D. Melinda kérdése: A kertünkben álló ostorfa levelein furcsa dudorokat vettem észre. Mi károsíthatja a fa leveleit?
Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa
Kedves Olvasó!
Valóban, az ostorfa jó várostűrőnek bizonyult sokáig, de az utóbbi években nemcsak a városi emberek, kertészek, hanem több károsító is megkedvelte az ostorfát. Több kártevőt figyeltünk meg rajta (vírust, pajzstetűt, levélmolyt stb.). A fotón látható leveleken a déli ostorfa gubacsatka kártétele látható (1. ábra). A déli ostorfa gubacsatkát hazánkban először 2013-ban Kecskeméten figyeltük meg.
Az atkák szívogatásának hatására a levél színén sárgászöld színű, kicsi gyöngyszerű, kiemelkedő gubacsok képződnek. A gubacsok átellenes oldalán a levél fonákán rendellenes szőrzet jelenik meg. A levél széle a fonáki oldal felé bepödrődik, a levéllemez gyűrötté válik. Az atkák a gubacsokban és a besodort levélszél belsejében táplálkoznak és szaporodnak. Ily módon az atkák rendellenes növényfelületet alakítanak ki maguknak, amely búvó-, szaporodó- és táplálkozóhelyet biztosít a népesség számára.
Az atkák rendkívül kis helyen nagy számban találhatók meg. A nyugalmi időszakot a rügyekben töltik, majd a tenyészidőszak kezdetétől a leveleken kezdenek el táplálkozni, ennek hatására a levelek gubacsosodnak, a szélük besodródik, a levéllemez torzul. A leveleken okozott szembetűnő kár a tápnövény díszítő értékét rontja. A Kárpát-medence melegedő éghajlata a déli ostorfa és a rajta élősködő atkának is egyre inkább megfelel. Az utóbbi 50 évben a jelentősen megnövekedett kereskedelem mellett az éghajlat változása is hozzájárult megtelepedésükhöz és elszaporodásukhoz.
Leghatékonyabb a megelőző védekezés. Fertőzésmentes szaporítóanyagot érdemes vásárolni. Jó hír, hogy a még egészséges ostorfán is majdnem mindig megfigyelhetünk ragadozóatkákat, melyek megelőzhetik a fertőzést mivel nagy mértékben pusztítják a gubacsatkákat (2. ábra). Ha valamiért nincsenek ragadozóatkák az ostorfán (például helytelen permetezés miatt) akkor célszerű betelepíteni őket.
Szükség esetén kontakt atkaölő szerekkel is védekezhetünk. Rügyvizsgálattal megállapíthatjuk a várható fertőzést. Tenyészidőszakban növényvizsgálattal dönthetünk a védekezés idejéről és módjáról.