Mikor ajánlott a málna metszése, télen vagy év közben?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A málna (Rubus idaeus) kedvelt, elterjedt házikerti gyümölcstermő növény, aromás termését sokoldalúan fel lehet használni. Magassága miatt könnyen kezelhető, ápolása, szedése a földről is elvégezhető, gyerekek, idősek egyaránt elérik.

Alapvetően két csoportba oszthatók a málnafajták termésérés tekintetében: hagyományos évente 1-szer termők, valamint az utóbbi évtizedekben elterjedt folyton (kétszer) termő fajták, melyeket sarjon termőknek is neveznek. A málna a fiatal hajtásokon terem, azok végén fejlődnek bogyói. Minden évben új hajtásokat nevel és a letermett megfásodott vesszői elhalnak.

Mielőtt a metszés idejét meghatározzuk, azt is meg kell fogalmazni, hogy milyen céllal történik a metszés. A hagyományos metszés során a letermett, megfásodott, feleslegessé vált vesszőket kell kivágni a lehető legkisebb csonkkal. Ugyanis az öreg vesszőkön a minden állományban előforduló, szárat fertőző gomba kórokozók és a kártevők áttelelnek, és a következő évi hajtásokat fertőzik. Ennek ideje a termések leérése, a termési ciklus befejeződése. Az egyszer termő hagyományos fajtáknál ez a nyár végi metszést jelenti. Tehát ezeknél a fajtáknál nem a hagyományos téli metszés a célszerű, mint a törzses, fás gyümölcsfáknál. Elmaradás esetén kimetszésük az őszi levélhullást követően rügyfakadásig is pótolható.

A folyton termő fajtáknál évente 2, esetleg több alkalommal is szükség lehet a letermett részek tőből végzett kivágására. Itt is alapelv, hogy a már nem termő vesszők a károsítók fennmaradását és felszaporodását segítik, és mellette az állomány elsűrűsödését is okozzák, elveszik a helyet, a fényt az új hajtásoktól.

Fontos, hogy a kimetszett, száradt vesszőket mindig el kell távolítani az állományból, összegyűjteni, és megsemmisíteni. A fertőzött fás részeken a károsítók háborítatlanul áttelelnek, és a tavaszi friss hajtásokat visszafertőzve újra felszaporodnak. A metszés fontos növényvédelmi szereppel bír, a málna érése elhúzódó, emiatt bármiféle növényvédelmi beavatkozás kivitelezése bonyolult, gyakran nem megoldható.

Év közben, a vegetációs időszak alatt is szükség lehet metszésre a málnaállományban növényvédelmi céllal. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor károsítók gócokban megjelennek, akár a hajtásvégi leveleken (levéltetűtelepek), vagy hajtásszárakon (málna gubacsszúnyog daganatai). Elszórt fellépésük esetén környezetkímélő és igen hatékony eljárás a beteg, fertőzött részek kimetszése, megsemmisítése. A beavatkozások hatékonyságát az befolyásolja, hogy időben, felszaporodásuk elején történjen a kimetszés.

Metszésre szükség lehet a málnahajtások fokozott növekedése és termésmennyiségének fokozása céljából is. Termesztők megfigyelései szerint a termőképesség 20-30%-kal is növelhető a megfásodott vesszők rügyfakadás előtti visszavágásával. Annak mértékét a vesszők növekedési erélye determinálja, általában 140-170 cm-es magasság a megfelelő, így a szedés is könnyedén kivitelezhető.