Zöldítő
Zöldítő

Szélerózióval szembeni védelem: takarónövények, védősávok

Szélerózióval szembeni védelem: takarónövények, védősávok

Agrofórum Online

Előző cikkemben már olvashattak a szélerózióról, ahol a talaj különböző eróziós tényezőit mutattam be. Most az erózióval szembeni védekezés egyik alternatíváját mutatom be. Talajeróziónak nevezzük azt a jelenséget, mikor a víz és a szél nagy mennyiségű talajt szállít el a szántóföldről.

A növények és a növényi maradványok védelmet nyújtanak a talaj számára, illetve a táblaszélekre védősávokat telepíthetünk, amik a vízerózióval szemben is védelmet nyújtanak. Így a terméskiesés és egyéb károk megelőzhetők. A száraz, borítatlan talajon a szél jelentős károkat idéz elő. A szél által szállított homokszemek fizikai sérülést okozhatnak a fejlődő növényeken. Például a hígtrágyázás is csökkentheti a szél által okozott károkat, megakadályozza a talajrészecskék mozgását.

Az alábbi három „növényes opció” közül is választhatunk, ami segít az erózióval szembeni védekezésben:

  1. A szármaradványok is csökkentik a talaj erózióval szembeni kitettségét. Mind a növényi maradványok, mind pedig az élő növények mérséklik a víz és a szél mozgását a talaj felszínén. Más szempontból nézve, a fejlődő növények és a tarlómaradványok aktívan védik a talajt, például az esőcseppek ellen.
  2. A megszokott növénykultúrák közül a fűfélékkel telepített terület nyújtja a legjobb védelmet, míg a gabonanövények csak mérsékelt talajvédelmet biztosítanak. A kapásnövények, mint például a cukorrépa vagy a kukorica betakarítása után a talaj borítatlan marad, így ezek a növények kisebb felszínvédelmet biztosítanak. Az eróziónak leginkább kitett terület a művelt ugar, mivel azon nem termesztenek semmit, és növényi maradványok sem maradnak a talaj felszínén.
  3. A vegyes fa- és cserjefajokból telepített erdősávok, erdőfoltok.

Előnyei a védősávoknak, amiért érdemes alkalmazni:

  • A szélnyomástól és deflációtól védik a tábla talaját, illetve növényállományát.
  • Csökkentik a talaj és növényzet evaporációját és transzspirációját, azaz párolgását és párologtatását. (A levegő relatív nedvességtartalma akár 5-10%-kal magasabb 50 cm magasságban, és a talaj nedvességtartalma 0,5–7,5%-kal lehet magasabb a sávok mögötti 5-6 szoros famagasságnyi távolságban mérve.)
  • Dombvidéken gátolják az eróziót a rétegvonalak mentén elhelyezkedő, vagy ahhoz közeli fekvésű erdősávok.
  • Élő-, búvóhelyet, táplálékot teremtenek számos élőlénynek.
  • Gátolják az esetleges permetlé-, illetve a növényvédőszer-elsodródást.
  • Csökkentik a mezőgazdasági tevékenység által okozott zaj- és porterhelést.
  • Nitrátérzékeny területeken a felszíni vízszennyezést csökkentő potenciálja egy erdősávnak vagy fasornak páratlan.
  • Óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, és fás szárú növények lévén ligninképzés által tartósabban, valamint a talajfelszín alatt mélyebben kötik azt le, mint a lágyszárúak.
  • Tájképformáló hatása élhetőbb vidéket kölcsönöz egy adott térségnek.
  • Társadalomszociológiai oldalról pedig munkalehetőséget, tüzelő- és építőipari faanyagot szolgáltatnak, valamint erdei termékgyűjtéshez kiváló alapanyagot (csipkebogyó, gomba, toboz, dió, mandula, mogyoró, hársfavirág) szolgáltathatnak bizonyos fajok betelepítése esetén az erdőrészletekbe.
  • Utak mentén jelenős szélfogó és hófogó akadályt jelent egy jól megtervezett és jól felépülő erdősáv.
  • A mezőgazdasági termelés vonatkozásában a gazdasági előnyök jelentős része a fentebbi felsorolásban részletezett okokra vezethető vissza.

Forrás:

https://www.vaderstad.com/hu/tudastar/agronomiai-ismeretek/talajvizsgalat-es-vedelem/talajerozio/

https://agrarium7.hu/cikkek/435-hova-lettek-a-mezovedo-erdosavok

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Elképesztő, mennyi erdei fülesbagoly telel át Magyarországon

2024. február 25. 12:10

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén.

Hogyan kerüljük el a kistavak elszigetelődését?

2024. január 5. 11:10

Az élőhelyek fragmentációja egyre növekvő globális fenyegetést jelent a természetes ökoszisztémákra, amelynek mérséklése és visszafordítása napjaink egyik legnagyobb kihívása a biodiverzitás megőrzése tekintetében is.

2,5 millió facsemetével gazdagodott a Pilisi Parkerdő

2023. december 25. 08:10

A Pilisi Parkerdő saját erdőfelújítások és erdőtelepítések, valamint megbízásos munkák során 2023-ban 2,5 millió facsemete ültetésével erősítette és gyarapította Budapest, illetve tágabb környékének legfontosabb klímavédelmi és rekreációs zöld infrastruktúráját, az erdőket.

Magyar megfigyelés segítheti, mitől terjeszkedik villámgyorsan az aranysakál Európában

2023. november 16. 08:10

Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével. A világon egyedülálló megfigyelés egy korábbi sejtést igazol, és annak megértéséhez vihet közelebb, hogy a sakál miért képes Európa-szerte ennyire sikeres és rohamos terjeszkedésre.

A hazai erdők talaja

2023. február 21. 05:36

Barna erdőtalajokra jellemző folyamatok: humuszosodás, kilúgzás, agyagosodás, agyagvándorlás, agyagszétesés és a kovárványképződés. A humuszosodás mértékét a felszínre hulló lombanyag határozza meg.

Legyen saját fűszerkertünk - 4. rész

2019. május 29. 12:52

Hol nevelhetjük házikertünkben sikeresen a bazsalikomot, a citromfüvet és a mentát? Mi a különlegessége ezeknek a fenséges illatú növényeknek, és milyen ínyencségek ízesíthetők ezekkel a fűszernövényekkel?

Elvékonyodtak a hagyományosan művelt talajok

2020. október 11. 05:43

A talaj élettartamának meghosszabbításának egyik legjobb módja a termőföld erdővé történő átalakítása. Ez viszont a gazdálkodási terület csökkenését jelenti.

A szabadföldön termesztett paradicsom hiánybetegségei és élettani károsodásai

2019. augusztus 15. 04:36

Miért fontos a hiánybetegségek és élettani károsodások ismerete? Mik lehetnek a kiváltó tényezők? Hogyan jelentkezhetnek a szabadföldön termesztett paradicsomon a talaj- és időjárási tényezőkből, valamint a tápanyag-ellátásból adódó károsodások?