Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

Üvegházban nevelt cserepes virágoknál, és ide sorolhatók a konténerben nevelt citrusfélék is, gyakori a pajzstetű fertőzés. A zárt, meleg hőmérsékletű térben, hosszú ideig nevelt növények között az esetlegesen bekerült rovarok (kártevők) gyorsan felszaporodnak, természetes módon és ápolás során is gyorsan terjednek.

Így van ez a pajzstetvek esetében szintén. Szaporító anyagukat a világ minden tájáról szerzik be, azokon megbújó rovarok, kórokozók gyorsan szétterjednek. A kérdezett rovar Ausztráliából származik, trópusi és meleg égövi földrészeken terjedt el fás növényeken. Európában még ritkán és eddig kizárólag csak termesztő berendezésben vagy onnan származó növényen fordult elő, neve fodros pajzstetű (Icerya purchasi). A magyar neve kicsit megtévesztő, mert inkább jellemző rá testének (petezsákjának) bordás felszíne, ami alapján könnyen azonosítható.

A fodros pajzstetűt hazánkban is már néhány alkalommal, egymástól elszigetelt helyen, megtalálták fás dísznövényeken és velük együtt nevelt cserepes citromféléken. Ez arra utal, hogy külföldről hozott növényeken jutott be a nevelő helyükre. Tavaszi felmelegedés után a szabadba kihelyezett fertőzött növényekről áttelepedik, áttelepedhet a szabadföldi fás növényekre is, és őszig háborítatlanul él és szaporodik rajtuk. Vizsgálják, hogy hazai körülmények között szabadban képes-e áttelelni, eddig nem bizonyított. Feltételezések szerint, kertekben, védett helyeken ez lehetséges.

Invazív kártevő, származási helyén számos fás növény fajt károsít, a kiszívott nedvek következtében a fertőzött ágak elhalnak. A pajzstetvek mézharmatot ürítenek, azon megtelepedik a korompenész, a leveleket bevonó ragacsos bevonat akadályozza a fotoszintézist, a növények anyagcseréjét, a megfertőzött növények legyengülnek.

A kifejlett nőstények mérete 10 mm-t is eléri, testük vörösbarna, melyet fehér gyapjúszerű vastag bevonat fed, lábuk, csápjuk és szőrzetük fekete. Az ivarérett nőstény nagyméretű petezsákot hoz létre, ez a viaszos, hosszában bordázott képlet, benne fejlődnek ki a lárvák. A nőstény hamar elpusztul a szaporodást követően. A lárvák vörösek, fekete lábakkal és csápokkal, 3x vedlenek. Fehér viaszos levetett bőrük ott marad a növényen.

Citromfélék ültetvényeinek védelmét természetes ellenségének az 5 pettyes katica (Novius cardinalis) és a Cryptochaetum iceryae parazita légy betelepítésével oldották meg számos országban.

A kémiai védelem ellenük nehéz és bizonyos fejlettségű alakjainál nem is hatásos a többi pajzstetűhöz hasonlóan. A viaszos réteg nem engedi a pajzstetvek puha testéhez a rovarölő szert. Ebben az állapotukban az olaj tartalmú szerekkel (Vektafid) végzett kezelés egyedül hatásos, az olaj bevonja testüket, alattuk a rovarok nem jutnak levegőhöz.

A lárva állapot idején, amikor a puha testükhöz hozzáfér és hatni is képes a rovarölő szer, a rovarölő szerek bármelyike alkalmazható. A lárvák megjelenését, rajzását, a nőstény pajzstetvek közelébe, a fák ágaira, törzsére felerősített áttetsző vagy fehér kétoldalú ragasztó felülettel ellátott ragasztócsíkkal lehet megfigyelni. A csíkokat hetente javasolt cserélni, és a levett csíkokon kézi nagyítóval ellenőrizni, megszámolni a vörös testű, fekete lábú lárvákat. Csak akkor kezeljük a növényeket, ha a lárvák megjelentek, rajzásuk bizonyított.