Környékünk utcáin díszkörtefákat ültettek az elmúlt években. Ezeken a fákon a levelek összehajolnak, torzulnak, fehéres színük van. Néhol tépett kinézetűek. Mi okozhatja ezt az elváltozást?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A kínai díszkörte (Pyrus calleryana) elterjedt, kedvelt útszéli sorfa, fényes sötétzöld levelei elegáns fakoronát varázsolnak a fának. De csak abban az esetben, ha a levelei egészségesek. A dísz fafajok választékának bővítése céljából honosított, elterjedt kínai díszkörték, bár korábban károsító mentesnek tudták, nem váltották be a várakozásokhoz fűzött reményeket. Leveleit hazánkban is tavasztól őszig fertőzi a lisztharmat. Aki ezt a fafajt ülteti, rendszeres kémiai védekezésre kell felkészülnie. A gomba valójában az almafa lisztharmat (Podosphaera leucotricha) kórokozója, ami megfelelő gazdanövényt talált a díszkörte fákban.

A betegség általánosan elterjedt hazánkban is és a világon. Lefolyása és biológiája megegyezik a termesztett alma lisztharmat betegségével.
Lisztharmat tünetei két félék lehetnek, a fertőzés kiindulása szerint. Az elsődleges (primer) fertőzést a fertőzött rügyben áttelelő gomba indítja el. A fertőzött leveleken fehéres bevonatot képező gomba szövedék (micélium) hatására a levelek összehajlanak, kanalasodnak, megkeményednek, a levelek elkeskenyedek alakjukat is megváltoztatják. A parazita gomba telepei alatt a levél szövete sárgul, elhal, elszárad. Ez a tünet a frissen kifakadó hajtásoknál figyelhető meg, azok minden levelére kiterjed. A virágzatot is károsíthatja a gomba, as fehéres bevonat alatt a virágzat torzul, deformálódik. A másodlagos (szekunder) fertőzést a fertőzötten kifejlődő levelekről lehulló fertőző spórák (konídiumok) indítják el. Ebben az esetben a lomb bármelyik leveleit megfertőz(het)i a gomba. Ennek tünetei: a leveleken diffúz, elmosódott szélű, szabálytalan sárguló foltok, melyek hátoldalán kifejlődik a fehéres, lisztes bevonat. A levelek felülete kissé hullámos lesz, elvesztik sima felszínüket.
A lisztharmat gombák az egyedüli gombacsoport, melyek fertőzéséhez nincs szüksége vizes levél felületre, elég a levegő magas páratartalma a konídiumok kicsírázásához.
Védekezés a betegség ellen nehéz és sok odafigyelést igényel. A lisztharmatos hajtásvégeket (elsődleges fertőzés) lisztharmat elleni gombaölő szerekkel ajánlott permetezni annak súlyos felszaporodása előtt. Kisebb méretű fáknál a fertőzött hajtások lemetszése is megoldást jelenthet. A nyári, őszi másodlagos fertőzésnél is csak a kémiai védekezés jelenthet megoldást. Rügyfakadás előtt a lisztharmattal fertőzött vesszők kimetszésével csökkenthetjük a tavaszi kártételt. A beteg vesszőket fehéres, ezüstös gombabevonatukról ismerhetjük fel, a fertőzött rügyek laposak, rügypikkelyeik gyakran pirosas színűek. Hasonlóak az almafák „gyertyás” vesszőihez. Télvégi kén hatóanyagú lemosó permetezéssel, valamint kilevelesedésüktől –többek között – bupirimat, difenokozazol, miklobutanil, penkonazol, tebukonazol, tiofonát-metil hatóanyagú felszívódó gombaölő szerek és elemi kén tartalmú szerek alkalmazásával – tapadás fokozó adalékanyag adásával – védekezhetünk ez ellen a lisztharmat gomba ellen is.