Miért vannak fekete csomók a kőrisfákon?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Érdeklődő!

Városi kőrisfákon, sorfákon és parkokba szoliterként ültetett egyedeken, valamennyi kőris fajon (Fraxinus angustifolia, F. excelsior, F ornus, F. americana) megtalálható a a kőrisvirág gubacsatka (Eriophyes fraxini (syn. Aceria) fraxinivora). Európa országaiban általánosan előfordulnak.

Kőrisfák virágzatát fertőzi meg, azokon szabálytalan alakú, egyenetlen felszínű, karfiolszerű gubacsok fejlődnek. A friss gubacsok zöldes színűek, még puhák, később színük átvált barnára, sötétbarnára, majd megszáradva feketés színt nyernek. A gubacsok a virágzati szár végén csoportosan helyezkednek el, 1 év után is még a fán maradnak. Általában 1-2 cm-es átmérőjűek, méretük ritkán haladja meg a 2 cm-t. Fák erős fertőzésénél levélen, levélnyélen torzulást, alakváltozást idéznek elő, vesszőn és rügyön is kialakulhatnak a gubacsok. Virágzatok megfertőzése következtében a fák termésképződése radikálisan csökken, bár a fertőzött virágzatokban a gubacsok mellett egészséges termések is kifejlődhetnek.

A gubacsatkafélék (Eriophyidae) családjába tartozó kőrisvirág gubacsatkák a gubacsokban élnek, abban telelnek. Méretük 0,1 mm körüli, így szabad szemmel nem, csak mikroszkóppal észlelhetők illetve vizsgálhatók. Lárvák és imágók szívása helyén fejlődnek ki a sajátságos alakú gubacsok. Rügypattanás után válnak aktívvá és terjednek szét a kőrisfákon. Kőris fajokra specializálódott kártevő, más fafajok nem gazdanövényei. Fertőzött fákról a gubacsatka nem terjed át a szomszédos – mentes – kőrisfákra megfigyelések szerint. Faiskolai nevelésük alatti fertőződésük feltételezhető.

Védekezés elsősorban a faiskolai nevelésük idejére esik, a faiskolákban kell mentességüket biztosítani és fenntartani. Közterületi kőrisfáknál rügypattanás után virágzás idején az abamektin hatóanyagú atkaölő szerrel gyéríthető egyedszámuk és kártételük.