Miért maradnak zöld foltok az érett paradicsomtermésen? Mit lehet tenni a jelenség megelőzése érdekében?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A paradicsom egy nagy tápanyagigényű zöldségfajunk, ezáltal terméseinek érése, valamint a növény fejlődése egyaránt csak kedvező mennyiségű tápanyagok megléte esetében érhető el. A paradicsom érett termésének egy része akkor marad zöld színű, ha a kálium ellátottsága nem elegendő számára. Ezt a tünetet zöldfoltosságnak, vagy más néven zöldtalpasságnak is nevezik, megjelenésének mértéke pedig az egyes fajták között nagy változatosságot is mutathat. A káliummal bőségesen, vagy legalábbis kellő mértékben ellátott paradicsom termésének jobb a színesedése, valamint gyorsabb érése is tapasztalható.
A hiánytünetek a leveleken is megmutatkoznak, elsőként az idősebb levelek erek közötti szövetei sárgulnak. A sárgulás a levél csúcsi részén kezdődik és a széle mentén halad a levélnyél irányába. Ez idővel akár az egész levélre kiterjedhet, viszont az erek mindvégig zöldek maradnak. A kálium egyébként a növényeket ért stresszhatások leküzdésében, kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenállóságában, szárazságtűrő képességében is segítségére van. A káliumot elsősorban az őszi alaptrágyázással érdemes pótolni, hosszabb tenyészidejű növények esetében pedig kiegészítő fejtrágyázással is célszerű kijuttatni.
A kálium mellett a paradicsom termésein a kalcium okozta hiánytünetek egyaránt megjelenhetnek, a paradicsom erre ugyancsak érzékenyen reagál. E tápelem hiánya esetén úgynevezett csúcsrothadás következik be, mely a bogyók bibe felőli oldalán, vagy közvetlenül a bibepontnál alakulhat ki. A magház, valamint a kocsány felőli része a termésnek egészséges marad. A foltok kezdetben világosbarna színűek, később beszáradnak, majd sötétbarna foltokká alakulnak. Rendszerint a mészhiány betegség okozta tünetek már kisebb bogyóméretnél kialakulnak, viszont csak a növekedés folyamán válik a kár szembetűnővé. A kalciumhiány tünetek kialakulását rendszerint a rossz vízellátás, a nem elegendő mennyiségű öntözés, túlzott tápanyag-utánpótlás váltja ki, hiszen a talajok mésztartalma általánosságban elegendőnek mondható.