Zöldség
Zöldség

Gyökérzöldségfélék őszi trágyázása, fejlődési rendellenességei (II.)

Gyökérzöldségfélék őszi trágyázása, fejlődési rendellenességei (II.)

Agrofórum Online

A gyökérzöldségfélék esetében több élettani betegség és fejlődési rendellenesség is a rossz trágyázási gyakorlatra vezethető vissza!

Sajnos egységes tápanyag-ellátási technológiáról a gyökérzöldségfélék esetében alig beszélhetünk, még azok a nagyüzemek is eltérő számítások alapján határozzák meg a tápanyag-szükségletet, amelyek fejlettebb technológiával termesztik a petrezselymet és a répát. Nem is beszélve a kisgazdaságokról, ahol talajvizsgálatokra alapozott trágyázási számítás gyakorlatilag nem vagy csak elvétve létezik.

A tápanyagigény meghatározása során a fajlagos tápanyagigényből célszerű kiindulni (1. táblázat). Gyökérzöldségfélék esetében a trágyafelhasználás tekintetében kisebb a különbség az egyes fajok fajlagos tápanyagigényét illetően, mint ami a különböző termesztéstechnológiákból adódik. Egy korai szabadföldi sárgarépa vagy petrezselyemgyökér (20-30 t/ha) tápanyagigénye alig különbözik, ugyanakkor többszörös különbség van például a csomós sárgarépa (30 t/ha) és az ipari célra termesztett répa (100-120 t/ha) között.

1. táblázat: a sárgarépa és a petrezselyemgyökér fajlagos tápanyagigénye

Faj Nitrogén (N) Foszfor (P2O5) Kálium (K2O)
Sárgarépa 4,3 1,8 6,0
Gyökérpetrezselyem 5,0 2,4 6,0

A pontatlan tápanyagigény számításból és trágyázásból adódó hiány és túladagolás számos élettani zavarnak, látható és nem látható fiziológiai betegségnek a kiváltója. A túlzott nitrogénezés, hasonlóan a káliumhiányhoz – vagyis a nitrogén és a kálium kedvezőtlen aránya – hasonlóan a későn adott nitrogén-fejtrágyához, nagyban rontja a tárolhatóságot, a szárítmány-kihozatalt és a karotintartalmat. A mennyiség és az arány mellett fontos a trágyamegosztás, ami eltér a rövid tenyészidejű csomózott és a hosszú tenyészidejű ipari répa esetében (2. táblázat).

2. táblázat: trágyamegosztás százalékos aránya a sárgarépa és a gyökérpetrezselyem esetében

Fajta Hatóanyag Alaptrágya* Indítótrágya* Fejtrágya*
 

Korai (rövid) tenyészidejű fajták

 

N 50 50
P2O5 80-90 10-20
K2O 80-90 10-20
 

Ipari répa, hosszú tenyészidejű fajták

N 10-20 80-90
P2O5 80-90 10-20
K2O 50 25 25

* Összes hatóanyag százaléka

A kálium túladagolása átmeneti, ritkábban tartós magnéziumhiányt okozhat, főleg a magnéziumigényesebb sárgarépa esetében fordul elő. Ilyenkor ismételt keserűsós lombtrágyázás (0,5%-os töménység) megszünteti a többnyire csak levélen jelentkező narancssárga hiánytüneteket (1. ábra).

1. ábra: Magnéziumhiány tünete sárgarépa levelén

A nitrogénhiány a répatest intenzív növekedésének időszakában szokott előfordulni, többnyire korai répáknál, homok talajon. Sok esetben az intenzív öntözéssel mossák ki a talajból a nitrogént, aminek következménye a világos színű, vékony termés, és a klorózist mutató idősebb levelek (2. ábra). Nitrogén fejtrágyázással a korai fajták esetében néhány nap leforgása alatt a tünet megszüntethető, tárolási sárgarépánál a folyamat lényegesen hosszabb, a kezelés hatása, eredményessége sem mindig az elvárt.

