„Ezen a területen április 25-én vetettük el a napraforgót. 16 hektáron no-till tőszám- és tápanyag-kísérletet állítottunk be. Különböző tőszámokon, különböző tápanyag-mennyiségek reakcióját vizsgáljuk a Syngenta és a Pioneer vezető hibridjei esetében. A tábla szélén a nagymértékű vadkár miatt 3-4 centiméter mélyen tárcsáznunk kellett az új Väderstad CrossCutterünkkel, hogy a vetőgépünk ne menjen tönkre” – magyarázta május 5-i határszemlénk során a somogyi szakember.

Mint azt megtudtam, a területen 5 éve nem volt mélyművelés, lazítózás sem történt, két éve teljesen átálltak a no-tillre, előtte min-till volt. Harmadik éve takarónövényt alkalmaznak ezen a részen is, a talaj állapota pedig magáért beszél. Minimális „kaparászás” után már gilisztát találtunk, és a gazdapálca is gond nélkül csúszott be a földbe – saját tapasztalatból írom, hogy nem is kellett hozzá nagy erő. „A pálca önmagában a talaj szerkezetét nem mutatja meg, de a gyökér lehatolási esélyeit jelzi valamennyire a gazda felé. Ezért is használom. Én egyébként sosem a tetejétől nyomom lefelé, hanem a fém részt fogom oldalról, mert így kisebb erőt tudok kifejteni. Ez a 30-40 kilogrammos nyomás nagyjából megfelel a gyökér fejlődési erélyének” – tette hozzá a 400 hektáron úttörő technológiát végző termelő.

Határszemlénk második állomása a villanypásztorral körbekerített kukoricatábla volt mintegy másfél kilométerre a napraforgótól. Ezen a területen április 27-én dolgozott a vetőgép, három különböző hibridet a talajba téve. Berend Ferenc itt szintén kísérletezésbe kezdett, a no-till mellett egy kisebb részen sávművelést alkalmazott, ezeket fogja összehasonlítani a szezon során. Ezen kívül egy komposzt-kísérlet is zajlik a táblán. Két különböző dózist vizsgál a 72.000-es tőszámmal vetett kukorica esetében.

Kedvező kísérletek, csökkenő költségek, rossz tapasztalatok

A 2020-as kukorica kísérletek táblaátlaga egyébként hektáronként nettó 11 tonna lett, a 33 hibridből 23 hozott efölötti eredményt, a legjobbak pedig valamivel a 13 tonna/hektár hozam fölött álltak meg. „Ami a legérdekesebb, hogy az első és második helyen végzett hibrid teljesen eltérő területre alkalmas a fajtatulajdonos leírása szerint. Egy extenzív területre ajánlott hibrid végzett az élen a fajtasorban, míg mögötte csak 100 kilogrammal volt lemaradva a szuperintenzív helyekre javasolt hibrid” – emelte ki Berend Ferenc, aki hozzátette: a korábban bio strip-till, tehát sávművelt rendszerben kezelt, majd no-till-re átállított területen napraforgó volt az elővetemény, aminek betakarítása után azonnal talajművelő retket vetettek takarónövényként 75 centiméterre, szemenkénti vetőgéppel.Tavasszal 10 centiméterrel emellé vetették el a kukoricát.

Az eredményekhez hozzátartozik, hogy mióta Berend Ferenc átállt a no-till rendszerre, jelentősen csökkent az alkatrész- és szervizköltsége, hiszen sokkal kevesebb munkaórát töltenek el a földeken, nincs szükség nagy mennyiségű kopóalkatrészre, kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, így a hektárköltségen jelentősen tudtak faragni. Hozzátette: mivel a vadkár mértéke miatt idén több helyen is tárcsázniuk kellett a CrossCutterrel, így ez némiképp emelte a költségeket, de még így is az látszik, hogy a no-till vagy min-till sokszor szerényebb termésátlagai versenyképesek a magasabb hozamokkal szemben. „Persze azt is látni kell, hogy mivel jelenleg magasan vannak a terményárak, a gazdálkodók inkább az intenzív termelés felé húznak, hiszen a piaci lehetőségek miatt most lehet nagyobb hasznot realizálni, amiből aztán fejleszteni lehet. Amikor ilyen magasak az árak, akkor a no-till méginkább háttérbe szorul. De egy szárazabb időszakban, alacsonyabb áraknál sokkal kifizetődőbb a talajművelés nélküli termesztés, nem beszélve a hosszútávú hatásairól, a fenntartható gazdálkodásról” – hangsúlyozta a somogyi gazdálkodó, akinek persze bőven akad rossz tapasztalata is. Idén például az őszi búzában…

„Nálunk a no-till rendszerben az őszi búza a legjövedelmezőbb növény, viszont egyelőre idén nagyon rosszul néz ki az állomány. Tavaly ősszel egy nedves periódusban tudtuk elvetni, ami a kezdeti fejlődésben visszavetette a növényeket. A no-till alapvetően is nedvesebb környezetet, keményebb talajt ad. Emellett a téli vadkár és a hűvös tavasz sem kedvezett a kalászosoknak. Ezek miatt nagyon rosszul néz ki a búzánk, sokkal rosszabbul, mint a többi környékbeli gazdáé. Nem bokrosodott eléggé, a gyomirtás után látszik, hogy a vaddisznók által széttúrt területeken a készítmény nem hatott, a gyomok felfejlődnek, miközben azok hatását a hideg is visszavetette. Ez összességében eléggé elszomorító” – vallotta be őszintén a no-till technológia egyik hazai mestere, akinek néhány takarónövény vetőmagjának előállításával is gondja adódott. A talajművelő retek például a februári hideg miatt kifagyott, az őszi vetésű lóbab pedig eddig szintén nem mutat jól, a hűvös időjárás mellett nem tudott rendesen fejlődni. „Most, hogy szárazabb időszak jött, és kezd melegedni a talaj, az április végén vetett növényeinkre már optimistábban tekintek. Látszik, hogy a no-till kukorica és napraforgó csírázásban nincs lemaradva a művelt táblákhoz képest, és ez bizakodásra ad okot. De az őszi vetésű termények nem mutatnak jól, pedig ez mindig fordítva szokott lenni” – zárta gondolatait a somogyi no-till szakember.