Pár hete novemberben a tujákon több esetben egy számomra új, eddig nem észlelt lepkét láttam. Meg tudják mondani a képem alapján, hogy mi a neve, kártevő-e, és veszélyezteti-e a tujákat?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A kérdezett lepke nem kártevője a tujának. Egy gyakori lepkefajról van szó, mely nagy téliaraszoló (Erannis defoliaria) néven ismert. Európában és hazánkban is elterjedt ez a lepkefaj, elsősorban lombos erdők közelében gyakori, onnan parkokba, kertekbe is átlátogatnak, megtelepednek egyedei.
Helyenként és egyes években (6-10 évenként) túlzottan felszaporodik, gradációját erős rágó kártétele kíséri, ilyenkor súlyos kárt, tarrágást is okozhatnak hernyói. Bár elsősorban erdei rovar, gyümölcsfákon, alma-, csonthéjas és bogyós termésű gyümölcsféléken egyaránt előfordul és károsít. A tujafélék nem tápnövényei, de repdesés közben azokon is megpihenhet. Házikertben gyakori, hogy egy lepke vagy bogár nem csupán azon a növényen pihen, napozik, melyikből táplálkozik, a szomszédos növényre is rászáll, anélkül, hogy azzal biológiai kapcsolatba kerülne.
A lepkéknek évente 1 nemzedéke fejlődik, október és december között rajzanak a kifejlődött imágók, azért látott az elmúlt hetekben belőlük többet is. A hím és nőstény egyedei különböznek, a nőstények nem képesek repülni, a fák törzsén másznak, ott találnak rájuk a hímek. A nőstények petéiket a fák rügyeihez és a kéregrepedésekben helyezik el. A kikelő lárvák a rügypikkelyeket, frissen kifejlődött leveleket rágják, néha csonkig. A folyamat május végéig tart, akkor bebábozódnak. A tarrágás után a fák nehezen regenerálódnak, lombjuk elvesztését követően legyengülnek. Lárvái araszoló mozgással haladnak, araszoló hernyók. Tömeges jelenlétükre március és május hónap között lehet számítani. A fiatal hernyók jellegzetessége, hogy vékony szálon lengenek a fakoronában, a szél messzire elrepíti, terjeszti őket.
Ahol ősszel a lepkék a szokottnál nagyobb számban tűnnek fel, a gyümölcsfák törzsére felhelyezett ragacsos rovarcsíkok a nőstény lepkék számát jelentősen csökkenthetik. Októbertől decemberig érdemes fennhagyni a fákon. A kora tavasszal kikelő lárvák kártétele ellen a Dipel DF vagy Neemazal-T/S biogazdálkodásban engedélyezett rovarölő szerekkel, minél fiatalabb állapotukban védekezzünk. A lárvák érési táplálkozásuk után május végéig behúzódnak a talajba bebábozódni.
Fák rügypattanása után javaslom, hogy a kerti fák fiatal lombján hetente ellenőrizze a fürge mozgású araszoló hernyók megjelenését, és ha számuk jelentős, avatkozzon közbe.
