Miért veszélyes a fügekaktusz hazai elterjedése?

Agrofórum Online

Miért káros a fügekaktusz hazai elterjedése? Milyen módon veszélyeztetheti a legelő állatokat?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Érdeklődő!

A fügekaktusz vagy más néven medvetalp-kaktusz (Opuntia) nemzetségbe számos olyan növényfaj tartozik, melyek őshazájának Amerika sivatagos és félsivatagos területei tekinthetők. Hazánkba való bekerülésük valószínűleg díszítőértékük miatt történt meg, melyek közül fagytűrő példányaik kerti körülmények között is kedveltté váltak.

A fügekaktuszok megjelenésére jellemző, hogy lapos szártagokból épülnek fel, melyek ovális alakúak, felületükön pedig nemcsak töviseket, hanem csomókban szőröket is találunk. Kedvező körülmények között akár több méter magasságra is képesek megnőni. Hatékony szaporodás jellemzi ezeket a kaktuszokat, hiszen vegetatív úton a legszárazabb, legmelegebb területeken is képesek gyarapodni, ily módon gyökereket képezni. Emellett erőteljes és gyors növekedésükkel is lehetővé teszik fennmaradásukat, akár az őshonos növények visszaszorítása árán is.

Fügekaktusz
Fügekaktusz (fotó: Pixabay)

Hazánkban való terjedésének hátránya egyrészt őshonos növényeink életterének elfoglalásával is megmutatkozhat, így több európai országhoz hasonlóan szárazabb területeinken akár az egyik legjelentősebb gyomnövénnyé is válhat. A növény egyetlen ellenségének a víz tekinthető, hiszen sem a kötött talajt, sem pedig a hosszan fennálló pangó vizet nem tűrik egyedeik.

Fügekaktusz hazai elterjedése
Fügekaktusz hazai elterjedése (forrás: https://www.gbif.org/species/3084187)

A fügekaktusz hazánkban, természetes körülmények között való megtelepedéséről és terjedéséről is egyre többet lehet hallani. Fontos megemlíteni, hogy nemcsak gyomként való terjedésével, az őshonos növények kiszorításával, hanem idővel akár a legelőkön való megjelenésével is sok kárt okozhatnak a fügekaktuszok. Szerencsére a legelő állatok megfelelő mennyiségű és minőségű élelem rendelkezésre állása esetén a szúrós, tüskés, mérgező növények környékét is elkerülik. Ennek ellenére viszont nagy kockázata van az állatok fizikai sérülésének, esetleges fogyasztásuk általi hasmenésnek.

Érdemes tehát azokon a legelőkön, ahol a fügekaktuszok jelenléte bizonyított, vagy valószínűsíthető, a területet rendszeresen átvizsgálni. A még kisebb növénycsoportokat maradéktalanul fel kell számolni, összegyűjteni, hiszen a növény a sérült, talajra esett darabokból is képes regenerálódni, bolygatatlan egyedeiből pedig gyorsan és hatékonyan továbbterjedni.  

Kiemelt kép: Pixabay

A tehénlepény ritka állatok és a fajgazdagság megmaradását segíti

2024. szeptember 10. 09:40

Nem minden fekete-fehér: a szarvasmarhák hozzájárulnak az üvegházhatású gázok keletkezéséhez; ám a legeltetés számos faj táplálékát biztosítja.

Kevésbé drágultak tavaly a termőföldek - a szőlő és a gyümölcsös a legdrágább

2019. május 29. 10:20

Ismét áremelkedés jellemezte a magyarországi termőföldpiacot 2018 első három negyedévében, a növekedés mértéke ugyanakkor 2015 óta először mutatott csökkenést, annak ellenére, hogy a forgalom nem esett vissza 2017-hez képest.

Hogyan lehetne egy legelőt mentesíteni a csattanó maszlagtól?

2022. december 6. 04:38

Egyik ismerősöm lovakat tart egy 2-3 hektáros területen, ahol nagyon sok a csattanó maszlag. A lovak karámja egy füves terület. Idén már több száz magtermő növény is volt rajta. Hogyan lehetne a területet mentesíteni, mivel a lovakra mérgező ez a növény. Gondolkodtam gyomirtó szeres kezelésen és „gyomláláson" is. Mit tanácsolnak?

Röviden a takarmányfű keverékekről

2019. augusztus 12. 08:48

Az elmúlt évek tavaszain rendkívül aszályosnak bizonyult az időjárás. A legelők és kaszálók telepítése a nyár végén és kora ősszel kevésbé kockázatos. Ekkor már rendszerint elegendő csapadékot tudnak felvenni a talajból a növények a gyökérzet fejlődéséhez. Egy relatív szárazabb periódus pedig a gyökérváltáson átesett pázsitfűfélékben sem tud már maradandó kárt okozni, így elérhetjük a kívánt borítottságot.