2. ábra: Nitrogénhiány okozta klorózis sárgarépa levelén

Az elmúlt évben tömegesen jelentkezett a répa repedése (3. ábra), ami a sok csapadéknak volt betudható, de hasonló tünetek alakulhatnak ki egy átlagosan csapadékos évben is, ha a nitrogén fejtrágyázásra nagy adagban, későn kerül sor. Ez ellentmondani látszik annak a szabálynak, mely szerint a répának fokozatosan kell növelni a talajban a tápanyagszintet, ugyanis kezdetben – 2-3 hónapon keresztül – alig van tápanyagfelvétel, nyár közepétől pedig igen intenzív a tápanyag-hasznosítás. Szeptember közepére, végére be kell fejezni a N-fejtrágyázást annak érdekében, hogy ne legyen nagy a romlásból adódó tárolási veszteség, és a termésrepedés.

3. ábra: A későn adott nitrogéntrágya és a sok csapadék együttes hatása a termés felrepedése

A gyökérzöldségfélék, főleg a sárgarépa, zeller, petrezselyem – a retek kisebb mértékben – egyetlen mikroelem hiányára a bórhiányra különösen érzékenyek. Jól ismert az ezzel járó betegség, a szívrothadás, amely ha nagyobb mértékben jelentkezik, eladhatatlanná teszi a termést. Ilyenkor a floém és a xilém helyett parenchimaszerű szövet fejlődik, ami idővel „összeomlik”, és fenol jellegű barnás szirupos anyag, sötét váladék képződik a termésben. A gyökérzöldségféléknél nemcsak a termés közepének üregesedése, belső szövetek pusztulása a bórhiány szimptómája, a gyökereken is megmutatkozik egy korlátozott növekedés mellett, rendellenesen sok járulékos gyökér-képződése formájában. Tartós szárazság hatására, továbbá meszes, lúgos talajon alakul ki, ahol nem is annyira a talaj bórhiánya, sokkal inkább a felvétel/növénybejutás nehézsége a jelenség oka – azaz a mész és a bór elemek ionantagonizmusa.

A bórhiány nem gyógyítható, csak megelőzhető betegség! Ha már észlelhető, látható, egyértelmű tünetei vannak, olyankor a lombtrágyázás már nem segít. 5%-nál meszesebb talajokon megelőző védekezést javaslunk: a növényvédelmi permetezések alkalmával, esetleg külön is, bórtartalmú lombtrágyát (pl. bóraxot, bórsavat, bórtartalmú komplex lombtrágyákat) több alkalommal juttassunk a növényre.

Gyökérzöldségfélék fejlődési rendellenességei (I.)

2019. október 3. 13:05

A növénytermesztésben gyakran tapasztalható sekély talajművelés - aminek egyes években következménye a súlyos belvízhelyzet is - a zöldségfélék közül leginkább a gyökérzöldségeket sújtja.

Sokoldalúan hasznosítható zöldségkülönlegesség a csicsóka

2019. szeptember 15. 04:37

Az elmúlt évtizedben a sokoldalú hasznosítás lehetősége miatt került a csicsóka az érdeklődés homlokterébe. A klasszikus humán étkezési hasznosítás és a fruktózgyártásra történő felhasználás mellett a leveles szár egy tenyészidőszakon belül többször is visszavágva igen értékes levélfehérje-koncentrátum alapanyag. Emellett közvetlen takarmányozásra is alkalmas. A gumók igazán nagy értékét a benne található szénhidráttartalma, az átlagosan 15%-nyi inulin adja.

A kén nélkülözhetetlen tápanyaga a zöldségféléknek

2019. augusztus 26. 09:57

A kénről sokan nem tudják, hogy Nightinale, Beckenbach és társai már a 40-es években, Amerikában, több vonatkozásban tisztázták az élettani szerepét. Tévesen a kén „felfedezését” is, a múltszázad második felére datálják, amikor Európában a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a kénhiány jelenségét dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon, gyümölcsfákon és más olajos növények termesztése során tömegesen tapasztalták.

Csak a korai burgonyának van jövője Magyarországon?

2019. augusztus 21. 10:35

A burgonya magyarországi vetésterülete folyamatosan csökken, az Agrofórum egyik legfrissebb videójában ennek okait próbálta megtudni.

Zöldség Videó

Sárgarépás kenyér - recept

2019. augusztus 20. 04:47

Augusztus 20-a az államalapítás mellett az új kenyér ünnepe is.

Sűrűn kelt vetés ritkítása is porondon van májusban - kertészeti tippek a hónapra

2019. május 23. 04:37

Elérkezett hát a május, a zöldségeskertek egyik legfontosabb és legmozgalmasabb időszaka, ugyanis ebben a hónapban kell kiültetni a paradicsompalántákat szabadföldbe - persze, ha a hőmérséklet engedi azt.