Gy. Rozália kérdése: Szennyes fehér bevonat van a borsó levelén. Megfogtam, hogy megnézzem és vörös lett az ujjam hegye. Mitől?
Aki válaszol:
Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó
Kedves Olvasó!
A szennyes fehér bevonat a borsólisztharmat (Erysiphe pisi), amitől pedig vörös lett az ujja, a borsórozsda (Uromyces pisi). A jelenlegi időjárás, vagyis a meleg, párás, dunsztos idő kedvez mind a kettő kórokozónak.
A lisztharmat a növény valamennyi zöld részét megtámadja. A betegség kezdeti stádiumában a pálhalevélen, a száron és a hüvelyen finom, szürkésfehér, lisztes bevonat található. A bevonat a kórokozó epifita micéliumából és konídiumaiból áll. A lisztes bevonatban később apró, fekete pontok, kleisztotéciumok (régi nevén kazmotécium) képződnek. A bevonat alatt a fertőzött növényfelület vörösesbarnán elszíneződik. A fertőzött borsóhüvelyek deformálódnak, a lisztes bevonat alatt barnulnak, teljesen üresek vagy csak igen kevés szemet hoznak.
A tenyészidő végén a szürkésfehér, lisztes bevonatban képződő kleisztotéciumokkal telel át. A kleisztotéciumban több (4-8) aszkusz található. Tavasszal a primer vagyis első fertőzéseket a kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák indítják meg. A vegetációs időben a kórokozó a láncokban képződött konídiumai segítségével terjed.
A borsólisztharmat a korai fajták esetében, mivel zöldfogyasztásra kerül, nem jelentős. Egyik legjobb védekezési mód a fertőzött növénymaradványok alászántása betakarítás után.
A borsórozsda heteroecikus, köztesgazdái a farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias), a sárkutyatej (Euphorbia esula), a fényes kutyatej (Euphorbia lucida) és a vesszős kutyatej (Euphorbia virgata). A borsón, mint főgazdán, a pálhalevelek színén és fonákán, ritkábban a levélnyélen, a száron és a hüvelyeken fejlődnek az uredo- és a teleutotelepek. A betegség kezdeti szakaszában a fertőzött részeken apró, sárgászöld foltok jelennek meg, amelyeknek a közepén rövidesen megjelennek a fahéjbarna, többé-kevésbé szabályos, kör alakú uredopusztulák. A sötétebb, majdnem fekete színű teleutotelepek az érés előtt közvetlenül jelennek meg.
A spermogóniumok a kutyatej fajok levelének színén és fonákán fejlődnek nagy számban, míg a csésze típusú, narancssárga ecídiumok csak a levél fonákán találhatók.
A rozsda a kutyatej fajok rizómáiban micélium alakban több évig fennmarad, majd minden évben szisztémikusan megbetegedett hajtásokat fejlesztenek, amelyek az évi fertőzés kiindulópontjai.
A rozsda kifejlődéséhez és elhatalmasodásához kedvez az esős, párás tavaszi időjárás, valamint a kutyatejfajok borsóhoz való közelsége. Az egyik legfontosabb védekezés a közelben lévő kutyatejfajok irtása, valamint a táblán maradt növényi maradványok aláforgatása.
Mindkét betegség ellen használhatunk azoxistrobint, vagy ciprodinil és fludioxonil kombinációt vagy spiroxamin, tebukonazol és triadimenol kombinációt.