Nem is olyan régen még elképzelhetetlen volt, hogy szőlőt öntözzünk – bármilyen módon –, mára ez a helyzet változni látszik.
Hazánkban az éves csapadékösszeg mennyisége folyamatosan csökken – az elmúlt 100 évben a változás 20 mm körüli értéket mutat. A hosszú távú átlagos csapadékösszeg ugyan 600 mm körül alakul, de az egyes évek közötti eltérések drasztikus eltéréseket mutatnak – az elmúlt 20 éven belül következett be az elmúlt 120 év legcsapadékosabb (közel 1000 mm) és legcsapadékszegényebb (450 mm) éve egyaránt, ráadásul két egymást követő évben.
Éves csapadékösszegek alakulása – met.hu
Ennél nagyobb probléma, hogy csapadékszegény év csapadékszegényt követ (2021, 2022), a téli „feltöltő” csapadék rendre elmarad, tenyészidőszakban kevés vagy semmi csapadék nem hull. Nem is olyan régen még elképzelhetetlen volt, hogy szőlőt öntözzünk – bármilyen módon –, mára ez a helyzet változni látszik.
A világ számos táján, történelmi borvidékeken is egyre inkább elfogadottá válik a vízpótlás megoldása a termés biztonságossá tétele miatt. Nem saját gondolat, az egyik termelő fogalmazta meg a következőt – ezelőtt húsz évvel a csapadékos évjáratok számítottak a gyenge évjáratoknak, mára a csapadékos évjáratok a jó évjáratok.
Többféle megoldás létezik a vízpótlásra. A lombkorona feletti öntözés (mikroszórófejes, kertészeti szórófejes megoldások) a levélnedvességgel párhuzamosan megjelenő gombabetegségek miatt nem igazán jöhet szóba.
A csepegtető öntözés jelenthet megoldást a vízpótlásra, mely jellemzően háromféle módon kivitelezhető – kordonra függesztve, talajfelszínre fektetve és talajfelszín alá fektetve sor alá vagy sorközbe.
Ami közös a háromféle kialakításban: mindhárom esetben csepegtetőcsővel, közvetlenül a gyökérzóna közelébe juttatjuk az öntözővizet a párolgási veszteségek minimalizálása mellett. Nyilván a felszín alá telepített csöveknél a legkisebb a párolgás, illetve mivel nem a talajfelszínt, hanem a gyökérzónát öntözzük, a gyomosodás is kevésbé erélyes, mint a felszín feletti megoldásoknál.
A rendszerek kialakítása a következő: az öntözendő területet egyrészt a fizikai akadályok, váltások mentén, másrészt egyénileg szabott határokkal 3-5 ha közötti területegységekre bontjuk, egy egység lesz egy zóna. Minden esetben arra törekszünk, hogy 24 óra alatt az öntözéssel a teljes felülettel végezni tudjunk.
A zónák csepegtetőcsövei talajfelszín, fagyhatár alá telepített műanyag csövekből kapják az öntözővizet az öntözőrendszer központjából. A központban kerül elhelyezésre a vezérlő- és tápoldatozó egység – igény esetén a rendszer működtetése és felügyelete távolról, számítógépes vagy mobil felületről is elvégezhető. A tápoldatozó segítségével bármely vízben oldható tápanyag kijuttatható a növényhez.
A központban kap helyet a szűrőrendszer, mely a vízkezelés és egyben a rendszer legfontosabb eleme – nem tiszta, hanem tisztított vízzel öntözünk. A csepegtetőcsövek kialakításukból adódóan képesek működni olyan vízzel, amelyben a szennyezők mérete nem haladja meg a 130 mikron méretet – mi ezt a szűrési finomságot a szűrőnkkel állítjuk elő.
A rendszerbe a szükséges nyomást és vízmennyiséget az öntözőszivattyúnk biztosítja, mely szintén a központban kap helyet. Amennyiben kútvízzel öntözünk, általában tározó építése is szükséges a nem kívánt vas oxidálása, valamint a szükséges vízmennyiség tározása okán.
Mint minden rendszer, a csepegtetőnk is időszakos karbantartásra szorul – rendszeresen tisztítani kell a kialakított mosatóvezetékeken, felszín felé telepített rendszerek esetén a sorvégi mosatócsapokon keresztül.
Megtérül-e a befektetés?
A rendszer kialakítása nem olcsó, nagyságrendileg (terepadottságoktól, kialakítástól és vevői igényektől függően) legalább nettó 1,5–4 millió forint/ha beruházási költséggel számolhatunk. Ennek a mai pályázati környezetben (amely jelenleg 2023 október 1-ig elérhető) 50%, öntözési közösségek esetén 70% része támogatható.
Tapasztalat alapján a kontrollterülethez képest mintegy +30% terméstöbblet, valamint a kontrollal azonos vagy jobb minőségű termés várható, mely az üzemelési költségeket levonva nagyjából 5 év alatt megtérül.
Mi szükséges a beruházáshoz, mi szükséges a pályázat beadásához, és hogyan segíti partnereit ennek elérésében a KITE Zrt.?
A beruházás minden esetben vízjogi létesítésengedély-köteles, melyhez magyar, jogosultsággal rendelkező tervező bevonása szükséges – ez az, amit a beruházó maga kell intézzen.
A műszaki specifikáció kialakításához a rajzot a tervező részére biztosítjuk, illetve a rendszerelemek leszállítását, a rendszer kialakítását is vállalni tudjuk.További információért keresse a KITE Öntözési Üzletágának szakembereit!
Daróczi Imre, projektmenedzser
