Mézalmácska növényeket szeretnék ültetni. Milyen kártevői vagy betegségei vannak, sokat kell majd permeteznem?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Egy hazánkban viszonylag új növényre kérdezett rá, mézalmácskát vagy fanyarkát (Amelanchier spp.) gyümölcstermő és díszbokorként is ültetik, terjedő és kedvelt újdonságról van szó.
A mézalmácska a rózsafélék családjába tartozik, ahová a gyümölcstermő növényfajok többsége, ebből adódik, hogy van közös betegségük. A növényt árusító kertészetek, mint igénytelen és kártevőktől mentes, egyszerűen nevelhető növényfajt említik. Tapasztalattal még nem nagyon rendelkeznek szakembereink növényvédelmi problémáival kapcsolatban.
Dísznövényként hazánkban telepített mézalmácska bokorfák leveleit rendszeresen fertőzi a lisztharmat júniustól az őszi levélhullásig. A lisztharmat gomba először mindig a fiatal hajtásvégi leveleken fejleszti ki foltokban a fehér gombatelepeit, melyekben fekete színű ivaros szaporító képletek képződnek. Ezek szabad szemmel is jól láthatók, ők biztosítják a gombák telelelését. A fehér foltok alatt a levéllemez elhal, a levelek lehullanak. Júniustól őszig a párás időben gyorsan terjedő lisztharmat ellen szükség lehet kémiai védekezésre, melyre a kén tartalmú, biogazdálkodásban is használható gombaölő szerek, valamint az azoxistrobin (Amistar, Quadris), difenokonazol (Score), penkonazol (Topas) hatóanyagú felszívódó szerek alkalmasak.
Mézalmácska entomospóriumos barna levélfoltossága (Entomosporium mespili) is gyakori, szabályos kör alakú barna foltokról ismerhető meg. Kórokozója azonos a birsen is hasonló színű és alakú levélfoltosságot kiváltó betegséggel. A lisztharmat elleni felszívódó szerek a levélfoltosság kifejlődését is meggátolják.
Irodalmi adatok szerint az almástermésűeket károsító veszélyes baktérium (Erwinia amylovora), mely a tűzelhalásként ismert betegséget okozza, a mézalmácskát is fertőzni képes.
A leveleket károsíthatják szívogatásukkal poloskák, kabócák is, melyek nem a mézalmácska speciális kártevői, hanem sokféle növényt megkóstoló rovarok, és gyakran vándorolnak.
Külföldön ismert és elterjedt egy kifejezetten csak a mézalmácska farészében élő bogár, a kerekfejű cincér (Saperda candida), melynek lárvái a faszövetben élnek, táplálkoznak, fejlődnek, ezzel a fa vízszállítását akadályozzák, a fa hervadását, kipusztulását okozzák. Tudomásom szerint még hazánkba nem került be ez a rovar. De vannak hazai cincérfélék és díszbogár fajok, melyek lárvái gyümölcs- és díszfák törzsében és ágaiban élnek, és lassú fapusztulást okoznak. Jelenlétükről a fa kérgén található lyukak árulkodnak, azokon a nyílásokon bújnak ki a kifejlődött bogarak.
Az összegyűjtött károsítók száma ellenére a mézalmácska viszonylag igénytelen és probléma mentes növény, növényvédelmi beavatkozásra ritkán van szükség.
