Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

Az alma egyik leggyakoribb betegsége, az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) tüneteit látja a fáján. A lisztharmat gombabetegség, ami minden almafajtát képes megfertőzni, de a fajták között lényeges különbség van a betegséggel szembeni fogékonyságban. Vannak kifejezetten lisztharmatra érzékenyek, ezeknél rendszeres kémiai védekezés szükséges.

A kórokozó a rügyeket, a leveleket, a hajtásokat, a virágokat és a termés héját is megfertőzi. Fertőzött rügypikkelyekben telel micélium formájában, és a levelek kihajtásával együtt, azok felületén, vele együtt nő a gomba is. Ez esetben a rügyből növő hajtás minden levele fehér bevonatú, fertőzött, ez a primer fertőzés, korán megjelenő tünet kíséri, könnyen észlelhető. Ezekről a levelekről szóródnak le, kerülnek a fertőző gomba konídiumai az egészségesen kinőtt levelekre, és befertőzik azokat (szekunder fertőzés). Ez a folyamat tavasz végétől a szüretig fennáll, és a körülményektől függően kémiai védekezést indokol. A gomba szaporodásának, a fertőzésnek párás, meleg időjárás kedvez.

A lisztharmat elleni védekezés metszéstől a szüretig tartó folyamata az almafa fejlődési szakaszától függően különböző módszereket alkalmaz. Téli metszés során a lisztharmatos, sérült, fehér színű rügyeket és hajtásait ki kell metszeni a koronából, ezzel lehet csökkenteni a primer fertőzés mértékét. A már kihajtott és tünetes (fehér bevonatú) leveles hajtásokat metszéssel is el lehet távolítani, kimetszeni a koronából. Erős fertőzésnél a lomb permetezése marad az egyetlen megoldás terméskötődéstől szüretig.

A lisztharmat elleni szerek több módon is csoportosíthatók. A kontakt hatásúak, melyek a levelekre kijuttatva, a levelek felszínén, kívül élő gombafonállal kapcsolatba kerülve fejtik ki hatásukat. Ezeket a szereket a levelek mindkét oldalára egyenletesen kell kijuttatni, hogy befedje azokat. Olyan fenológiai állapotban, tavasszal, amikor gyorsan nőnek a levelek, néhány naponként új leveleket fejleszt a fa, ezekkel a szerekkel sűrűbb permetezés indokolt, különben nem biztosítanak megelőző védelmet a lombnak. Ilyenek a kéntartalmú (Microkén, Thiovit stb.), vagy ként is tartalmazó (Cuproxat, Bordóilé neo, ZöldRezeS stb.) gombaölő szerek. A több márkanéven is forgalmazott kálium-hidrogénkarbonát (pl. Vitisan) is csak a felszínen élő és károsító gombafonalakat szárítja ki. A felsoroltak biotermesztésben is felhasználhatók, engedélyezettek.

A felszívódó hatású, szintetikus, lisztharmatok ellen is ható gombaölő szerek, mivel a levelekben szisztémizálódnak, a növekedésben lévő leveleket hosszabb ideig védik és belülről, így nagyobb védelmi biztonságot adnak. III. forgalmi kategóriába tartoznak, így házikertekben is használhatók a difenokonazol hatóanyagúak (Score, Difcor stb.), a penkonazol hatóanyagúak (pl. Topas), a tetrakonazol hatóanyagú Domark, a pentiopirád hatóanyagú Fontelis, valamint a difenokonazol + ciflufenamid kombinált hatóanyagúak (Cidely, Ciflamid stb.). A kiválasztott növényvédő szer alkalmazása előtt feltétlenül alaposan olvassa el és tartsa be a használati útmutatót!