K. Gáborné kérdése: nagyon kedvelem a rózsákat, sok tő díszíti kertünket. Néhányon megfigyeltem, hogy nagyon szabályos darabok hiányoznak a levélből. Mi okozhatja?
Aki válaszol:
Németh Zoltán, okleveles kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök
A rózsa-szabóméh (Megachile centuncularis)
Kedves olvasónk a rózsa-szabóméh tevékenységével találkozott. A rovar az ízeltlábúak osztályának (Insecta) hártyásszárnyúak rendjébe (Hymenoptera), azon belül a művészméhek családjába (Megachilidae) tartozik.
A szakma ugyan a kisebb jelentőségű kertészeti kártevők közé sorolja, de a mindenki által ismert mézelő rokonához hasonlóan komoly viráglátogató és beporzó, így igen hasznos is. Magányos életmódot folytató egy nemzedékes faj, ivadékai elhelyezésére, felnevelésére művészi kivitelezésű – innen a család elnevezése – fészeksejteket készít.
Erős rágókkal rendelkező, vaskos fejű, sárgásbarna színű, szőrös, egy centiméter nagyságú faj. „Kártevő” életmódja (mely nem lehet tömeges annak ellenére, hogy előszeretettel jár vissza ugyanarra az egy növényre) – nem a táplálkozással függ össze, hanem az ivadékgondozással. A fiasítás számára ivadékbölcsőt készít, amelynek alapanyaga a szabályosan kimetszett rózsa levéldarabka.
(Ezt a kárképet a „szabályos rágás” kategóriájaként ismerjük, a vizsgák előtti „beugrón” ezt volt a legkönnyebb felismerni.)
A levéldarabokat erős, jól fejlett rágójukkal metszik ki, a levéllemez élére telepedve. A művelet mindössze néhány másodpercig tart, ezért megfigyelésük nagy türelmet kíván. A kivágott darabbal a nőstény a kiválasztott rejtekhelyre repül, majd gyűszűszerű fészeksejteket épít. Egy-egy sejtbe virágport, nektárt hord, ráhelyezi petéjét és újabb levéldarabkával lefedi a sejtet. A fedél egyben a következő sejt alapja, általában 6-8 sejt épül egymásra. Az egész művelet csak néhány napot vesz igénybe. Az imágók (kifejlett rovar) májustól szeptemberig aktívak.
Rejtekhelyét megfigyelték már hagymaszárban, orgonaszárban, régi ablakfélfában, de még mákgubóban is. Európában így hazánkban is gyakori és általánosan előforduló faj.
Érdekességként megjegyezhetjük, hogy a családhoz tartozik még a kis-szabóméh amely faj az orgonát és a málna-szabóméh, amely természetesen a málnát részesíti előnyben.
Védekezni nem szükséges és szerintem nem is szabad ellene, inkább csodálkozzunk rá e csodás élőlényre és gondoljunk arra, hogy milyen sokszínű is a természet.