Van-e különbség a neemolaj és a Neemazal nevű növényvédő szer között? Helyettesíthetők-e egymással? Melyiket érdemes választani?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Neem-fa (Azadirachta indica) trópusi és fél-trópusi régiókban termesztett, hosszú életű, igénytelen fa, a világ számos részén (Afrika, Amerika, Ausztrália) elterjesztették. Indiában leveleit zöldségként fogyasztják is. Gyógyhatása régóta ismert, felhasználják Indiában többek között féreghajtásra, humán gyógyításban krónikus bőrbetegségek, akut sebek kezelésére, cukoranyagcsere javítására. Megállapították fertőtlenítő, antibakteriális és gombaölő hatását is. Állatoknál rovarélősködők ellen, valamint féregtelenítésre is alkalmazzák. A neem-fa minden részéből – leveleiből, kérgéből, gyökeréből készítenek kivonatokat, őrleményeket, terméséből pedig olajat. Kaphatók neemfa-mag őrlemények, pelletek is, melyeket talajokhoz javasolnak felhasználni.
A neem-fa magjaiból készült, azonosított, bevizsgált, hatóanyagában és összetételében ismert kivonat az ökológiai gazdálkodásban és hazánkban is engedélyezett, Neemazal-T/S növényvédő szer néven forgalmazott készítmény, melynek hatóanyaga 10 g/liter azadirachtin A.
Felhasználását gyümölcsféléknél, zöldség- és dísznövényeknél engedélyezték évente maximálisan 2-4 alkalommal ismételve, kezelések közötti 7-10 napos javasolt várakozási idővel. Felhasználásra ajánlott töménység: általában 0,3%, azaz 30 ml/10 liter vízben. A Neemazal felhasználása után időre van szükség ahhoz, hogy a permetezett növény fogyasztható legyen. Élelmezési növények esetében általában 3-7 napos élelmezésügyi várakozási időt ír elő az engedélyokirat, de a hagymaféléknél ez 28 nap. Szívó (levéltetvek, takácsatkák, liszteskék stb.) és rágó szájszervű, valamint aknázó kártevők ellen javasolják használatát, poloskák ellen nem hatékony. A rovarölő hatását elsősorban a kártevők tojásai és fiatal lárva stádiumú alakjai ellen tudja kifejteni, ezért permetezés előtt a kártevők fejlődését figyelemmel kell kísérni.
Az azadirachtin A a kártevők szervezetébe a kezelt növény elfogyasztása után jut be. A kártevőre gyakorolt hatása többirányú, összetett:
– lassítja, majd leállítja táplálkozását, így a rovar károsítása megszűnik;
– növekedési, fejlődési folyamatait megzavarja, megállítja kitinszintézisét;
– gátolja és megszünteti szaporodását, a lerakott peték életképességét.
Kipermetezés után felszívódik a levéllemezbe, mélyhatású, ezért a rejtett életmódú kártevők ellen is hatékony, hasznos élő szervezetekre gyakorolt káros hatása gyenge.
Arra a kérdésére, hogy melyik neem-fa készítményt javaslom növényvédelmi célra, a válaszom egyértelmű. Bár köztudott, hogy a neem-fa minden része tartalmazza az azadirachtin hatóanyagot, viszont a háztartási vegyszerként, drogéria termékként, vagy netán növények védelmére árusított készítmények hatóanyag-mennyiségét, hiteles koncentrációját nem adják meg, nem ismert. Pedig azok rovarölő hatását a hatóanyag koncentrációja determinálja. Az egyéb, ismeretlen szennyező anyagok jelenlétéről, veszélyéről nem is beszélve. Csak ismert eredetű, ismert összetételű, mérgező anyagoktól mentes, bevizsgált és engedélyezett vegyszereket javaslok élelmezési célra termesztett növényeknél alkalmazni!
Kiemelt kép: Pixabay
