Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus  

Kedves Kérdező!

A birsalma és a birskörte gyümölcsében két gyümölcsmoly kártevő szokott előfordulni. Sokan csak az almamolyt ismerik, de házikertekben, ahol bio-kertészkedést folytatnak, és növényvédő szer nem éri a fákat, nagyon gyakori a keleti gyümölcsmoly károsítása is. Gyümölcsmolyoknak a lárva alakjai a kártevők, melyek járataikkal összefurkálják és ürülékükkel beszennyezik a gyümölcs húsát, és elindítói a moníliás gyümölcsrothadásnak.

Keleti gyümölcsmoly lepke

Az almamoly (Cydia pomonella) az alma, körte, birs terméseiben, valamint a dióban gyakori, rendszeres kártevő, de csonthájasok gyümölcseit is fertőzheti. Évente 2 nemzedéket nevel, hosszú meleg őszön egy harmadik csonka nemzedéke is kifejlődhet. Báb alakban telel a fák repedéseiben. A megfertőzött gyümölcsben két lyuk jelzi jelenlétét, egy kisebb, ahol a kis láva berágja magát, és egy nagyobb, ahol a kifejlett lárva elhagyja a gyümölcsöt. A lyukakon barna, morzsás szerkezetű ürülék türemkedik ki, és a gyümölcshéjtól a magházig haladó járatokban is megtalálható. Az 1-2 mm-es éppen kikelő lárvák sárgásfehérek, teljes kifejlődésben a lárvák elérhetik a 18-20 mm-es méretet, csontszínűek hátukon rózsaszínes árnyalattal.

A keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) a csonthéjas gyümölcsfajok mellett az almát, a körtét és a birset is megfertőzi. Ez utóbbiaknál csak gyümölcsfertőzést okoz, 3 vagy 4 molynemzedéket nevel fel egy évben. A kikelő apró lárvák csontfehérek, fejük fekete. Kifejlett lárvák mérete 10-14 mm, sárgás-fehérek, hátoldaluk rózsaszínű, fejük sárgásbarna sötétebb foltokkal. Gyakran a kocsány felől vagy a termések egymással és levéllel érintkező pontjainál rágják be magukat a gyümölcsbe Mind a keleti gyümölcsmoly, mind az almamoly fényre repül, fénycsapdával összecsalogatható, és mindkét faj rajzása nyomon követhető szex-feromon csapdákkal is. Az országos házi kerti feromoncsapda hálózat fogásai szerint a keleti gyümölcsmolyok rajzása hazánkban április elején már megindul, míg az almamolyoké csak április végétől. Az almamoly lepkék aktivitása szeptember közepén már befejeződik, a keleti gyümölcsmoly imágok még szeptember végén is aktívak, és magas egyedszámmal vannak jelen. Rajzásdinamikai adatok szerint a molynemzedékek rajzása összefolyik, nem válik szét élesen.

Keleti gyümölcsmoly lárva

A birs a legkésőbben szüretelt gyümölcsök egyike, így annak termésében, különösen, ha a világos lárvák aprók, csak néhány mm hosszúak voltak, akkor a keleti gyümölcsmoly utolsó nemzedékének lárváival találkozott. Tehát kertjében ez a kártevő jelen van.

A birset fertőző almamoly és keleti gyümölcsmoly lepkéinek rajzásának ellenőrzésére javaslom, hogy szerezzen be szexferomon csapdákat, és legkésőbb április elején helyezze ki a fákra. A csapdákban fogott molylepkék száma alapján végezze a permetezést ellenük. A Bacillus thuringiensis biopreparátum, valamint az acetamiprid, lambda-cihalotrin, fenoxikarb, abamektin+klórantraniripol, metoxifenozid+abamektin hatóanyagú rovarölő szerek hatásosak a gyümölcsmolyok ellen. A kémiai beavatkozás mellett a lehullott molyos terméseket folyamatosan gyűjtse össze, soha ne helyezze a komposztba. Az almamoly hernyók gyérítésére használja a fák törzsére helyezett – hullámpapírból, házilag is elkészíthető – hernyófogó öveket. Annak réseibe behúzódó és ott bábozódó kártevőt az övek rendszeres cseréjével semmisítse meg.