19℃ 15℃
szeptember 21. Máté, Mirella, Jónás

Mely zöldségfajokat szaporítjuk állandó helyre vetéssel?

Agrofórum Online

Kérem válaszukat a következő kérdésekre: Mely zöldségfajokat szaporítjuk állandó helyre vetéssel? Miért kell palántát nevelni?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Palántát általában a hosszú tenyészidejű és melegigényes zöldségfajok magjaiból szokás nevelni, ezzel ugyanis fejlődésük gyorsítható, vagyis hamarabb szüretelhetők lesznek terméseik. E fajok magjai is vethetők szabadföldi körülmények közé, azonban terméseik érése csak jóval később következne be. Mindenképpen palántát kell nevelni pl. a paprika, paradicsom, tojásgyümölcs és dinnye magjából. Vannak azonban olyan fajok is, melyek állandó helyre vetéssel és palántáról egyaránt nevelhetők, pl. uborka, cikkini, brokkoli és karalábé. A rövidebb tenyészidejű és hidegebb körülményeket kedvelő fajokat állandó helyre vetéssel kell szaporítani, ide tartoznak a gyökérzöldségek, de a retek, a borsó és a hagymafélék egyaránt.

A palántanevelés időtartama fajonként eltér, valamint különbség van az egyes növények kertbe való ültetésének időpontjában is, melyhez vetésük időpontját igazítani szükséges. A paprika pl. nyolc hét alatt éri el a kiültetési állapotot a paradicsomhoz hasonlóan, ami azt jelenti, hogy május eleji kiültetéssel számolva legalább február végén vagy március elején el kell kezdeni vetésüket. A káposztaféléknek hat hét is elegendő a megfelelő fejlettségi állapot eléréséhez, így ha április közepi kiültetéssel számolunk szintén február végén vagy március elején kell magjait elvetnünk.

Az uborka esetében palántát hajtatás, illetve szabadföldi salátauborka nevelésekor ültetnek. Állandó helyre vetése már április utolsó dekádjában megtörténhet. A karalábé helyrevetése akár március végén, április elején elvégezhető, míg palántát a karalábéból is általában hajtatás céljából nevelnek. Szintén hajtatás céljára nevelnek palántát a brokkoli és karfiol magjaiból, míg kerti körülmények között azok magvetése terjedt el, ezt már március végétől megtehetjük. A zöldségfajok közül a hónapos retek már márciusban helyére vethető, valamint a borsó, petrezselyem, sárgarépa magjai egyaránt, illetve a fokhagyma és vöröshagyma dughagymái szintén a kora tavaszi időszakban kerülhetnek kertünk talajába.

Télen veszélyesen magas, nyáron károsan alacsony, II. – Zöldségfélék páraigénye és a páratartalom szabályozásának lehetősége fóliák alatt

2023. október 21. 15:10

Közeledik a primőrök termesztésének ideje, a téli zöldséghajtatási szezon. Folytatva a korábban, légnedvességgel kapcsolatban megkezdett írásunkat, számba vesszük gyakorlati oldaláról az egyes zöldségnövények páraigényét és a páraszabályozás lehetőségeit, továbbá ismertetjük a rossz páraszabályozásból adódó fejlődési rendellenességeket és betegségeket.

A kén nélkülözhetetlen tápanyaga a zöldségféléknek

2019. augusztus 26. 09:57

A kénről sokan nem tudják, hogy Nightinale, Beckenbach és társai már a 40-es években, Amerikában, több vonatkozásban tisztázták az élettani szerepét. Tévesen a kén „felfedezését” is, a múltszázad második felére datálják, amikor Európában a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a kénhiány jelenségét dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon, gyümölcsfákon és más olajos növények termesztése során tömegesen tapasztalták.

Ideje hónapos retket vetni!

2023. április 18. 05:36

A hónapos reteknek azért ideális ez a tavaszi időszak, mert a nagy melegben már hamarabb megy virágba, minthogy szép retek legyen belőle.

Mivel permetezzünk a zöldségeskertben?

2020. június 29. 11:33

Milyen permetszereket használhatok kiskertemben a zöldségnövényeket károsító rovarok és betegségek ellen?