítségével kiváltható a halliszt, ami azért szerencsés, mert ha a jelen trendek szerint folytatjuk a túlhalászatot, akkor 2048-ra nem marad az óceánjainkban hal, és felborul a biodiverzitás” – szögezte le a Könyves Nikolett.
A Grinsect jelenleg csak csekély, napi 200 kilogrammos kapacitással dolgozik, ami nagyjából 60 kilogramm liszt előállítását jelenti. A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón azonban már bemutatták az új létesítményüket, ami ezt a mennyiséget megsokszorozza. Emellett a fiatal cégvezetők egyfajta integrátori rendszerben is gondolkodnak. Ennek egyik célja az lenne, hogy a takarmányt az adott régiókban, helyben lehessen előállítani, ami szintén fokozza a termékgyártás fenntarthatóságát.
„A partnereink jelenleg főként haltakarmányozásra használják a termékeinket, de úgy látjuk, hogy a sertés- és a baromfi ágazatban is egyre nyitottabbak a rovaralapú készítményünkre. Ott lesz még egy hosszabb kísérletezési időszak, hiszen alig néhány hónapja történt meg az a jogszabály-változás, ami lehetővé teszi a rovarok takarmányozási célú felhasználást.”
