Ma már a hazai zöldségtermesztésben is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alternatív tápanyag-utánpótlási módszerek. Előtérbe kerülnek a baktériumtrágyák, zöldtrágyák és a szénalapú talajjavítók. A növényvédelemben a termésbiztonságot a természetes ellenségek használata adja.

A korábbi évtizedekben történt nagy adagú műtrágyázást követően még ma sem történt meg a szükséges szerves anyag visszapótlása a termőföldbe. A mikroorganizmusokat növényvédő szerekkel pusztítjuk a talajban, aminek tápanyag-tartalma lecsökkent, így gyakran íztelenné válnak a zöldségeink. A gyökérzöldségeink vitamin- és vastartalma közel 50 százalékkal kevesebb, mint akár 50 évvel ezelőtt. A savas pH-jú talajból a vegyszermaradványok és a toxikus nehézfémek a zöldséggel, gyümölccsel együtt könnyebben bejutnak az emberi szervezetbe, és ott feldúsulhatnak.

Célként fogalmazódik meg, hogy előtérbe kell helyezni a növény kondíciójának javítását a kémiai védelemmel szemben. Kettős előnye, hogy kevesebb szermaradvány halmozódik fel a növényekben, ezáltal egészségesebb élelmiszer-alapanyagot fogyaszthatunk, ugyanakkor költségkímélő módszer a gazdaság számára is.

A baktériumok javítják a talaj szerkezetét, megkötik a nitrogént, mobilizálják a foszfort, valamint a káliumot a gyökerek számára felvehetővé alakítják. A baktériumoknak azonban idő kell, körülbelül 5 év szükséges, hogy ténylegesen látni lehessen a talaj szerkezetén a javulást, ami abban mutatkozik meg, hogy levegősebb, jobb vízgazdálkodású, illetve humuszban gazdagabb lesz. Hosszú távon pedig nemcsak a föld hálás, hanem a gazda is, ugyanis csökkennek a költségei.

A műtrágyákkal szemben a baktériumtrágyák folyamatosan végzik a szerves anyagok mineralizációját, felszabadítják a tápanyagokat, és a talaj foszforkészletének feltárásával kiegyenlített tápanyagellátást tesznek lehetővé. Továbbá a baktériumtrágyák növényi hormonokat is termelnek – úgymint auxin, gibberellin, citokinin –, amelyek kedvezően hatnak a gyökérzetre, ezáltal fokozzák a növény fejlődését és stressztűrését.

Közvetlenül nem a tápanyagot juttatjuk ki baktériumtrágyázás során, hanem olyan baktériumokat, amelyek aktivizálják a különböző talajbiológiai folyamatokat.

A Trifender egy olyan biotermesztésben is engedélyezett mikrobiológiai készítmény, amely a talajból fertőző kórokozó gombák – mint a Fusarium vagy a Phytophthora – közvetlen parazitálásával elősegíti a gyökérzet egészséges fejlődését, ezáltal növelve a termés mennyiségét, minőségét, valamint a beltartalmi értékeit. A Trichoderma fajok a talajba jutva lebontják a növényi maradványokat és mikroelem-feltárást végeznek.

A Magyarországon is bányászott dudarit egy olyan szerves ásvány, ami a növényi anyagok természetes humifikációja során keletkezett. A humin és fulvósavak fokozatosan válnak ki a talajban. A Dudarit, mint forgalmazott talajjavító, hosszútávon fenntartja a talajok termőképességét, megakadályozza a talajok elsavasodását, valamint a talajvizek káros anyaggal történő elszennyeződését.

Hazánkban bányásznak legnagyobb mennyiségben alginitet, amely ma már keresett talajjavító szerves ásvány. Az alginit minden olyan makro- és mikroelemet tartalmaz, amely a növények fejlődéséhez szükséges. Kémhatása semleges, enyhén lúgos, a szervesanyag-tartalma elérheti a 19%-ot is. A zeolit szintén ismert kőzet a mezőgazdaságban, amely fontos szerepet játszik tápanyag-utánpótlásban és a termény minőségének javításában.

