Érdemes vajon palántát nevelni az egynyári dísznövények magjaiból?

Agrofórum Online

Kérem szépen segítségüket! Érdemes palántát nevelni az egynyári dísznövények magjaiból is?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Érdeklődő!

Egynyári dísznövényeknek azokat a lágyszárú dísznövényeket nevezzük, melyeknek egy éven belül a teljes életciklusuk végbemegy, vagyis csíráznak, növekednek, fejlődnek, virágot hoznak és magot érlelnek, végezetül pedig elpusztulnak. Jelentőségük díszítőértékükben rejlik, hiszen ezernyi színben, változatos megjelenésben és formában képesek akár a parkokba, akár a házikertekbe üde színfoltot varázsolni. Vannak olyan egynyári fajok, melyek magjaiból ajánlatos előzetesen palántát nevelni, ezzel ugyanis korábbra hozható virágzásuk. Ez nem jelenti azt, hogy állandó helyre vetéssel nem szaporíthatók, viszont palántaneveléssel már legtöbbször virágzó állapotban kerülhetnek ágyásainkba, balkonládáinkba. Számos egynyári növény szerezhető be a kertészetekből is palántaként, viszont házi körülmények között történő nevelésük sem túlzottan bonyolult, valamint egyértelműen gazdaságosabb is.

Az egynyári dísznövények magvetésének idejét a fajok fejlődési üteme határozza meg. Vannak hosszú tenyészidejű fajok, melyek magjainak elvetését még decemberben vagy januárban el kell végezni. E fajok közé tartozik pl. a begónia, a törpe lobélia, a lila verbéna is. A magokat ebben az esetben az előzetesen elkészített, vízzel felszívatott közeg tetejére kell elhelyezni, arra földet nem, hanem pl. átlátszó fóliát, műanyagot vagy üveglapot kell elhelyezni. Csírázásuk pedig a megfelelő vízmennyiség és 22 fokos hőmérséklet hatására mintegy 8-12 nap alatt következik be. A kelés után a borítást le kell venni, valamint a hőmérsékletet is 16-18 fokra kell mérsékelni.

Február végén, március elején végezzük el az egynyári növények közül a petúnia, a kúpvirág, a paprikavirág, a tátika, a büdöskék, valamint a bojtocska magjainak vetését. Ebben az esetben is az előzőekben megadottak szerint, a talaj felszínére helyezzük a magokat, viszont csírázásukhoz számukra elegendő a 20 fokos hőmérséklet. A kibújt kis növényeknek a fejlődéshez már mérsékeltebb, 16-18 fokos hőmérséklet az optimális. A gyorsabb fejlődésű fajokat március végén, április elején vetjük el, viszont e fajok már állandó helyre vetéssel is szaporíthatók (kerti mályvarózsa, dísznapraforgó, rézvirág, porcsinrózsa). Kiültetésükre általában május elején már sor kerülhet, azonban azt ne felejtsük el, hogy a palántákat edzeni szükséges, vagyis lassanként kell hozzászoktatni a fényhez és a szabad levegőhöz, akárcsak zöldségnövényeink palántáit!

Érdemes az uborkát állandó helyre vetni, vagy inkább palántázzuk?

2025. március 23. 04:38

Érdemes az uborka magjait állandó helyre vetni, vagy jobb inkább előzetesen magjaiból palántát nevelni? Köszönöm segítségüket!

Palántadőlés ellen: Hogyan előzhető meg?

2020. március 8. 09:24

Saját célra otthon nevelek palántákat hobbiszinten, és gyakran fellép a palántadőlés. Milyen vegyszer (növényvédő szer) mentes, nem mérgező anyagok vannak a kár megelőzésére?

Tavasszal palántanevelési tanfolyam indul

2023. február 24. 12:51

A zöldségek szinte minden házikertben megtalálhatók, ezért a jó minőségű, egészséges palánta előállítása olyan tudást jelent, amelyet széleskörben lehet hasznosítani.

Zöldségnövények termesztése kis helyen, virágtartóban – a gyakorlat

2021. február 13. 04:35

Melyik zöldségnövény-fajt és –fajtákat termeszthetjük sikeresen kis helyen, akár az erkélyen? Melyik növényeket neveljük cserépben, virágládában, függőkosárban vagy termesztőzsákban?