Egyéves jostabokron jelentek meg a képen látható levélbetegségek. Mit tudok tenni a növény védelmében, mit tanácsolnak?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Egy olyan elváltozást talált a josta levelein, amit sem kórokozók, sem kártevők nem okoznak. Minden bizonnyal valamilyen élettani elváltozásról lehet szó. A levelek napos oldalán látható parás, elhalt, általában az ereket követő vonalak eredetére csak valószínűsíthető elképzelésem van. A fokozott napsugárzás, UV sugárzás és a magas hőmérséklet hatására fejlődnek ki a levéllemez megvastagodásával együtt járó barna rajzolatok. Már 40-50 évvel ezelőtt hasonló tüneteket észleltem fekete ribiszkén, a josta egyik keresztezési szülőjén Nógrád megyében, ahol a jelenleginél sokkal nagyobb területen folyt akkor bogyós gyümölcsűek, így fekete ribiszke termesztése, és az akkori Növényvédő állomási szakemberek is ismeretlen eredetű betegségnek tekintették.
Mivel élettani eredetű betegségről van szó, ellene megelőző kémiai védekezést nem tudok ajánlani, mert nincs rá szükség. Házikertben a jostát olyan helyre érdemes ültetni, ahol 12-15 óra között a forró nyári hónapokban nem égeti a napsugárzás. A már elültetett jostáknál pedig a jelzett időszak alatt időszakos árnyékolást javaslok kialakítani a bokrok felett. Erre megfelelő a raschel háló 2 rétegű felülete, amely a sugárzás kb. 50%-át kiszűri, visszatartja. Az időszakos árnyékolásra csak a kifejezetten forró hetekben és a magas UV sugárzás esetén van szükség. Az időjárási előrejelzés erről időben részletes tájékoztatást ad, annak alapján fel lehet készülni. Az árnyékoló háló a fénycsökkentés mellett a léghőmérsékletet sem engedi magasra emelkedni, ami szintén előnyös a jostánál is.
A josta a téli fagyot jól tűri, de a nyári forróságot nem tolerálja, hasonlóan a többi bogyóshoz. Bár napos helyet kíván, elviseli a félárnyékot is, a hosszan árnyékos területen nevelt josták viszont kevesebbet teremnek, mint a napos helyen élők. A tűző, forró napsugárzás a jostatő alatti talajt is felforrósítja, érdemes annak felszínét növényi anyaggal takarni, mulcsozni. Azzal elérhető a talajban lévő víz észszerű hasznosulása, és elkerülhető a talaj túlzott felmelegedése is, ami károsan hat a növény anyagcseréjére, ellenálló képességére.
A josta víz- és tápanyagigényes növény, eső hiányában rendszeres öntözést igényel, különösen a napos helyen nevelt egyedei. A többi bogyós termésű gyümölcsökhöz hasonlóan ezt a sekélyen elhelyezkedő gyökérzete indokolja. A gyakori öntözés a talajban lévő tápanyag gyorsabb kimosódását idézi elő, ezért tápanyagpótlás is szükséges lehet év közben. Erre a célra csak összetett (komplex) műtrágyát vagy szárított szerves trágya granulátumot javaslok, a virágzás végén, a bogyók növekedése időszakában.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
