Milyen dísznövényeket ültethetünk kertünkbe, melyek jobban bírják a szárazságot?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
Sok növényt megvisel a különösen hosszan tartó szárazság és az ezzel párosuló hőség a nyár folyamán. A klímaváltozás, a kánikulával telt napok és az esős időszakok hiánya nemcsak a mezőgazdasággal foglalkozókat, hanem a házikerti termesztőket, zöldség-, gyümölcs- és dísznövény tulajdonosokat egyaránt megviseli. Sokan elgondolkoznak ilyenkor azon, hogy vannak-e olyan dísznövények, melyek ritkább öntözéssel is beérik. Szerencsére számos olyan növény létezik, melyek szárazabb körülmények között is jól bírják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy öntözésükről nem kell gondoskodnunk!
Kezdjük a listát az évelő növényekkel, melyek közül talán a levendula (Lavandula angustifolia) a leghíresebb szárazságtűrő képességéről. Amellett, hogy a szárazságot is jól viseli, meleg, napos helyet kíván, viszont a szélcsendes körülményeket kedveli. Az évelő kokárdavirág (Gaillardia aristata) kétszínű, fészkes, rendkívül mutatós virágai egészen júniustól októberig virítanak. Ha napfényes, normál kerti talajba ültetjük, és elvirított virágait időnként levágjuk, azt hosszú virágzási időszakkal hálája meg.
A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) amellett, hogy igénytelen növényfaj, az átmeneti szárazságot is jól viseli. Nagyméretű virágaival júliustól szeptemberig díszít. Az orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) hazánkban is őshonos fagy-, szárazság- és árnyéktűrő növény. Áprilisban és májusban nyíló virágai először pirosas-rózsaszínesek, majd pár nap elteltével kékeslilává változnak. A gólyaorrfélék (Geranium spp.) rendkívül igénytelen, talajtakarónak alkalmas növények, melyek tarackjaikkal gyorsan terjednek. Talajban sem válogatnak a kevésbé tápanyagdús földben is eredményesen és szépen fejlődnek, egyedül a pangó vizet nem viselik el.
Az egynyáriak legismertebb szárazságtűrő tagja a bársonyvirág (Tagetes patula, Tagetes erecta). Nemcsak a szárazságot, hanem a tápanyagban szegény talajt, a tűző napot és a hosszan tartó meleg időt is elviseli. Virágai rendkívül mutatósak, emellett a betegségekkel szemben is ellenállnak egyedei. A körömvirág (Calendula officinalis) virágai a sárga minden árnyalatában pompáznak. Fővirágzása jellemzően június-júliusban van, de szeptemberben akár újra is virágozhat. A sok napsütésen és a teljesen átlagos talajon kívül semmire nincs szüksége, kifejezetten jól tűri a szárazságot és a tűző napot egyaránt. A kaliforniai kakukkmák (Eschscholzia californica) élénksárga vagy narancsos árnyalatú, egyszerű virágai a pipacs virágára emlékeztetnek, melyek június-júliusban nyílnak. Kifejezetten kedveli a napos, meleg időt, valamint a gyengébb, sekély talajon is jól érzi magát.
A záporvirágot (Ganazia rigens) május közepétől lehet kiültetni, virágai rendkívül sok színben pompázhatnak, a fehértől kezdve a rózsaszínen és sárgán át egészen a sötét narancssárgáig. Nagyon fényigényes, a kevés törődést is nyár elejétől ősz végéig tartó virágzással hálálja meg és kibírja a rövidebb száraz időszakokat is.
Nemcsak a növények megválasztásával, hanem a talaj takarásával is elősegíthetjük a talaj nedvességtartalmának megőrzését. A mulcsozáshoz felhasznált anyag lehetőleg növényi alapú legyen, pl. fenyőkéreg, komposzt, fűnyesedék vagy szalma, ezek ugyanis a nedvességet a talajban tudják tartani.