Kajszibarackfáim erősen moníliásak lettek, pedig rendszeresen permeteztem. Virágzás elején Chorussal, majd a 8. nap után ismét Chorussal (a hideg idő miatt), majd a 9. nap Signummal, azt követően 9. napra Texioval, ekkor már nem voltak virágok rajta. Összesen 4 alkalommal permeteztem. A tavaszi és az előző évi őszi lemosó permetezések elmaradtak. A fellépett fertőzéssel kapcsolatban a következő kérdéseim vannak: 1. Az őszi és a tavaszi rezes lemosó permetezéssel lehet-e csökkenteni a moníliát? 2. Az őszi lemosó prémezéshez melyik rézfajta alkalmasabb a kajsziban, réz-szulfát, réz-oxiklorid, réz-hidroxid, réz-oxid, tribázikus réz-szulfát? A Nordox 75 WG az őszi lemosó kezelésre jó lehet? Szükséges-e ősszel is lemosózni? 3. A felsorolt permetezéseknél mi lehetett a hiba: rossz szerekkel végeztem, vagy nem megfelelő időben? Köszönöm válaszukat!
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A kérdéséhez csatolt részletes permetezési leírás szakszerűnek tűnik. Jelenlegi tudásunk szerint a virág- és hajtásfertőző monília ellen a csonthéjas gyümölcsfajoknál a virágzás kezdetén, a tömeges virágzásban, majd a sziromhulláskor ajánlott speciális gombaölő szerekkel permetezni. Amennyiben a virágzás elhúzódó, pl. a hűvös időjárás miatt, indokolt lehet egy 4. permetezés is. Ez Önnél, leírása szerint, így történt. Azt az ajánlást is betartotta, hogy nem alkalmazta ugyanazt a fungicidet többször, hanem a szereket váltogatta.
A felhasznált gombaölő szerek lebomlási ideje eltérő hosszúságú, a Chorusnál és a Signumnál az ÉVI kajszibaracknál 14 nap, míg a Texio értéke csupán 3 nap. Ezek a napokban megadott értékek azt az időt jelzik, ami alatt a szermaradék már az emberi egészségre nem jelent veszélyt. Ennél viszont rövidebb a használt növényvédő szerek tényleges gombaölő hatékonyságának időtartama. Tehát a 13-14. napon már egyáltalán nem fejtenek ki a gombákra gátló hatást. A szerek lebomlásának időtartamát befolyásolja a növények anyagcseréjének gyorsasága, a környezet hőmérséklete, a szerek szavatossági időn belüli felhasználása, a helyesen kimért és beállított permetlé-töménység, a kijuttatás egyenletessége stb.
Fontos, hogy a permetezés előtt száraz legyen a lombfelület, majd rendelkezésre álljon a permetezés után több, általában 4-6 óra idő a gombaölő szerek felszívódására, mielőtt csapadék éri a növény felületet. Ha ez nem volt biztosítva, jött egy váratlan eső, zápor, a permetezés ellenére nem tudott a szer hatni, mivel nem volt ideje annak a növénybe jutásra. A permetezési fordulóra 8 napnál hosszabb időszakot ilyen kényes kórokozónál nem javaslok. A Texionál pedig legfeljebb 3 napos a lebomlás, a védőhatás ennél rövidebb időre terjed ki. Ezek lehettek a védettségi láncban a „hézagok”. Az itt felvetett időjárási problémákat csak Ön figyelhette meg, erről nem számolt be. Érdemes végiggondolnia, hogy a felsoroltak közül mik is játszhattak közre a kevésbé tökéletes védelem létrejöttében.
A téli, akár őszi, akár tavasz eleji, a fa nyugalmi időszakában végzett permetezés hasznos, és legalább egyszeri kezelés indokolt. Ha csak egy alkalomra van lehetőség, akkor azt rügypattanáskor érdemes megejteni, tehát tavasszal. Alapos, gondos kezelés egy alkalommal is elegendő. Lemosó permetezés a fertőzött fán, annak kérgén, repedéseiben áttelelő gomba elpusztítását célozza. Akkor lesz eredményes, ha a fakéreg teljes befedettségét biztosítja, nem maradnak kezeletlen részek, és a permetlé be tud csurogni a repedések alá, hogy elérje a gomba ott elhelyezkedő áttelelő alakjait.
A Cu hatóanyagú gombaölő szerek közül a réz-szulfátok az erősebbek, azoknak hatása erőteljesebb, és a finom szemcséjűek jobban tapadnak a felületre (Bordóilé neo). Nincs olyan nagy különbség a hatóanyagok között, meghatározóbb az egyenletes kijuttatás és befedés, amire figyelni kell, tehát a technológia.
Bízom benne, hogy a fentiek alapján jövőre sikeresebb lesz a moníliával folytatott harca. Most viszont ne feledje a károsodott, fertőzött vesszőket mielőbb kimetszeni, eltávolítani a fákról!