Fontos tudni azonban, hogy ezeket a kőzeteket aprítva célszerű felhasználni, így a hatásuk felgyorsított. Kőzettől függően 10, vagy akár 2 mikronra (µ) is őrölhetőek. Ismert a dudarit, alginit és zeolit együttes alkalmazása is.

Környezetkímélő termesztési módszer hatása a sárgarépatermés mennyiségére és minőségére

Kísérletünkben hat sárgarépa genotípust vizsgáltunk emelt ágyáson, ahol kontroll és kezelt állományt alakítottunk ki. A kezelt területre Dudarit + Alginit + Zeolit keverékét (100 g/m²), Trifendert (10 ml/5 l víz) és Bacillus thuringiensis (5 ml/5 l víz) készítményt juttattunk ki. A parcellák összterülete 124 m² volt, melyen 6-6 emelt ágyás került kialakításra. A mészlepedékes csernozjom talajon végzett kísérletünk eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze.

A friss piaci értékesítésre termelt sárgarépát többek között a nyaki átmérő és a répatest tömege; a minőségét pedig leginkább a színanyag- és cukortartalma határozza meg. Jól látható, hogy az általunk végzett kísérlet is rámutat a kezelések pozitív hatására már az első évben is.

A fajták között genetikailag is meghatározott különbségek a répatest átmérőjében jól láthatóak, azonban a kezeléshatás a Chantenay, Nantes-3 és a Rekord fajtáknál volt szembetűnő (1. ábra).

1. ábra: A kezelés hatása a répatest átmérőjére (cm) különböző fajták esetén

A répatest tömegét nemcsak a nyaki rész átmérője, hanem annak hosszúsága is meghatározza. Kísérletünkben az említett fajták mellett a Karotella mutatott még kedvező értéket a kezelések hatására. Legnagyobb tömeget a Chantenay fajta mutatta, melynél közel 100 g-os többletet mértünk (308,0, illetve 392,7 g/db) a vizsgált egyedek átlagában (2. ábra).

2. ábra: A kezelés hatása a répatest tömegére (g)

Hasonlóan nagy répatestűnek mutatkozott a Karotella is, melynél közel 40 g-os átlagtömeg-növekedést tapasztaltunk a kezelés hatására.

A répatest minőségét jelentős mértékben meghatározza a vízoldható szárazanyag-tartalma, melynek jelentős része cukor. Az ízanyagok kialakulásában nem igazolódott kezeléshatás. Néhány tizedszázalékos növekedés látható a Rekord, Karotella és Chantenay fajtáknál, míg a korai termesztésben ismert klasszikus Nantes-3 esetében közel 2%-kal nőtt a cukortartalom a kezelés hatására (3. ábra).

3. ábra: A kezelés hatása a vízoldható szárazanyag-tartalomra (Brix%)

A kísérlet értékelésénél szembetűnő volt, hogy a kezelt parcellákról felszedett répatesteket kisebb mértékben károsították talajlakó kórokozók és kártevők, így ezen parcellák termésében csökkent a selejt aránya.

Megállapítható, hogy a környezetkímélő tápanyag-utánpótlás céljára alkalmazott Dudarit + Alginit + Zeolit 100 g/m² dózisban már az első évben is kedvező hatást mutatott a fajták jelentős részénél, amely a répatest tömegének és vízoldható szárazanyag-tartalmának növekedésével volt igazolható.

A gyökérzöldségeknél kiemelt jelentőségű a talaj kórokozók és kártevőktől való mentessége, melyhez vegyszerek használata igen nagy odafigyelést igényel a répatestben esetlegesen felhalmozódó szermaradvány miatt. A talajban előforduló fonálférgek és kórokozó gombák kártételének mérséklésére a Trifender (10 ml/5 l víz) és a Bacillus thuringiensis (5 ml/5 l víz) hatásosnak bizonyultak.

A kísérletben használt termékek tápanyag-utánpótlás és talajkezelés céljára kiválóan alkalmasak házikerti termesztés vagy biotermék-előállítás esetén is.

A kezelések hatását még fokozhatja, ha több éven keresztül alkalmazzuk ezeket a termékeket, mivel a talajéletet serkentő, ezáltal termésnövelő hatása jobban megnyilvánulhat.

Rubóczki Tímea, Takácsné dr. Hájos Mária
DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Kertészettudományi Intézet