Mi lehet a gond, ami miatt a magaságyásomban sárgarépaim nem nőttek meg? Csenevészek lettek és a répa elágazott. Képet küldök.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A képen látható sárgarépa gyökérteste elágazódott, rövid, és felszínén apró göbök láthatók. A leírt jelenségek több élettani, illetve kártevő okozta elváltozást jeleznek.
A sárgarépa karógyökerének elágazását több tényező is előidézheti. Leggyakrabban akkor alakul ki ez a rendellenes állapot, amikor a répa nem tud akadálytalanul lefelé nőni a talajban, keményebb talajréteg akadályozza. Akkor fordul elő, ha nem elegendően mély, felszínes a talaj lazítása a vetéshez történő előkészítés során (ferdén helyezik az ásó lapátját a talajba erőtakarékossági céllal, ásó feje kicsi, rövid, nem éri el legalább a 25 cm-t stb.). Ilyen esetekben a laza réteg alján a gyenge, növekedő répatest a felásott réteg alsó szintjén oldal irányban nő tovább. Megfelelő mélységű talajlazítással ez a jelenség elkerülhető.
Sárgarépa karógyökerének elágazását okozhatja még a fokozott tápanyagtartalom, elsősorban a magas nitrogéntartalom is. A répa nem kifejezetten tápanyagigényes növény, nem ajánlott frissen trágyázott talajba vetni. Mivel kérdésében említi, hogy magaságyásban nevelte a növényt, azok szervesanyag-tartalma magas szokott lenni, annak fokozott nitrogénszintje válthatta ki a répatestek erős elágazását.
Magaságyások talajához általában bőségesen adagolnak szerves trágyát, akár állati, akár növényi eredetűt, koncentrált mennyiségben az nem optimális sárgarépa, petrezselyem neveléséhez. Ha van rá lehetősége, és rendelkezik több magaságyással is, érdemes kisebb szervesanyag-tartalmú ágyást is létrehozni kifejezetten répafélék részére. Magaságyások hasznosításánál is fontos szempont, hogy azonos igényű növényeket érdemes egymás mellé ültetni, együtt nevelni. Tekintetbe kell venni azok közel azonos hőmérséklet-, fény-, víz-, tápanyagigényét.
Sárgarépa gyökerén élősködnek a gyökérgubacs fonálférgek (Meloidogyne fajok), számos termesztett és vadon élő növény gyökerén élnek, szúró-szívó szájszervükkel fogyasztják nedvüket, legyengítik, majd elpusztíthatják azokat. Szabadföldön talajban és fertőzött növényekben is áttelelő fajaik is ismertek. Közvetett kártételük is jelentős, a fonálférgek növénypatogén baktériumokat és gombákat is terjesztenek szívásuk során, járványos megbetegedésüket indítják el.
A gyökérgubacs fonálférgek szúrásai nyomán – a kibocsátott emésztőenzimek hatására – növényi óriássejtek képződnek, azok gátolják a növény víz- és tápanyagszállítását, emiatt a növények növekedése lelassul. A fertőzött gyökéren bors, borsószem nagyságú, gömbölyű, jól látható gubacsok fejlődnek, azokról ismerhetők fel. Fertőzés hatására a növényen erős hajszálgyökér-, majd intenzív oldalgyökér-fejlődés indul meg. A betegség foltokban szokott megjelenni. A gubacsokban élő parányi fonálférgek szabad szemmel nem láthatók, azonosításukhoz mikroszkóp szükséges, speciális laboratóriumokban történik meghatározásuk.
A védekezés első lépése a beteg növények ép, teljes gyökérzettel történő kiásása, és eltávolítása legyen! Érdemes velük együtt a gyökereket övező talajrétegek kiemelése is. Mivel kifejezetten polifág, sok növényt megfertőző parazitákról van szó, a fertőzési góc felszámolása a védekezés alapja. Komposztálóba nem kerülhetnek a beteg növények! A talajból izolált Beauveria bassiana gomba spóráit tartalmazó Artis pro biokészítmény eredményesen gyéríti egyedszámukat a talajban, házikertekben, magaságyásokban is alkalmazható, emberre, állatokra nem veszélyes, hasznos gombafaj.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele