A növények és a növényi maradványok védelmet nyújtanak a talaj számára, illetve a táblaszélekre védősávokat telepíthetünk, amik a vízerózióval szemben is védelmet nyújtanak. Így a terméskiesés és egyéb károk megelőzhetők. A száraz, borítatlan talajon a szél jelentős károkat idéz elő. A szél által szállított homokszemek fizikai sérülést okozhatnak a fejlődő növényeken. Például a hígtrágyázás is csökkentheti a szél által okozott károkat, megakadályozza a talajrészecskék mozgását.

Az alábbi három „növényes opció” közül is választhatunk, ami segít az erózióval szembeni védekezésben:

1. A szármaradványok is csökkentik a talaj erózióval szembeni kitettségét. Mind a növényi maradványok, mind pedig az élő növények mérséklik a víz és a szél mozgását a talaj felszínén. Más szempontból nézve, a fejlődő növények és a tarlómaradványok aktívan védik a talajt, például az esőcseppek ellen.
2. A megszokott növénykultúrák közül a fűfélékkel telepített terület nyújtja a legjobb védelmet, míg a gabonanövények csak mérsékelt talajvédelmet biztosítanak. A kapásnövények, mint például a cukorrépa vagy a kukorica betakarítása után a talaj borítatlan marad, így ezek a növények kisebb felszínvédelmet biztosítanak. Az eróziónak leginkább kitett terület a művelt ugar, mivel azon nem termesztenek semmit, és növényi maradványok sem maradnak a talaj felszínén.
3. A vegyes fa- és cserjefajokból telepített erdősávok, erdőfoltok.

Előnyei a védősávoknak, amiért érdemes alkalmazni:

• A szélnyomástól és deflációtól védik a tábla talaját, illetve növényállományát.
• Csökkentik a talaj és növényzet evaporációját és transzspirációját, azaz párolgását és párologtatását. (A levegő relatív nedvességtartalma akár 5-10%-kal magasabb 50 cm magasságban, és a talaj nedvességtartalma 0,5–7,5%-kal lehet magasabb a sávok mögötti 5-6 szoros famagasságnyi távolságban mérve.)
• Dombvidéken gátolják az eróziót a rétegvonalak mentén elhelyezkedő, vagy ahhoz közeli fekvésű erdősávok.
• Élő-, búvóhelyet, táplálékot teremtenek számos élőlénynek.
• Gátolják az esetleges permetlé-, illetve a növényvédőszer-elsodródást.
• Csökkentik a mezőgazdasági tevékenység által okozott zaj- és porterhelést.
• Nitrátérzékeny területeken a felszíni vízszennyezést csökkentő potenciálja egy erdősávnak vagy fasornak páratlan.
• Óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, és fás szárú növények lévén ligninképzés által tartósabban, valamint a talajfelszín alatt mélyebben kötik azt le, mint a lágyszárúak.
• Tájképformáló hatása élhetőbb vidéket kölcsönöz egy adott térségnek.
• Társadalomszociológiai oldalról pedig munkalehetőséget, tüzelő- és építőipari faanyagot szolgáltatnak, valamint erdei termékgyűjtéshez kiváló alapanyagot (csipkebogyó, gomba, toboz, dió, mandula, mogyoró, hársfavirág) szolgáltathatnak bizonyos fajok betelepítése esetén az erdőrészletekbe.
• Utak mentén jelenős szélfogó és hófogó akadályt jelent egy jól megtervezett és jól felépülő erdősáv.
• A mezőgazdasági termelés vonatkozásában a gazdasági előnyök jelentős része a fentebbi felsorolásban részletezett okokra vezethető vissza.

Forrás:

https://www.vaderstad.com/hu/tudastar/agronomiai-ismeretek/talajvizsgalat-es-vedelem/talajerozio/

https://agrarium7.hu/cikkek/435-hova-lettek-a-mezovedo-erdosavok